Országos parlagfű helyzetkép (2022.06.02.)
A tél végének és a tavasz elejének időjárása rendkívül száraz volt. A száraz és hideg kora tavaszi időjárás nem kedvezett a parlagfű csírázásának és fejlődésének, a parlagfű csírázása a szokásosnál később indult meg és vontatott volt.
Az idei évben a parlagfű kelése az ország nagy részén április elején kezdődött. Május hónapban a helyi csapadékgócok hatására nagy eltérés alakult ki az egyes térségekben lehullott csapadék mennyisége közt. Délnyugatról északkelet felé haladva általában kevesebb volt a csapadék, az ország északkeleti részén nagyon kevés csapadék hullott, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagy a szárazság. Az ország északkeleti részén jelenleg is jelentős mértékű a talajok vízhiánya. Az ország nagy részén az áprilisban lehullott nagyobb mennyiségű csapadék hatására jelentős gyomkelés indult meg, ezzel együtt a parlagfű csírázása is erőteljes volt. Május hónapban pedig főleg a Dunántúlon lehullott helyi csapadék biztosított kedvező feltételeket a parlagfű csírázásához.
A parlagfű fejlettségi állapota változatos képet mutat. Május végén a parlagfüvek többsége szikleveles és 10 leveles fejlettség közötti (2-20 cm-es nagyságú), a legfejlettebb egyedek intenzív hajtásnövekedés fenológiai állapotban vannak, 10-18 levelesek, magasságuk 20-40 cm (Veszprém megyében legfeljebb 40-50 cm, Hajdú-Bihar megyében legfeljebb 40-45 cm nagyságúak). Generatív állapotban lévő növényt még nem találtunk.
Az őszi káposztarepce táblákon a virágzás befejeződött, a becők a termésfejlődés különböző fenológiai stádiumaiban vannak. Az őszi káposztarepce állományok többsége növekedésben elmarad az elvárt mérettől, a gyomelnyomó képességük azonban megfelelő. Parlagfű nem található meg bennük, vagy csak gyengén fejlett csíranövények kis mennyiségben találhatóak, jellemzően főleg táblaszéleken.
Az őszi kalászos kultúrák többsége a kalászhányás vége – szemképződés kezdete közötti fenológiai állapotban található. Az őszi gabonafélék kora tavaszi fejlődése gyengébb volt a száraz időjárás miatt. Az áprilisi csapadék hatására a gabonák fejlődése megindult, a jó területen, intenzív technológia mellett jó gyomelnyomó képességű állományok alakultak ki. A gyengébb területeken és a csapadékban szegényebb térségekben azonban a gabonaállományok nem tudták behozni a kezdeti lemaradást. Parlagfű nem fordul elő az állományokban, vagy jelentéktelen mennyiségben észlelhető, elsősorban a táblaszéleken. A parlagfű fejlettsége szik-8 leveles.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok 4-12 leveles fejlettségűek. A megyék többségében az alapkezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A tribenuron és imidazolin toleráns hibridek többségénél már elvégezték az állománykezeléseket, ennek ellenére több esetben látható gyomnövénnyel fertőzött állomány, amelyek esetében kiegészítő kezelés válhat szükségessé. A sorközművelés is javában zajlik. A parlagfű a napraforgó területeken jelenleg többnyire szik-10 leveles fejlettségben található meg, elsősorban a táblaszéleken.
A kukorica állományok 3-10 leveles fejlettségűek. A területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a korai posztemergens, posztemergens technológiák kerültek előtérbe. Májusban a helyi csapadékból kimaradó területeken és főleg az ország északkeleti részén a szárazabbra forduló időjárás következtében nem kaptak elegendő mennyiségű bemosó csapadékot a tartamhatással rendelkező készítmények. A posztemergens gyomirtások a vége felé közelítenek, illetve több területen mechanikai gyomirtások zajlanak. A táblák többségén sikeres volt a gyomirtás, a táblák jellemzően parlagfű mentesek. A parlagfű az állományokban csak kis mennyiségben, elvétve található meg, a szikleveles állapottól a 10 leveles fejlettségig, elsősorban a táblák szélén.
Ültetvényekben az őszi-tavaszi gyomaszpektus növényeinek elszáradásával párhuzamosan elkezdett csírázni a parlagfű. A száraz tavaszi időjárás és a csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt az ültetvények fertőzöttsége alacsony-közepes mértékű. Amelyik ültetvényben a gyomirtást a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton megfelelően elvégezték parlagfű nem található, míg ahol erre nem került sor a parlagfű szikleveles fejlettség és 25 cm-es nagyság közötti. Folyamatosak a glifozátos sorkezelések, valamint a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, a kapásnövényekkel elvetett és még gyomirtatlan táblákon, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
Ruderális területeken a száraz kora tavaszi időjárás miatt kezdetben gyenge volt a parlagfű kelése. Az ország nagy részén áprilisban lehullott nagyobb mennyiségű, és a májusi, elsősorban lokális csapadék azonban kedvező feltételeket teremtettek a parlagfű csírázásához. Alacsony-közepes mértékű parlagfű fertőzöttség alakult ki. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfű növények, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak: sziklevelestől 50 cm-es magasságig találhatóak parlagfű egyedek. A forgalmasabb útszakaszok mentén az első kaszálást már elvégezték, illetve folyamatosan végzik.