null Származás, minőség, biztonság

Származás, minőség, biztonság

2020. december 9, szerda

A hatóság szakemberei a piacokat járva gyakran szembesülnek azzal, hogy a származási ország nincs kiírva (pedig minden esetben kötelező), és az esetek jelentős részében a kereskedő vagy a termelő nem is érti, miért kellene ezt megtennie. A késő őszi – kora téli időszakban különösen fontos ez, hiszen ilyenkor pl. paradicsomból magyar, török, spanyol, vagy akár olasz, holland származású termék egyszerre van jelen a piacon, a vásárló részéről pedig jogos igény, hogy eldönthesse, melyiket részesíti előnyben.

Szeptember végén a német hatóság határérték feletti növényvédőszer-maradékokat és az EU-ban betiltott növényvédő-szerek maradékait találta egy hondurasi édesburgonya szállítmányban. Néhány ládával Magyarországra is került az édesburgonyából, a terméket azonban már nem sikerült fellelni. Említhetnénk korábbi eseteket is pl. török paprikát vagy egyiptomi szamócát hasonló problémákkal. Mindez jól mutatja, nem mindegy, mit, mikor és milyen származásút vásárolunk, fogyasztunk. A harmadik országokból származó tételek (itt főleg a fejlődő országokat kell érteni) általában nagyobb kockázatot jelentenek, mint a hazaiak vagy az EU-ból származók. Ennek sokszor az az oka, hogy a távoli termőhelyeken (Dél-Amerika, Ázsia vagy Afrika) az EU irányelveitől - a megelőzésre helyezve a hangsúlyt, a világ egyik legszigorúbb élelmiszerbiztonsági rendszerét működteti - merőben más termelési elveket alkalmaznak. A növényvédőszerek használatából adódó kockázatokat általában nem veszik figyelembe, mert a hangsúly az olcsó termelésen van. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden távoli országból származó termék rossz (pozitív példa lehetne akár az USA, a Dél-afrikai Köztársaság vagy Izrael), de mindenképpen afelé mutat, hogy érdemes vásárláskor a szűkebb vagy tágabb értelemben vett helyi, biztos forrásból származó termékeket keresni.
A piaci ellenőrzések rávilágítottak arra is, hogy a zöldség-gyümölcs forgalmazás körülményei a kispiaci szegmensben a hatóság által rendszeresen, már-már „agyonellenőrzött” helyeken jelentősen javult, ellenben ott, ahol kevésbé intenzív a hatósági jelenlét (pl. heti piacok), szinte semmit sem fejlődtek az elmúlt 3-4 évtizedben, mondhatni lesújtóan méltatlan körülmények között árusítanak zöldséget-gyümölcsöt. Olykor sérelmezik a kereskedők, hogy a hipermarketek és a diszkont láncok átvették a zöldség-gyümölcs forgalmazás nagyobb részét a piaci kiskereskedőktől, arról azonban nem esik szó, hogy a vásárlók jelentős része a jó minőség mellett igényesebb környezetre, vevőtájékoztatásra is vágyik, nem kizárólag az ár alapján dönti el, hol vásárol. 
A kisebb piacoknak is igényesebb forgalmazási körülmények felé kellene mozdulniuk, hiszen a kereskedő érdeke a vevők megtartása illetve újak odacsalogatása.
Természetesen nem lehet mindent jogszabályokkal előírni, de amire van előírás (pl. jelölési, nyomonkövetési szabályok), azt az ellenőrök számon kérik és az előírások megszegőivel szemben eljárást indítanak és bírságot szabnak ki. A Nébih elkötelezett abban, hogy kockázatbecslés alapján odairányítsa az ellenőrzési kapacitást, ahol éppen szükség van rá, és a piacok több ezres nagyságrendje mellett is egyforma hatósági jelenlétet biztosítson.
 


Friss hírek

2024. április 22, hétfő

Figyelem: Sok használt növényvédő gép tanúsító matricája lejárhatott a közelmúltban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) figyelmezteti a növényvédő gépet üzemeltető termelőket, hogy a kötelező felülvizsgálati rendszer bevezetése óta már másodszor volt esedékes az 5 évnél idősebb gépek 3 évente kötelező műszaki felülvizsgálata. Ha egy permetezőgép nem felel meg az előírásoknak, a hatóság a munka beszüntetésére kötelezheti a gazdálkodót, valamint pénzbírságot is kiszabhat.

Tovább >

2024. április 22, hétfő

Vegyes eredményekkel és számos szankcióval zárult az idei tavaszi szezonális ellenőrzés

Március 1. és április 1. között tavaszi szezonális ellenőrzés zajlott az egész országban. A Nébih irányításával az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek 2420 ellenőrzést végeztek, több mint 15 millió forint értékben szabtak ki bírságot, és mintegy 13 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból. A hatósági felügyelők leggyakrabban higiéniai, nyomonkövethetőségi és a dolgozók egészségügyi alkalmasságával kapcsolatos hiányosságokat tapasztaltak. Laboratóriumi vizsgálat céljából a húsvéti időszak népszerű termékeit: a tormákat és a sonkákat vették górcső alá. A cél az volt, hogy az ünnepek alatt is kizárólag biztonságos élelmiszerek kerüljenek a családok asztalára.

Tovább >