Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés
Az Európai Unió 2006-ban szükséghelyzeti határozat (2006/464/EK) bevezetésével reagált a szelídgesztenye-gubacsdarázs európai megjelenésére. Ennek alapján minden tagállamban kötelezővé vált a rovar felderítése, a károsító megtalálása esetén a góc körül 15 km-es területet kellett kijelölni, ahol a hatóság elrendelte a fertőzött növények kivágását és fokozott növény-egészségügyi ellenőrzést folytatott, valamint megtiltotta a potenciálisan fertőzött növények forgalmazását.
Az előírt intézkedésekkel azonban - a tagállamok által végzett éves felderítések adatai szerint- nem sikerült megakadályozni a szelídgesztenye-gubacsdarázs elterjedését. A szigorú intézkedések ellenére a gubacsdarázs oly mértékben elterjedt, hogy nem lehetett, nem volt értelme már fenntartani a szükséghelyzeti határozat intézkedéseit, így 2014 őszén a Bizottság a 2014/690/EU határozattal visszavonta azt. Ezzel hazánkban is megszűnt a rovar vizsgálatkötelezettsége és az összes korlátozó intézkedés. A hatóság azonban tovább folytatja az éves felderítési programját a gubacsdarázs továbbterjedésének jelzésére.
A szelídgesztenye-gubacsdarázs elterjedése
A szelídgesztenye legjelentősebb károsítója a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu) amit Európában először 2002-ben Olaszországban észleltek. Magyarországra 2008-ban és 2010-ben olasz ültetési anyaggal került be a gubacsdarázs, de sikerült megakadályozni a rovar megtelepedést és továbbterjedést a facsemeték idejében történt megsemmisítésével. 2013-ban Szlovénia felől a rovar természetes terjedéssel került be hazánkba, majd 2014-ben Zala megye nagy részén meg is telepedett.
2015-ben Somogy megyében is igen jelentős szelídgesztenye-gubacsdarázs fertőzést észleltünk az iharosberényi gesztenyésekben, melyek elszórtan, 15 km2 területen találhatók és az Európa-szerte híres Iharosberényi fajtákból állnak. Ezek a fajták nagy méretük és ízletes termésük miatt rendkívül keresettek a nemzetközi gesztenyepiacon. A szelídgesztenye-gubacsdarázs nagyon gyorsan terjed az országban, már megjelent Budapest több kerületében, a Pilis hegységben, Visegrád és Nagymaros környékén is.
Miért olyan nagy jelentőségű ez a kártevő?
A szelídgesztenye-gubacsdarázs a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, aminek következtében akár 50-75 %-kal is csökkenhet a termésmennyiség, szélsőséges esetben a fa ki is pusztulhat.
Mit tehetünk ellene?
Házikertben és ahol a fák mérete lehetővé teszi, a röpnyílás nélküli, friss gubacsok eltávolítása és elégetése a kártevő rajzása előtt nagymértékben csökkenti a fertőzés terjedését.
A szelídgesztenye-gubacsdarázs ellen jelenleg nem állnak rendelkezésre engedélyezett növényvédő szerek. Az amerikai, japán és olasz kutatások alapján a rovarölő szerek a gubacsdarazsakkal szemben hatástalannak bizonyultak.
A szaporító- és ültetési anyag rovarbiztos háló alatti termesztése védelmet nyújt ugyan a gubacsdarázs fertőzése ellen, de jelentősen megnöveli az előállítási költségeket.
A rezisztens szelídgesztenye fajok, főleg az európai-japán hibridek, szelekciója részben megoldást jelenthet, például a franciák által nemesített Boché de Béthizac fajta rezisztensnek bizonyul és a gubacsdarázs nem fejlődik ki ezeken a fákon. Sajnos kérdéses, hogy meddig tart a rezisztencia és mi történik a többi nemesítet fajta védelmével.
A természeti környezetben, erdős területeken a leghatékonyabb védekezési lehetőség a természetes ellenségek közül a fürkészdarazsak (parazitoidok) kijuttatása lehet.
A parazitoidok alkalmazásának klasszikus biológiai módszere a Kínában őshonos fémfürkész, a Torymus sinensis behozatala, laboratóriumi kinevelése és kijuttatása a fertőzött területekre.
A parányi fürkészdarazsak a gesztenye-gubacsdarázs lárvájára rakják petéiket. A gazdaállat belső szerveinek elfogyasztása után bújnak ki a kifejlett fémfürkészek. Mivel a gesztenye-gubacsdarázs lárvája elpusztul, leáll a gubacs növekedése, ezáltal megszűnik a fa további károsodása és a gubacsdarázs populációjának növekedése. A fémfürkészek tehát hatékonyan vesznek részt a kártevő gubacsdarazsak pusztításában.
A szelídgesztenye védelme érdekében, a fémfürkészek élősködő életmódját kihasználva,
néhány éve sikeresen alkalmazzák e paraziták betelepítésének módszerét Olaszország minden tartományában, de pozitív eredmények vannak Japánból, Franciaországból is, amelyek 50-90%-os hatékonyságot mutattak.
Miért a Torymus sinensis bizonyult a legjobbnak?
- gazdaspecifikus parazitoid faj: életmódja kizárólag a gesztenye-gubacsdarázshoz kötött, más gazdaállata nem ismert,
- életciklusa összhangban van a gubacsdarázséval,
- nincs vagy minimális a hatása az ökoszisztémára, más élő szervezetekre (pl. méhekre) nem káros.
A Torymus sinensis betelepítéséhez az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) engedélye szükséges, ezt a benyújtott biológiai hatékonysági és kockázat értékelési dokumentáció alapján 2014-ben kapta meg a NÉBIH NTAI Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL).
Az NMBL munkatársai 2014 májusában Zala megyében végezték el a fémfürkész kijuttatását (https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/aktualitasok/szelidgesztenye_gubacsdarazs.html). Az ősz folyamán a betelepített területekről gubacsokat gyűjtöttek, amelyekből molekuláris módszerekkel kimutatták, hogy a gubacsokban található lárvák a Torymus sinensis fajhoz tartoznak. Ez alátámasztja azt a tényt, hogy a fémfürkész megtelepedett Magyarországon.
Mivel a Zala megyei betelepítés sikerrel járt, az NMBL szakemberei 2015 májusában gyorsított eljárással a Somogy megyei iharosberényi szelídgesztenyésbe is kijuttatták a parazitoid fürkészdarazsakat. (http://kapos.hu/hirek/gazdasag/2015-05-26/darazsak_vs_darazsak.html)
A betelepített 800 T. sinensis nőstény nem elegendő ahhoz, hogy a gubacsdarázs rendkívül nagy egyedszámát rövid időn belül elfogadható szintre tudná csökkenteni. Ezért a NÉBIH NTAI 4-5 éves program bevezetését tervezi az ország szelídgesztenye állományának megmentésére. A T. sinensis esetében ugyanis hosszú időre, legalább 4-5 évre van szükség ahhoz, hogy a gubacsdarazsak okozta károk mértékét a fémfürkészek csökkenteni tudják. A következő 3-4 évben további T. sinensis egyedek kijuttatására és megtelepedésük eredményességének ellenőrzésére van szükség. A program szerves része olyan előadás-sorozatok szervezése, amelyek során a termelők megismerkedhetnek a biológiai védekezés előnyeivel, sajátosságaival. Ez azért is fontos, mivel az élő szervezetek alkalmazása a növényvédelemben másképpen működik, mint a rovarölő szereké és annak eredményei csak jóval később érzékelhetőek.
Mindent összevetve jelenleg még mindig a fémfürkészek alkalmazása a legjobb megoldás, mert környezetkímélő módon, hosszútávon biztosítható szelídgesztenye fáink védelme.
Kapcsolódó cikkek
Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs