null Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmányról

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmányról

2020. szeptember 10, csütörtök

A dísznövénytermesztőknek vagy forgalmazóknak értékesített dísznövény szaporítóanyag csak olyan tételekben forgalmazható, amely rendelkezik úgynevezett szaporítóanyag-kísérő okmánnyal.

A szaporítóanyag-kísérő okmányt a dísznövény szaporítóanyag termesztői vagy nagykereskedői regisztrációval rendelkező forgalmazó állítja ki, az okmány kíséri az árut a vevőhöz. A szaporítóanyag származásának igazolására és nyomon-követésére szolgál.
    

 A szaporítóanyag-kísérő okmánynak olyan, a rendeltetésnek megfelelő anyagból kell készülnie, amelyet korábban ilyen célra nem használtak. Az okmányt az Európai Unió legalább egyik hivatalos nyelvén kell kiállítani (a magyar is az!).

Az okmány lehet a Nébih által rendszeresített okmány vagy a forgalmazó által kiállított bármely olyan bizonylat vagy okmány (számla, nyugta, kísérő jegyzék, szállítólevél stb.), amelyet általában kereskedelmi célra használnak. A szaporítóanyag-forgalmazó az Éves bejelentőlapon nyilatkozik arról, hogy a szaporítóanyag-kísérő okmánynak melyik formáját választotta.

Az okmányon jól látható és el nem távolítható módon fel kell tüntetni
a) az „EK minőség” jelölést,
b) Magyarország tagállami kódját (HU),
c) a Nébih nevét vagy azonosító kódját,
d) a forgalmazói tevékenységre vonatkozó Nébih nyilvántartási számot,
e) az egyedi sorszámot, naptári hét- vagy tételszámot,
f) a botanikai nevet (példa: nem muskátli, hanem Pelargonium zonale, vagy Pelargonium peltatum),
g) ahol szükséges, a fajta megnevezését (alany esetén annak megnevezését vagy jelét),
h) ahol szükséges, a növénycsoport megjelölését,
i) a szaporítóanyag mennyiségét (db, g, dkg, kg stb…),
j) vetőmag esetén a tisztasági és csírázási százalékot,
k) ha a dísznövény szaporítóanyag harmadik országból származik, az előállítás helye szerinti ország nevét.

Ha az okmány hatósági igazolást tartalmaz, azt az okmány többi tartalmától jól láthatóan el kell különíteni.
 
A szaporítóanyag-kísérő okmány csak az adott tételre érvényes, annak újbóli felhasználása tilos.

A szaporítóanyag-kísérő okmány kiállítására minden olyan forgalmazó jogosult, akit dísznövény szaporítóanyag forgalmazóként nyilvántartásba vettek, valamint a Törvény és a Rendelet előírásait megtartja. Ha a Nébih, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró kormányhivatal ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a forgalmazó e feltételek valamelyikének nem felel meg, és a forgalomba hozatalt határozott időre megtiltja, a forgalmazó szaporítóanyag-kísérő okmányt nem adhat ki.
Számla, vagy szállítólevél használata esetén a hiányzó adatok a forgalmazó által készíttetett bélyegzővel is felvihetők az okmányra. A törzspéldányt is le kell bélyegezni.

Amennyiben dísznövény szaporítóanyagot nem dísznövénytermesztő vagy forgalmazó részére hoznak forgalomba, a címkézésre és okmánykiadásra vonatkozó követelmények az alapvető termékinformációk feltüntetésére korlátozódhatnak.

Dísznövény szaporítóanyag: a Törvény és a Rendelet szerint szaporítóanyagnak kell tekinteni a vetőmagot, a vegetatív szaporító alapanyagokat és az ültetési anyagokat
Ültetési anyag: vetőmagból vagy vegetatív szaporító alapanyagból előállított, illetve felnevelt ültetésre szánt növények, beleértve a palántát is.
Törvény: A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.
Rendelet: A dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008 (IV.11.) FVM rendelet

Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >