null Országos parlagfű helyzetkép (2024.07.05.)

Országos parlagfű helyzetkép (2024.07.05.)

2024. július 8, hétfő

Az átlagosnál jóval magasabb kora tavaszi hőmérsékletek hatására 2024-ben a szokásosnál korábban volt észlelhető a parlagfű csírázása. Az idei évben a parlagfű kelése az ország nagy részén már március közepén, végén elkezdődött..

Az ország legnagyobb részén az idei tavasz első felében száraz, aszályos volt az időjárás (néhány nyugat-dunántúli terület kivételével), azonban május végétől már a korábbinál számottevően több csapadék érkezett a legtöbb vármegye területére, leggyakrabban nyári záporok formájában.
Az elmúlt két hétben folytatódott a felmelegedés, jellegzetes nyári hőség volt tapasztalható, mely csak az elmúlt néhány napban mérséklődött kissé. A magas hőmérsékleteket helyenként záporok kísértek, ám a lehullott csapadékmennyiség eloszlása országszerte heterogén volt. A korábbi hetek időjárásához képest ritkábban, de továbbra is nagy mennyiségben érkezett csapadék hazánk területére. Az elmúlt évek adataival összevetve a 2024-es év nyara eddig csapadékosabbnak mondható. A magas hőmérsékletek következtében várhatóan hamarosan meg fognak mutatkozni a vízhiány tünetei a kultúrnövényeken, főként az Alföld egyes területein. A június végi - július eleji meleg, csapadékos időjárás optimális feltételeket biztosított a parlagfű növekedéséhez, a talajok tartalék nedvességtartalma pedig az újrakelést, illetve a kaszált területeken a sarjadást is elősegítette A parlagfű kelése jelenleg is megfigyelhető.
A parlagfű fejlettségi állapota július elejére változatos képet mutat. A parlagfű növények többsége az intenzív hajtásnövekedés fázisában van, de a vegetatívból a generatív fenológiai fázisba való átmenet is országszerte elkezdődött. Leggyakrabban a szikleveles és a 100 cm-es nagyság között alakul a növénymagasság. A legfejlettebb egyedek általában 100-140 cm-es nagyságúak (a legmagasabbak Baranya, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben). A vármegyék többségében már lehet találni virágbimbós fejlettségű egyedeket, többnyire legfeljebb 10 %-os arányban (de Vas és Hajdú-Bihar vármegyékben 15-20 %-os, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 20 %-os arányban is). Tizenegy vármegyében már virágzó parlagfű is előfordul. A virágzás kezdetén lévő - virágzó egyedek gyakran a parlagfű hazánkban ritkább, korábban virágzó változatába tartoznak, azonban már a gyakoribb változatnál is lehet találni virágozni kezdő egyedeket. A kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően a parlagfű a szokásosnál jóval korábban kezdett el virágzati tengelyt, virágbimbókat fejleszteni és virágozni.
Az őszi vetések aratása a szokásoshoz képest korábban megkezdődött.
Az őszi árpa betakarítása a legtöbb vármegyében befejeződött. Az őszi búza állományok többsége a teljesérés fenológiai állapotban található, folyamatban van a betakarítása is, melyet a nyári felhőszakadások gyakran nehezítenek. A korábban jól fejlett, jó gyomelnyomó képességű búzatáblákban az ország legnagyobb részében parlagfű csak kis mennyiségben fordult elő. Elsősorban a ritkább állományokban, fejlődésben elmaradt foltokban, illetve a táblaszéleken, táblaszegélyeken volt megfigyelhető, azonban az érési folyamatok előrehaladtával a kultúrnövény kezd teret engedni a gyomnövényeknek. A kiritkult foltokban, táblaszéleken, -szegélyeken a 35-70 cm-es magasságot elérő parlagfű egyedek is előfordulnak. A már betakarított táblákban a tarlón a kedvező időjárás miatt a parlagfű csírázása folymatos, a bálázás zajlik, a tarlóápolási munkák is sok helyen megkezdődtek. Ahol még nem végezték el a tarlóhántást, ott a parlagfű fejlettsége a szikleveles és a 30 cm-es nagyság között alakul.
Az őszi káposztarepce esetében a teljesérés az állományok jellemző fenológiai állapota. A repce állományszárítása már befejeződött, a betakarítás folyamatban van, több vármegyében a végéhez közeledik. Az ország legnagyobb részén az állományok jól fejlettek, gyomelnyomó képességük megfelelő, zárt állományt alkotnak. Parlagfű nem található meg bennük, vagy csak gyengén fejlett egyedek kis mennyiségben, jellemzően főleg kiritkult foltokban, táblaszéleken. Az állományok belsejében esetlegesen előforduló parlagfű fertőzés a deszikkálás hatására megszűnt. A betakarítást követően a tarlókon várható a parlagfű megjelenése, de egyes vármegyékben már a tarlóápolási munkák is elkezdődtek.
A napraforgó állományok fejlettsége csillagbimbós állapot és virágzás közötti. Nagyobb mennyiségű csapadék áprilisban a Dunántúl nyugati, délnyugati részére érkezett, ezeken a területeken az alapkezelések többnyire megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így hatékonyan irtották a parlagfüvet is. Az ország nagy részén viszont a tavaszi időjárásban voltak száraz periódusok, különösen az Alföld egyes területein. Mindezek miatt és a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a termelők a napraforgó területek nagy részén herbicid toleráns fajtákat alkalmaznak (imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibridek), és állománykezelésre alapozták a parlagfű elleni védekezést. Az erős parlagfű fertőzési nyomás miatt sok helyen kellett késői posztemergens kezelést végezni, melyek a parlagfű ellen is hatásosnak bizonyultak, az állományokban parlagfű fertőzés nem jellemző. Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A megfelelő tőszámmal rendelkező állományok záródtak, (helyenként a kétméteres magasságot is elérik), így már jelentős gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, melyet a napraforgó számára kedvező időjárás is elősegít. Parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, hiányosan kelt részeken figyelhető meg, itt az 50-100 cm-es magasságot is eléri. Egyes helyeken, ahol sikertelen volt a gyomirtás, az állomány beljesében is előfordul nagyobb egyedszámban.
A kukorica állományok többsége 8-14 leveles - virágzás kezdete fejlettségűek. A Dunántúl nyugati, délnyugati részén a preemergens kezelések túlnyomó részben megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így ezek a területek többnyire gyommentesek. A területek többségén azonban a gazdálkodók a korai posztemergens és posztemergens kezelések mellett döntöttek. A kukorica állománykezelések a táblák többségén sikeresek voltak, parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak. Sok gazdálkodó nem csak kémiai, hanem mechanikai gyomirtást is végzett, amivel az esős időszak utáni talajtömörödöttség problémáját is kezelték. A parlagfű az állományokban általában csak kis mennyiségben, elvétve található meg. Jelentősebb parlagfű fertőzés elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, hiányos kelés esetén, kiritkult táblarészeken, és néhány sikertelenül gyomirtott területen fordul elő, itt a parlagfű egyedek is magasak. Az elmúlt két hét időjárása a heterogén képet mutató kukorica fejlődésére kedvezően hatott, a növények nagymértékű növekedésnek indultak, helyenként a kétméteres magasságot is meghaladják. Az állományok megfelelően záródnak, többnyire jól fejlettek, gyomelnyomó képességük megfelelő.
Az ültetvényekben a parlagfű fertőzés mértékét jellemzően az ültetvény kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. Folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, valamint a glifozátos sorkezeléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott többnyire parlagfű kismértékben fordul elő, de a legutolsó kezelés időpontjától függően a sorközökben legfeljebb 20-40 cm magasságú. Az ország legnagyobb részén ez az állapot jellemző, viszont helyenként az elhanyagolt ültetvények, mezsgyék problémát jelentenek. Ezekben a gyomirtások elmaradása miatt a parlagfű intenzív növekedésben van (Heves vármegyében az 1 m-t meghaladó magasság is előfordul), ám továbbra is a vegetatív fejlődési stádium a jellemző. A kedvező időjárás hatására a parlagfű továbbra is erőteljesen fejlődik, a kaszált területeken az újrahajtása figyelhető meg.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, ruderáliákon, parlagon hagyott, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége, a legtöbb egyed a 4-6 leveles és 100 cm-es nagyság közötti fejlettségű. Általánosan jellemző, hogy a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfüvek, Hajdú-Bihar vármegyében 140 cm, Baranya vármegyében 150 cm magas példányt is találni. A parlagfű növények döntően intenzív vegetatív növekedésben vannak, de a generatív stádiumba fordult egyedek száma is egyre nő, helyenként már virágzók is megfigyelhetők. A gyors ütemű fejlődésnek továbbra is kedvez a jelenlegi időjárás. A közutak mentén, árokpartokon országszerte folyamatosan végzik a kaszálást. A talaj megfelelő vízellátottsága miatt a már lekaszált területeken a növények gyors sarjadása figyelhető meg.


Friss hírek

2024. június 24, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2024.06.21.)

Az átlagosnál jóval magasabb kora tavaszi hőmérsékletek hatására 2024-ben a szokásosnál korábban volt észlelhető a parlagfű csírázása. Az idei évben a parlagfű kelése az ország nagy részén már március közepén, végén elkezdődött.

Tovább >

2024. június 10, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2024.06.07.)

Az átlagosnál jóval magasabb kora tavaszi hőmérsékletek hatására 2024-ben a szokásosnál korábban volt észlelhető a parlagfű csírázása. Az idei évben a parlagfű kelése az ország nagy részén már március közepén, végén elkezdődött.

Tovább >