Országos parlagfű helyzetkép (2022.07.28.)
Június hónapot a meleg nyári idő jellemezte. Július első felében jelentős mennyiségű csapadék nagyobb területen csak az ország nyugati részén hullott, míg az ország többi részén tájegységenként nagyok voltak az eltérések a csapadék mennyiségében (az ország középső és délkeleti részén hullott a legkevesebb csapadék). Az elmúlt két hétben száraz, forró időjárás volt jellemző, az ország nagy részén nem volt csapadék, vagy csak elhanyagolható mennyiségű csapadék esett.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke tovább nőtt, az Alföld nagy részén súlyos aszály alakult ki, sőt már a Dunántúl keleti részén is egyre nagyobb területen tapasztalható nagyfokú aszály. Az Alföld nagy részén a tavaszi vetésű kapás növények esetében az aszálytünetek tovább erősödtek, rengeteg állomány került a teljes felsülés határára vagy már fel is sült, példátlan mértékű aszálykatasztrófa következett be. Az időjárás nem kedvezett a parlagfű növekedésének és fejlődésének sem.
Július végén a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága az országban a sziklevelestől a 180 cm-es magasságig terjed. Nagy a különbség a parlagfüvek nagyságában, elsősorban a csapadék mennyiségétől függően, a Dunántúlon a fejlettebb egyedek 80-180 cm-es nagyságúak, míg a legszárazabb térségekben még az 1 méteres magasságot sem érik el a parlagfüvek.
A vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszakában vagyunk. Napról-napra nő a virágbimbós állapotban levő parlagfüvek aránya, és a megyék többségében már a generatív stádiumban lévő egyedek aránya nagyobb. A generatív stádiumú egyedek aránya többnyire 60-95% közötti (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még csak kb. 20-25%-os), a főhajtásuk csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,4-24 cm hosszú).
A megyék többségében megjelentek az első pollent szóró egyedek, megkezdődött a parlagfű virágzása. A legfejlettebb parlagfüvek a virágzás kezdetén vannak (virágzó egyedek többnyire még csak kis mennyiségben fordulnak elő, Csongrád-Csanád megyében 10%-os, Nógrád megyében 10-15%-os, Hajdú-Bihar megyében 5-20 %-os, Veszprém megyében 15 %-os, Békés megyében egyes területeken 10-20%-os arányban).
A nyári betakarítású növények aratása a végéhez közeledik, több megyében már be is fejeződött. A betakarítást követően az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A betakarított területeken a szalma bálázása, és a bálák lehordása zajlik, a tarlóhántás folyamatban van. Az ország nagyobb részén viszont a száraz talajviszonyok miatt a tarlóhántás nem végezhető el jelenleg jó minőségben. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége a 2 leveles és a 60 cm-es nagyság közötti. A gabonatarlókon a vegetatív állapot a jellemző, néhány megyében virágbimbós egyedek is jelentős arányban fordulnak elő, sőt Fejér és Heves megyében már vannak virágzó egyedek is.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok többsége a virágzás vége - magképződés fenológiai stádiumban van. A megyék többségében az alapkezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. Egyes napraforgó táblákon, ahol nem volt elég bemosó csapadék elvégezték a felülkezeléseket. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és a késői posztemergensre is. A táblák többségén sorközművelést is végeztek. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Parlagfű leginkább a táblaszéleken, szegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban.
A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok többségének fejlettsége a címerhányás és a szemfejlődés közötti. A katasztrofális aszályhelyzet miatt az Alföldön hatalmas területen kell lesilózni a kukoricát. A területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens technológiák kerültek előtérbe. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullám miatt a posztemergens kezelések időzítése néhol nehéz volt. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme parlagfű mentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, kiritkult táblarészeken tapasztalható.
Ültetvényekben folyamatosak a glifozátos sorkezelések, valamint a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, erdőfelújításokban és beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.
Ruderális területeken a megelőző időszakban csapadékos térségekben a korábban több hullámban kelt növények növekedését visszafogta a száraz időjárás. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfű növények, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását.