Magyarország EU által elismert szarvasmarha brucellózis mentességének megszerzéséhez szükséges lépések az AHL alapján

Magyarországon 1985 óta nem fordult elő szarvasmarha-brucellózis, az ezt megelőző időszakban végrehajtott sikeres hazai mentesítési programnak köszönhetően. A nemzetközi hivatalos mentesség elismertetéséhez azonban azt is be kell tudnunk bizonyítani, hogy teljesítjük a jogszabályi feltételeket.

Állategészségügyi szabályok – a mentesítés folyamata

A szarvasmarhafélék brucellózisát az Európai Unió az állatbetegségek azon csoportjába sorolja (ún. B kategóriás betegségek), amelyek vonatkozásában a mentesítés végrehajtása valamennyi tagállam számára kötelező. Kötelező jellege mellett a mentesség megszerzése jelentős előnyökkel is járna: az Európai Unión belüli szarvasmarhaszállításhoz nem lenne szükség előzetes brucellózis-vérvizsgálatra; számos harmadik ország is kevésbé szigorú exportfeltételeket támasztana, és az ellenőrző (monitoring) vizsgálatok száma is jelentősen csökkenne.

2021. április 21-től az új uniós állategészségügyi kerettörvény¹ és részletszabályai határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az Európai Bizottság is elismeri az adott ország betegségtől való mentességét.

Az új jogi szabályozás a szarvasmarhafélék brucellózisát okozó kórokozók közé sorolja a Brucella abortus-on túlmenően (amelyet 1985 óta nem mutattak ki) a Brucella melitensis-t és a Brucella suis-t. Az elfogadott és alkalmazott immundiagnosztikai módszerek mindhárom baktérium által okozott fertőzöttséget kimutatják. Brucella melitensis fertőzöttség Magyarországon eddig nem került megállapításra – egy állatfajban sem; egy-egy Brucella suis eset azonban előfordul a hazai vadállományban (főként vaddisznóban) és hazai sertésállományokban is.

Magyarország már korábban, 2014-ben benyújtotta a szarvasmarha brucellózis hivatalos mentesség elfogadására irányuló kérelmet, amelyet az Európai Bizottság visszautasított, mivel számos szarvasmarhaállományban nem végezték el a kötelező éves ellenőrző vizsgálatokat.

2021-ben újabb kérelmet nyújtottunk be az Európai Bizottsághoz a hároméves mentesítési tervünk jóváhagyása céljából, amelyet a Bizottság a 620/2021 végrehajtási rendeletét² kiegészítve 2022 februárjában elfogadott. A mentesség közvetlen kérelmezésére nem volt lehetőség, tekintve, hogy a megelőző években nem történt meg a kötelező ellenőrző vizsgálatok maradéktalan végrehajtása – és így nem tudtuk bizonyítani, hogy valóban minden állományunk mentes.

A szarvasmarha brucellózistól való mentességhez 3 éven keresztül az állományaink 99,8%-ának hivatalosan brucellózis-mentesnek kell lennie.

Az éves ellenőrző vizsgálatokat minden 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhára vonatkozóan el kell végezni. 2021. április 21-én a hízóállatok vizsgálatára vonatkozó jogszabályi kivétel (derogáció) megszűnt. A vonatkozó hazai jogszabály³ módosítására hamarosan sor kerül, azonban ennek megtörténtéig a szarvasmarha-állományok minősítő és ellenőrző vizsgálatait az Európai Bizottság 2020/689 felhatalmazáson alapuló, közvetlen alkalmazandó rendelete⁴ szerint kell elvégezni.

A Brucella ellenőrző vizsgálatokat a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának laboratóriuma és magánlaboratóriumok is végezhetik, utóbbiak a Nébih általi kijelölés birtokában. A minősítő vizsgálatokat kizárólag a Nébih ÁDI laboratóriuma végezheti.

A vizsgálati eredmények értékelésének megkönnyítése érdekében a Nébih – egyeztetve többek között az Európai Unió szarvasmarha brucellózis referencialaboratóriumával, a francia ANSES laboratórium munkatársaival (a továbbiakban: EURL) – kidolgozott egy eljárásrendet, amely egységesíti az eljárást a monitoring vizsgálatok során szeropozitív, de tünetmentes állatokkal kapcsolatosan. Az EURL megerősítette, hogy élő állatból származó mintából nem lehet kimutatni a kórokozót. A szerológiai vizsgálatok értékelését nehezíti, hogy gyakoriak a téves pozitív eredmények: bizonyos talajlakó baktériumokkal vagy pl. a Yersinia enterocolitica baktériummal való fertőzöttség gyakran vezet keresztreakcióhoz. Ezeket a téves, ún. fals pozitív eredményeket további vizsgálatokkal lehet kiszűrni, illetve bizonyos esetekben diagnosztikai vágással és a vágott testből történő mintavétellel lehet csak kizárni a gyanút. Ugyanakkor, hogy a felesleges diagnosztikai vágás például nagy tenyészértékű állatok esetén elkerülhető legyen, az eljárásrend – az EURL-lel történő egyeztetés alapján – lehetővé teszi, hogy az állattartó kérelmére további szerológiai vizsgálatok révén, a titerszint-csökkenéssel bizonyítható legyen az, hogy a pozitív szerológiai eredmény pusztán keresztreakciónak volt köszönhető.

A vérvizsgálatok mellett a betegség kiszűrésére hivatott a vetélések és rendellenes ellések kivizsgáltatása. Az állattartó kötelezettsége, hogy ezeket a gyanúnak minősülő eseteket haladéktalanul jelezze az állatorvos felé. Az állattartó a bejelentési kötelezettségét a szolgáltató állatorvos, a jogosult állatorvos vagy a hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti, és ennek megtörténtéről aláírásával hitelesített feljegyzést köteles készíteni. A szolgáltató, illetve a jogosult állatorvos az állat vetélése esetén köteles mintát küldeni laboratóriumi vizsgálat céljára a hazai rendelet³ 5. számú melléklete szerint (a vetélt vagy koraellett magzatot, magzatburkot, valamint az anyaállat tej- és vérmintáját – ez utóbbi mintavételt meg kell ismételni két-három hét elteltével).

Amennyiben a vetélés, holtellés, rendellenes ellés laboratóriumi vizsgálata a bejelentés elmulasztása miatt nem történt meg, az állomány mentes minősítését fel kell függeszteni és a hatóság egyúttal forgalmi korlátozást rendel el.

A mentesség elérésében valamennyi szereplőnek, az állattartónak, az állatorvosoknak, és az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak minden szinten fontos feladata és felelőssége van.
A mentesség elérését követően jóval kevesebb ellenőrző vizsgálatra lesz szükség és a nemzetközi kereskedelem is könnyebbé válik, ami a szarvasmarha ágazat valamennyi szereplőjének közös érdeke.

Az uniós tagállamok többsége hivatalosan mentes a szarvasmarha brucellózistól, beleértve a közép-kelet-európai államokat is. A nem mentes déli országokban (Bulgária és Görögország teljes területe; Olaszország és Portugália egyes tartományai) a betegség valóban előfordul, ezeken a területeken is mentesítési programok zajlanak.