Országos parlagfű helyzetkép (2023.09.08.)

Augusztus utolsó napjaiban egy hidegfront vetett véget a kánikulának. A hidegfronttal csapadék is érkezett záporok, zivatarok formájában érkezett meg, egyenlőtlen területi eloszlásban, nagyrészt 8,4-50 milliméter közötti mennyiségű csapadék hullott le.

Szeptember elején a parlagfű fejlettsége továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága az országban a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed. Az időjárás a parlagfű generatív fejlődése számára továbbra is nagyon kedvező. 
Az egész országban virágzik a parlagfű. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a vármegyék többségében 60-100 % közötti, a virágzás csúcsidőszakában vagyunk, a pollenszórás folyamatos. A legkorábban kelt parlagfű növények elvirágoztak. A termőhelyek döntő részén a generatív stádiumú parlagfű fejlettség dominál. Vegetatív állapotban már csak a frissen kelt növények vannak. A virágzás és termésképződés az uralkodó fenológiai állapot. A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 3-25 cm. A felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megfigyelhető a termések fejlődése, Veszprém és Vas vármegyében a korán kelt növényeknél a termések érése is.  Megjelentek a neoténiás növények is, melyek már fiatal korban, csíranövény állapotban is hozzák a virágot.
A gabona- és repcetarlókon a kedvező időjárási körülmények (hőmérséklet, csapadék) miatt intenzív fejlődésnek indult a parlagfű. Emiatt erős fertőzési nyomással kellett megküzdeniük a mezőgazdasági termelőknek. A tarlók mechanikai ápolását a nagy mennyiségű lehullott csapadék nehezítette, ezért több területen a gazdálkodók vegyszeres gyomirtást is alkalmaztak a parlagfű elleni védekezésben. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű.
A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. A nedves talajállapot jó minőségű tarlóhántást és tarlóápolást tett lehetővé, amit már a vármegyék nagy részében el is végeztek. Azonban ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége 60 cm és 120 cm-es nagyságú, és virágzás fenológiai állapotban lévő parlagfüvek figyelhetőek meg.
Az őszi gabonák vetéséhez nagy erővel folyik a talajelőkészítés. A nedves talajállapot miatt jelenleg jó minőségű magágyat lehet készíteni. Az őszi káposztarepce vetéséhez többnyire már elvégezték a talajmunkát, és a vármegyék többségében a vetés folyamatban van.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok zömében zöldérés és barnaérés közötti fejlettségűek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően napjainkra jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban és a kiritkult táblarészeken fordul elő. Néhány területen azonban, ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, nagyobb egyedszámmal van jelen a parlagfű. Az előrehaladott érési folyamatok, illetve a levélzetet károsító kórokozók fertőzésének következtében erőteljes állományszáradás indult be, így az árnyékoló hatás fokozatos megszűnésével a gyomelnyomó hatás is látványosan lecsökkent, ami kedvez a parlagfű térnyerésének.  Helyenként látni lehet olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. Az állományszárítások megkezdődtek az országban, néhány vármegyében már el is végezték. A deszikkálások következtében jelentősen csökken azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez. A napraforgók betakarítása megkezdődött az országban.
A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok fejlettsége a tejesérés és a teljesérés közötti. Mostanra a növényállományok jól fejlettek, erőteljesen záródtak, jó gyomelnyomó képességgel rendelkeznek. Tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Azonban az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvez a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A silókukorica betakarítása folyamatban van. 
Az ültetvényekben a több hullámban jött csapadék, és a meleg időjárás kedvező feltételeket teremtett a parlagfű csírázásához és fejlődéséhez. Az átlagosnál több parlagfű található az ültetvényekben, melyek több kelési hullámban csíráztak, emiatt eltérő fenológiai állapotban vannak. A sorok aljának második gyomirtó szeres kezelése általában megtörtént, illetve sok esetben még a harmadik gyomirtó szeres kezelés is szükségessé vált.  Az erős gyomosodás miatt a sorközöket az átlagosnál többször kellett mechanikai művelésben részesíteni. Amelyik ültetvényben a termelők folyamatosan végzik az állományok gyommentesítését a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton, parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. A legtöbb vármegye borvidékein már megkezdődött a szüret.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, erdőfelújításokban és beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek a feltételek a parlagfű fejlődéséhez, valamint továbbra is nagy számban csírázik a parlagfű. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A frissen bolygatott területek erősen fertőzöttek parlagfűvel, ahol viszont már több éve zárt növénytakaró van, ott nincs gond, mivel ott már az évelő fajok dominánsak. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását. Ennek ellenére a növények gyors újrahajtása és virágzatuk kialakulása figyelhető meg.