Vissza

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
2016. május 2.

Torymus sinensis, a nem őshonos fémfürkész, Magyarországra történő betelepítése a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus) elleni klasszikus biológiai védekezés és terjedésének visszaszorításának céljából  A Kínában őshonos szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus) (DK), világszerte a szelídgesztenyék (Castanea spp.) egyik legjelentősebb és legveszélyesebb kártevője, 2002-ben bekerült kontinensünkre (1. ábra). A rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, aminek következtében akár 50-75%-kal is csökkenhet a termésmennyiség. Több éven át tartó erős fertőzése a faegyedek pusztulását is okozhatja.

 

  -

 

 1.ábra. D. kuriphilus gubacsok

2. ábra. D. kuriphilus Magyarországi elterjedése

 

A Magyarországra szaporítóanyaggal 2008-ban és 2010-ben behurcolt egyedeket hatósági intézkedéssel még a növényanyaggal együtt sikerült megsemmisíteni, de a 2013-ban a Zala megyei zárt kertekben észlelt fertőzés felszámolására már nem volt esély. 2014-ben elvégzett felderítések újabb fertőzött területeket mutattak ki, a Zala megyei fertőzött góc átterjedt Vas megye déli részére is (2. ábra).

A természeti környezetben a fák növényvédő szeres kezelése számításba sem jöhet, csak a biológiai védekezés. Az eddigi vizsgálatok alapján a szelídgesztenye gubacsdarázs hazai faunában élő természetes ellenségeinek hatékonysága csekély, néhány százalékos. A megoldást, a klasszikus biológiai védekezésben nagyon jónak számító, 60% feletti hatékonyságot külföldi – olasz és francia – tapasztalatok szerint a Torymus sinensis (TS) fémfürkész betelepítése és alkalmazása jelenti.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a TS alkalmazása a szelídgesztenye gubacsdarázs ellen nemcsak eredményes, hanem elfogadhatatlan környezeti kockázattal sem jár. Japánban és az Egyesült Államokban a 1970-es években, Olaszországban 2005-ben, Franciaországban 2012-ben, Horvátországban 2014-ben telepítették be a TS fémfürkészt. A Torymus sinensis gazdaspecifikus faj és csak a D. kuriphilus lárváin élősködik, más gazdaállatból eddig még nem sikerült kinevelni. Korábban elvégzett kockázatelemzés alapján megállapítható, hogy a nem őshonos TS betelepítése igen alacsony kockázattal jár, várhatóan a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására nem módosítja károsan. A TS-nek évente egy nemzedéke ismert. Fejlődése szinkronban van a DK életciklusával. A kifejlett darazsak áprilisban rajzanak ki a fertőzött DK gubacsokból (3. ábra), párosodás után (4. ábra) a nőstények lerakják a tojásokat a fejlődő DK lárvákra (5. ábra). A TS lárva ektoparazitoidként táplálkozik a DK kifejlődött lárváján ősz végéig és télen bábozódik a DK gubacs lárva kamrájában.

 

-

  -

-

 3. ábra: Torymus sinensis nőstény

4. ábra: Torymus sinensis párosodása

5. ábra: Torymus sinensis nőstény tojásrakás közben a DK gubacsán

 

A NÉBIH, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez fordult engedélyi kérelemmel a szelídgesztenyét károsító DK gubacsdarázs elleni, természeti környezetbe történő biológiai védekezés biztonságos feltételeit kidolgozó kísérlet során, a nem őshonos TS fémfürkész Magyarország területére való betelepítésére. A betelepítési programot az OKTF jóváhagyta és engedélyezte.

A projekt koordinátora és a kutatási kísérletek fő kivitelezője a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL). A projektben részt vesz a Zala Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság és a NAIK Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI).

Az NTAI, NMBL munkatársai 2014 márciusában Olaszország, Torino környékén, szelídgesztenye ültetvényekben gyűjtöttek DK gubacsokat, ahol ismerten magas TS fertőzés volt. A gubacsokat hermetikusan lezárt hűtőegységekben szállították Magyarországra, a NÉBIH NMBL karantén egységébe, mely teljes mértékben megfelel, az előirt biztonsági követelményeknek. A begyűjtött DK gubacsokban a TS báb formájában telel át (6–7. ábrák).

Április-május folyamán az NMBL fitotronjaiban kinevelt TS példányokat, morfológiai és molekuláris bélyegek alapján, megkülönböztették a többi lehetséges őshonos Torymus fajtól. A kikelt darazsakat üveg fiolákba lettek elhelyezve (10 nőstény+5 hím/fiola) és a fitotronban tárolták 15oC fokon, 75% páratartalom mellett, napi egy csepp méz oldat hozzáadásával, ami meghosszabbítja a darazsak élettartamát akár 50–80 napra.

 

-

-

6-7. ábrák. TS bábok a DK áttelelő

gubacsokban

 

Május végén a kinevelt TS példányokat kihelyeztük a szelídgesztenyefákra Zala megye Kerkateskánd és Dobri mintaterületeken. Kerkateskánd környéke (EOV koordináták: 458837; 139702), szórványterület, 30–35 éves szelídgesztenye (Castanea sativa L.) fák. Ezen a területen 2013-ban észleltük a legmagasabb DK fertőzést (50 fertőzött hajtás/fa). Kerkateskánd a DK által fertőzött terület „közepén” található, a betelepített TS minden irányba terjedni tud a fertőzött gócban, biztosítva a DK egész populációjának fertőzését. Dobri környéke (EOV koordináták: 461969; 133177), szórványterület, 14–25 éves C. sativa fák, fertőzött hajtások száma: 10–50.

Mintaterületenként három, 1 m hosszú tüllháló izolátort helyezünk ki a DK által fertőzött ágakra (8. ábra), minden izolátorba 20 nőstényt+10 hímet helyeztünk be. Azon kívül a két mintaterületen, egy-egy mintafára 100 nőstényt+50 hímet engedtünk ki (9. ábra).

 

-

-

8. ábra. Izolátorokba kihelyezett TS imágók

9. ábra. Minta gesztenyefa

 

2015. március folyamán az izolátorokban lévő áttelelt DK gubacsokat leszedjük a mintafákról és a NÉBIH NMBL karantén egységébe helyezzük el a betelepített TS kinevelésére azzal a céllal, hogy meghatározzuk a DK populáció fertőzését. Párhuzamosan a szabadba kiengedett TS mintafákról (Kerkateskánd és Dobri) szintén gyűjtünk gubacsokat további parazitoidok laboratóriumi kinevelésére és a fertőzés nagyságának megállapítására.

NÉBIH NTAI

Kapcsolódó cikkek 
Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés 
Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs 
II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs 



Friss hírek

Ismét időszerű az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés
2019. június 19, szerda

Ismét időszerű az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés

Felfüggesztette a Nébih egy olasz gyártású növénykondicionáló készítmény engedélyét
2019. június 5, szerda

Felfüggesztette a Nébih egy olasz gyártású növénykondicionáló készítmény engedélyét

Idén is óvakodjunk a növényi károsítók behozatalától!
2019. május 13, hétfő

Idén is óvakodjunk a növényi károsítók behozatalától!

Készülni kell a tűzelhalás betegség megjelenésére az almatermésű gyümölcsösökben
2019. április 12, péntek

Készülni kell a tűzelhalás betegség megjelenésére az almatermésű gyümölcsösökben

Még nem késő védekezni a monília ellen
2019. április 11, csütörtök

Még nem késő védekezni a monília ellen

Kötelező, de jól felfogott érdekünk is a beporzó rovarok védelme
2019. április 10, szerda

Kötelező, de jól felfogott érdekünk is a beporzó rovarok védelme

Légi növényvédelemhez hatósági engedéllyel rendelkező szervezetek
2019. március 21, csütörtök

Légi növényvédelemhez hatósági engedéllyel rendelkező szervezetek

Dikvát hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonása
2018. december 10, hétfő

Dikvát hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonása

Tirám (TMTD) hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonása
2018. december 10, hétfő

Tirám (TMTD) hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonása

Az európai kőriseket is fenyegeti a karcsúdíszbogár terjeszkedése
2018. november 30, péntek

Az európai kőriseket is fenyegeti a karcsúdíszbogár terjeszkedése

Miért van szükségünk a növényegészségügyre?
2018. augusztus 1, szerda

Miért van szükségünk a növényegészségügyre?

Hatósági eljárás menete belterületen
2018. július 3, kedd

Hatósági eljárás menete belterületen

Hatósági eljárás menete külterületen
2018. július 3, kedd

Hatósági eljárás menete külterületen

Felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre
2018. május 24, csütörtök

Felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre

Visszavont és lejárt érvényességű növényvédő szerek
2018. április 27, péntek

Visszavont és lejárt érvényességű növényvédő szerek

Indokolt-e a repce rovarölő szeres permetezése virágzásban?
2018. április 26, csütörtök

Indokolt-e a repce rovarölő szeres permetezése virágzásban?