Az adalékanyagok keverékként történő fogyasztása miatt az együttes értékelés lenne életszerű
Egy francia vizsgálat azt térképezte fel, hogy milyen élelmiszer-adalékanyagokat fogyasztunk együtt, az eredmények pedig új kérdéseket vetnek fel az élelmiszerbiztonsági értékelések jelenlegi gyakorlatával kapcsolatban.
Az új tanulmány szerint az élelmiszer-adalékanyagok jellemzően nem külön-külön, hanem keverékek formájában kerülnek be a szervezetbe, főként ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása révén. A Nature Scientific Reports folyóiratban publikált kutatás volt az első országos szintű felmérés Franciaországban, amely részletesen elemezte a gyermekek és a felnőttek adalékanyag-expozícióját. A tanulmány keretében 3.456 résztvevő étrendjét vizsgálták. Az eredmények szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek a felnőttek napi energiabevitelének több mint egyharmadát, a gyermekekének pedig közel a felét tették ki. A vizsgált étrendekben összesen több mint 120 féle élelmiszer-adalékanyagot azonosítottak, amelyek közül számos egyszerre, jellegzetes kombinációkban fordult elő például ipari süteményekben és kekszekben, készételekben, cukrozott és mesterségesen édesített italokban, valamint édességekben. A kutatók 3 felnőttekre és 4 gyermekekre jellemző adalékanyag-keveréket vizsgáltak, és megállapították, hogy az adalékanyag-expozíció a serdülők és a fiatal felnőttek körében a legmagasabb, miközben a 6-10 éves gyermekeknél is számottevő.
Egyes élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatban egyre több epidemiológiai és toxikológiai bizonyíték gyűlik össze a krónikus expozícióval összefüggő lehetséges káros egészségügyi hatásokról. Számos vizsgálat azt mutatja, hogy az élelmiszer-adalékanyagok keverékként fogyasztva kumulatív vagy szinergikus hatást fejthetnek ki (ún. „koktélhatás”), a kockázatértékelő testületek jelenlegi biztonsági értékelései azonban általában nem veszik figyelembe ezeket az együttes hatásokat. Ennek egyik oka az élelmiszeradalékanyag-keverékekre vonatkozó valós expozíciós adatok hiánya, ami az elsődleges lépés a lehetséges egészségügyi hatások felméréséhez. A szerzők szerint az eredmények alátámasztják, hogy a jövőbeni élelmiszerbiztonsági értékelések során nemcsak az egyes adalékanyagokat, hanem azok együttes hatásait is figyelembe kellene venni — írja a Food Safety Magazine.