Országos parlagfű helyzetkép (2022.10.20)

Végéhez közeledik az idei parlagfű pollenszezon, a parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban.

A legfejlettebb parlagfű növények életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok többsége is lehullott már. A szinte teljes egészében csupasz virágzati tengely látható csak. Lezárult az idei évben a parlagfű növények fő virágzási időszaka, virágzó egyedek szinte már csak a későn kelt növényeknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó növények, valamint a neoténiás egyedek esetében figyelhetőek meg. A parlagfüvek többségénél a termésképződés, termésérés, magszóródás, növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. A parlagfüvek nagysága országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig tehető. A nyár végi és ősz eleji csapadékos időjárás kedvezett a parlagfű csírázásának, növekedésének és fejlődésének. A nedves talaj jelenleg is kedvező feltételeket biztosít a csírázáshoz, de a tenyészidőszak végén már csak elvétve találunk új kelésű parlagfű növényt.

A gabona- és repcetarlók többsége parlagfűvel gyengén vagy közepesen fertőzött volt, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű volt. A nyári időszakban a tarlókon a legnagyobb problémát a szárazság okozta. Az ország nagy részén a száraz talajviszonyok miatt a talajmunkákat nem lehetett jó minőségben elvégezni. Emiatt a szokásosnál kisebb arányban végezték el a tarlóhántást. A nyár végén és szeptemberben lehullott csapadék megteremtette a feltételeket a tarlóápolások, illetve a vetéselőkészítő munkálatok számára. Mostanra a nyári betakarítású növények tarlójának többségén elvégezték a talajmunkát, megszüntetve a parlagfű fertőzést. Az őszi káposztarepce jól kelt, többségében homogén, jól fejlett állományok alakultak ki. A repce állományok többségében a kultúrnövény fejlettsége 4 leveles és 12 leveles állapot közötti. Az őszi kalászosok vetési munkálatai még zajlanak, az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása kedvezett a munkafolyamat végrehajtásának, miközben a talajok nedvességkészlete kedvez a már elvetett állományok egyenletes kelésének és fejlődésének. A korábbi vetések kikeltek, vagy 1-3 leveles fenológiai állapotban vannak.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A megyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. Egyes napraforgó táblákon, ahol nem volt elég bemosó csapadék elvégezték a felülkezeléseket. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és a késői posztemergensre is. A táblák többségén sorközművelést is végeztek. A nyáron csapadékban szegény térségekben a napraforgó állományok alacsonyak voltak, kisebb levélzettel rendelkeztek, a száraz időjárás következtében az alsó levelek jóval hamarabb leszáradtak, a tányérok jellemzően kisebbek voltak az átlagosnál. A megfelelő tőszámmal rendelkező állományok is kevésbé tudtak záródni, így gyomelnyomó képességük gyenge volt. Az országban a napraforgó táblák többnyire parlagfű mentesek voltak, vagy alacsony volt a parlagfű fertőzöttség. Parlagfű leginkább a táblaszéleken, szegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordult elő nagyobb egyedszámban. A száraz nyári időszak ellenére a megyék többségében éltek az állományszárítás lehetőségével, azonban a szokásosnál kisebb területen végezték el ezt a műveletet. A betakarítás időszakában jelentős mennyiségű csapadék hullott, emiatt elhúzódott a napraforgó aratása. A napraforgó betakarítása gyakorlatilag befejeződött. A napraforgó tarlók elmunkálását az őszi gabonák vetéséhez a gazdálkodók folyamatosan végzik, így fokozatosan javul a korábban parlagfűvel fertőzött területek kultúrállapota. Vannak megyék, ahol a tarlók többségén megtörtént a talajelőkészítés az őszi gabonák alá.

Tavasszal a kukorica területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens technológiák kerültek előtérbe. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullám miatt a posztemergens kezelések időzítése néhol nehéz volt. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme parlagfű mentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A kukorica állományokat szinte az egész országban súlyosan károsította a száraz, meleg nyári időjárás, melyen a nyár végi, őszi csapadékos időjárás sem tudott segíteni. Az állományok alacsonyak, nem záródtak, a virágzás vontatott volt, a légköri aszály miatt a termékenyülés hiányos, de nagyon sok állományban csövet egyáltalán nem is hoztak a növények. A katasztrofális aszályhelyzet miatt hatalmas területen kellett lesilózni a kukoricát. Folyamatban van a kukorica betakarítása, több megyében már a területek nagy részén megtörtént, köszönhetően az elmúlt időszak csapadékmentes időjárásának.

Az ültetvényekben többnyire elvégezték a glifozátos sorkezeléseket, valamint folyamatosak voltak a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. A nyár végi és ősz eleji időszak csapadékos időjárása miatt az ültetvényekben erősödött a parlagfű fertőzöttség mértéke. Néhány helyen az elhanyagolt ültetvényekben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben a még betakarítás előtt álló kultúrák táblaszélein, táblaszegélyein, sikertelenül gyomirtott területein, kiritkult táblarészein, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, erdőfelújításokban és beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.

Ruderális területeken a megelőző időszakban csapadékos térségekben a korábban több hullámban kelt növények növekedését visszafogta a nyári száraz időjárás. A mezőgazdaságilag nem művelt területeken szintén erősödést hozott a parlagfű fertőzés mértékében a nyár végi és ősz eleji, nagy mennyiségű csapadék. Emiatt szeptember hónapban a megszokottnál nagyobb mértékben kellett védekezni a parlagfű ellen a ruderális területeken. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfű növények. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását.