Országos parlagfű helyzetkép (2024.06.07.)

Az átlagosnál jóval magasabb kora tavaszi hőmérsékletek hatására 2024-ben a szokásosnál korábban volt észlelhető a parlagfű csírázása. Az idei évben a parlagfű kelése az ország nagy részén már március közepén, végén elkezdődött.

Az ország legnagyobb részén az idei tavasz első felében száraz, aszályos volt az időjárás, azonban a Dunántúl dél-nyugati részén kiegyenlített volt a csapadékeloszlás. Május végén - június elején a korábbinál számottevően több csapadék érkezett a legtöbb vármegye területére, leggyakrabban nyári záporok formájában. A csapadékeloszlás az ország egészét tekintve változatos képet mutat, jellemzően a dél-keleti vármegyékben tapasztalhatóak a kisebb értékek. Az országban május utolsó napjaiban enyhe lehűlés jelentkezett, de a június beköszöntével a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A jelenlegi időjárás továbbra is kedvez a parlagfű kelésének és fejlődésének.
A parlagfű fejlettségi állapota június első hetében változatos képet mutat. A parlagfű növények többsége szikleveles és 40 cm-es nagyság közötti. A legfejlettebb egyedek többsége intenzív hajtásnövekedés fenológiai állapotban van, általában legfeljebb 60 cm magasságúak (Békés vármegyében legfeljebb 50-70 cm, Veszprém vármegyében legfeljebb 60-70 cm nagyságúak).  
Tizenkét vármegyében (északi vármegyék kivételével) már előfordulnak generatív fejlődési stádiumban lévő parlagfüvek, sőt ezek között tizenegy vármegyében már virágozni kezdő egyedet is sikerült találni.  Hajdú-Bihar vármegyében a virágbimbós parlagfüvek aránya már 10% körüli, a virágzó egyedek aránya pedig már 1-5 % közötti. A virágzás kezdete fejlettségű egyedek legtöbb esetben a parlagfű hazánkban ritkább, korábban virágzó változatába (Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia) tartoznak. Baranya vármegyében viszont vannak a gyakoribb változatba tartozó parlagfüvek is, amelyeknél megindult a virágzat alsó részén a virágzás. A kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően a parlagfű a szokásosnál jóval korábban kezdett el virágzati tengelyt, virágbimbókat fejleszteni és virágozni. 
Az őszi vetések két-három héttel előbbre vannak fejlettségi állapotukban a szokásoshoz képest.
Az őszi káposztarepce táblákon a becők elérték végleges méretüket, a növények a becősárgulás és a becőérés különböző fenológiai stádiumaiban vannak. Az ország legnagyobb részén az állományok erőteljesek, jól fejlettek, gyomelnyomó képességük megfelelő, zárt állományt alkotnak. Helyenként (Veszprém vármegye, Tolna vármegye) a szokásostól elmarad a növénymagasság. A repce állományokban a parlagfű nem található meg, vagy kis mennyiségben találhatóak szik-10 leveles, maximum 15-30 cm-es nagyságú növények, jellemzően a táblaszéleken, táblaszegélyeken, kiritkult foltokban.
Az őszi búza állományok többsége a szemképződés és a viaszérés közötti fenológiai állapotban található. Jelenleg a jól fejlett, jó gyomelnyomó képességű állományok jellemzőek. Az ország legnagyobb részében parlagfű nem fordul elő bennük, vagy kis mennyiségben elsősorban a ritkább állományokban, fejlődésben elmaradt foltokban, illetve a táblaszéleken, táblaszegélyeken figyelhető meg a jelenléte. A parlagfű fejlettsége többnyire szik-8 leveles közötti, legfeljebb a 10 cm-es magasságot éri el. A sok csapadék hatására erős a gombafertőzési nyomás is, mely várhatóan az alsó levelek gyorsabb leszáradását fogja eredményezni, csökkentve a gyomelnyomó képességet.
A napraforgó állományok fejlettsége 6 leveles és csillagbimbós állapot közötti. Nagyobb mennyiségű csapadék áprilisban a Dunántúl nyugati, délnyugati részén volt, ezeken a területeken az alapkezelések többnyire megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így hatékonyan irtották a parlagfüvet is. Az ország nagy részén viszont a tavaszi időjárásban voltak száraz periódusok, különösen az Alföld alig kapott esőt április első felében, továbbá április végén és május első felében. Emiatt az alapkezelések egy része nem kapta meg a szükséges bemosó csapadékot. Mindezek miatt és a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a termelők a napraforgó területek nagy részén herbicid toleráns fajtákat alkalmaznak (imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibridek), és állománykezelésre alapozták a parlagfű elleni védekezést. A megyék többségében az állománykezelések nagy részét már elvégezték, folyamatban van a sorközök kultivátorozása. Ahol a posztemergens kezelések sikeresek voltak, az állományokban a parlagfű fertőzés nem jellemző. Az erős parlagfű fertőzési nyomás miatt több helyen kell késői posztemergens kezelést végezni. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, a még nem gyomirtott táblákon és a sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban, többnyire szikleveles fejlettségtől 20-40 cm-es nagyságig. A megfelelő tőszámmal rendelkező állományok hamarosan záródnak, így gyomelnyomó képességük fokozatosan javul.
A kukorica állományok intenzív hajtásnövekedésben vannak, 5-12 leveles fejlettségűek. A meleg, csapadékos időben gyors fejlődésnek indultak. A Dunántúl nyugati, délnyugati részén a preemergens kezelések túlnyomó részben megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így ezek a területek többnyire gyommentesek. A területek többségén azonban a gazdálkodók korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek. A posztemerges gyomirtások többségét elvégezték a gazdálkodók, jelenleg sok területen még a sorközművelések zajlanak. A kukorica állománykezelések a táblák többségén sikeresek voltak, parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak. A parlagfű az állományokban általában csak kis mennyiségben, elvétve található meg. Jelentősebb fertőzés elsősorban a még nem gyomirtott táblákon, a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban fordul elő, ahol a fejlettsége szikleveles állapot és 25 cm-es nagyság közötti. Az elmúlt két hét időjárása a kukorica fejlődésére kedvezően hatott, az állományok várhatóan megfelelően fognak záródni.
Az ültetvényekben a kora tavaszi gyomaszpektus fajai már életciklusuk végén vannak. A parlagfű csírázásának kedvez a csapadékos időjárás, kel is a táblák fertőzöttségének megfelelő mértékben. A parlagfű fertőzés mértékét az ültetvény kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. Folyamatosak a glifozátos sorkezelések, valamint a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott többnyire parlagfű nem található, egyes területeken a mechanikai kezelés időpontjától függően legfeljebb 20 cm magasságú. Az ország legnagyobb részén ez az állapot jellemző. Viszont helyenként az elhanyagolt ültetvények problémát jelentenek, ezekben a gyomirtások elmaradása miatt a parlagfű intenzív vegetatív fejlődésben van, a csapadék és a felmelegedés hatására erőteljesen fejlődik.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, a kapásnövényekkel elvetett és még gyomirtatlan táblákon, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége, a legtöbb egyed a szikleveles és 40 cm-es nagyság közötti fejlettségű. Általánosan jellemző, hogy a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfüvek, amelyek intenzív vegetatív növekedésben vannak. A legfejlettebb parlagfüvek magassága 40-60 cm közötti, de Békés vármegyében már 70 cm-es, Baranya vármegyében 65 cm-es nagyságú egyedet is sikerült találni. Az elmúlt két hét időjárása kedvezően hatott a zöldtömeg növekedésre, sőt a ruderális területeken is előfordulnak már generatív fázisban lévő növények néhány vármegyében. A közutak mentén országszerte folyamatosan végzik a kaszálást. A csapadékos időjárás miatt a már lekaszált területeken a növények gyors sarjadása figyelhető meg.