Országos parlagfű helyzetkép (2022.09.08.)
Az elmúlt két hét időjárását a csökkenő nappali felmelegedés és az erősödő éjszakai lehűlés jellemezte. Az egész ország területén hullott csapadék, melynek hatására az aszály többfelé mérséklődött. A talajok felszín közeli része az ország jelentős részén átnedvesedett, azonban a mélyebb rétegek az Alföld nagy részén továbbra is kritikusan szárazak.
Az utóbbi napok időjárása kedvezett a parlagfű csírázásának, növekedésének és fejlődésének. A parlagfű fejlettsége továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed. Nagy a különbség a parlagfüvek nagyságában, elsősorban a csapadék mennyiségétől függően. Az egész országban virágzik a parlagfű. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a megyék többségében 60-100 % közötti, a virágzás csúcsidőszakában vagyunk, a pollenszórás folyamatos. A legkorábban kelt parlagfű növények elvirágoztak. A termőhelyek döntő részén a generatív stádiumú parlagfű fejlettség dominál. Vegetatív állapotban már csak a frissen kelt növények vannak. A virágzás és termésképződés az uralkodó fenológiai állapot. A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 1-30 cm. A felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megfigyelhető a termések fejlődése, Veszprém, Szabolcs–Szatmár–Bereg és Nógrád megyében a korán kelt növényeknél a termések érése is. Megjelentek a neoténiás növények is, melyek már fiatal korban, csíranövény állapotban is hozzák a virágot.
A gabona- és repcetarlók többsége parlagfűvel gyengén vagy közepesen fertőzött, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A betakarított területek többségén a tarlóhántásokat elvégezték. A tarlókon a legnagyobb problémát a szárazság okozta. Az ország nagy részén a száraz talajviszonyok miatt a talajmunkákat nem lehetett jó minőségben elvégezni. Emiatt a szokásosnál kisebb arányban végezték el a tarlóhántást. Az elmúlt napokban lehullott csapadék azonban enyhített a talajok vízhiányán, megteremtve a feltételeket a tarlóápolások, illetve a vetés-előkészítő munkálatok számára. A csapadék erőteljesebb gyomkelési folyamatot is megindított. A gabonatarlókon a parlagfű fejlettsége heterogén képet mutat, szikleveles és virágzó példányok is megtalálhatóak. Az őszi káposztarepce vetéséhez többnyire elvégezték a talajmunkát, a megyék többségében a vetés folyamatban van, Veszprém és Heves megyében a végéhez közelít. Zajlanak a talaj-előkészítési munkálatok az őszi gabonák vetéséhez is.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok többsége a barnaérés fenológiai stádiumban van. A megyék többségében az alapkezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. Egyes napraforgó táblákon, ahol nem volt elég bemosó csapadék elvégezték a felülkezeléseket. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és a késői posztemergensre is. A táblák többségén sorközművelést is végeztek. A csapadékban szegény térségekben a napraforgó állományok alacsonyak, kisebb levélzettel rendelkeznek, a száraz időjárás következtében az alsó levelek nagymértékben leszáradtak, a tányérok jellemzően kisebbek az átlagosnál, a megfelelő tőszámmal rendelkező állományok is kevésbé tudtak záródni, így gyomelnyomó képességük gyenge. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Parlagfű leginkább a táblaszéleken, szegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Már látni olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A száraz nyári időszak ellenére a megyék többségében éltek az állományszárítás lehetőségével, mely a végéhez közelít. Azonban szokásosnál kisebb területen végezték el ezt a műveletet. Az ország nagy részén megkezdődött a napraforgó betakarítása.
A kukorica állományokat szinte az egész országban súlyosan károsította a száraz, meleg nyári időjárás, melyen az elmúlt időszak csapadékos időjárása sem tudott segíteni. Az állományok alacsonyak, nem záródtak, a virágzás vontatott volt, a légköri aszály miatt a termékenyülés hiányos, de nagyon sok állományban csövet egyáltalán nem is hoztak a növények. A katasztrofális aszályhelyzet miatt hatalmas területen kellett lesilózni a kukoricát. A még lábon álló állományok fejlettsége az érés különböző stádiumai és a növényszáradás közötti. A területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens technológiák kerültek előtérbe. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullám miatt a posztemergens kezelések időzítése néhol nehéz volt. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme parlagfű mentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, kiritkult táblarészeken tapasztalható.
Az ültetvényekben elvégezték a glifozátos sorkezeléseket, valamint folyamatosak a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. Az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt a kaszált területeken a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, erdőfelújításokban és beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.
Ruderális területeken a megelőző időszakban, csapadékos térségekben a korábban több hullámban kelt növények növekedését visszafogta a száraz időjárás. Az elmúlt napok csapadékos időjárásának hatására azonban egy kisebb parlagfű kelési hullám indult el. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfű növények, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását. Ennek ellenére a növények gyors újrahajtása és virágzatuk kialakulása figyelhető meg.