null Engedélyköteles akvakultúrás létesítmények

Engedélyköteles akvakultúrás létesítmények

2023. április 3, hétfő

Az engedélyköteles, ill. nyilvántartásba vétel köteles akvakultúrás létesítmények körét és az engedélyezés, valamint nyilvántartás feltételeit Európai Uniós jogszabályok határozzák meg:

  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (Állategészségügyi rendelet - AHL)
  • A Bizottság (EU) 2020/691 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU)2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az akvakultúrás létesítményekre és a víziállatok szállítóira vonatkozó szabályok tekintetében való kiegészítéséről
  • A Bizottság (EU) 2020/990 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. április 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a víziállatok és a víziállatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi és bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő kiegészítéséről
  • A Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete (2018. december 3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének megállapításáról. 

Vonatkozó nemzeti jogszabályok:

  • 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről (HHvTv.)
  • 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelet a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről
  • 119/2007 (X. 18.) FVM rendelet (TIR rendelet) a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről


Engedélyköteles akvakultúrás létesítmények

Az AHL 3. cikk (2) alapján: A IV. rész II. címe (172–226. cikk) (vagyis a nyilvántartási, ill. engedélyezési kötelezettség) a következőkre alkalmazandó: 


a) víziállatok és azoktól eltérő olyan állatok, amelyek víziállatokat veszélyeztető betegségeket terjeszthetnek; 
b) víziállatoktól származó állati eredetű termékek.

1.    2016/429/ EU rendelet (Állategészségügyi rendelet – „AHL”) alapján: 

  • Olyan akvakultúrás létesítmények, halgazdaságok, melyekből továbbtartásra adnak el halat, ill. a halakat emberi fogyasztás céljából közvetlenül halfeldogozóba szállítják (AHL 176. cikk)
  • Akvakultúrás létesítmények csoportja (AHL 177. cikk) egyben is engedélyezhető – vagyis a tórendszereken, melyekben a tavak vize egymáson átfolyik, egymás után elhelyezkedő, közös járványügyi egységbe tartozó halgazdaságok, amennyiben közös biológiai biztonsági rendszert működtetnek.
  • A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények (AHL 179. cikk): olyan, már engedélyezett halfeldolgozók, melyekben bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző halbetegség megállapítása esetén az állategészségügyi hatóság által elrendelt leölés vagy feldolgozás elvégezhető. 
  • A körülhatárolt akvakultúrás létesítmények3. (AHL 178. cikk), vagyis állatkertek, kutatólaboratóriumok, génbankok,.. 

2.    A 2020/691 EU rendelet 4. cikk alapján (jelentős kockázatú létesítmények):

  • a tenyésztett víziállatok karanténlétesítményei1 (2020/691 15. cikk)t); 
  • a jegyzékbe foglalt, vektorfajnak2 minősülő fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó akvakultúrás létesítmények, amelyek az említett állatokat elkülönítve tartják mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak; 
  • a díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó zárt akvakultúrás létesítmények (2020/691./EU 2. cikk 6. pont), amelyek a mozgatási mintájuk miatt jelentős egészségügyi kockázatot képviselnek; 
  • a díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó nyílt akvakultúrás létesítmények (2020/691./EU 2. cikk 7. pont)
  • hajók vagy egyéb mobil létesítmények, amelyeken/ahol tenyésztett víziállatok ideiglenes tartására kerül sor kezelés vagy egyéb állattenyésztési eljárások céljából.

3.    127/2008. FVM rendelet 5/A. § (1) alapján: 
Átmeneti tároló4:

Az akvakultúrás létesítmények engedélyezését a 127/2008. FVM rendelet 4. § (1) bekezdésnek megfelelően a gazdaság helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal végzi.


Az engedélyezés kérelemre indul (AHL 176. cikk (1))
Az engedélyezés feltételei:

  • 2016/429/ EU rendelet (Állategészségügyi rendelet) 181. és 183. cikk, 
  • 2020/691 EU rendelet 5-19. cikk, valamint a 
  • 127/2008. FVM rendelet 5., 5/A., 5/B. § alapján

Az engedélyezés során a hatóság helyszíni ellenőrzést is végez (2016/429/ EU rendelet 183. cikk (2))


Az engedélyezési eljárás keretében - a TRACES-NT rendszerben jelenleg használt szekciónevek alapján- a következő engedélyszám sablont ajánljuk:
1.    Engedélyköteles akvakultúrás létesítmény: HU-Megye ISO kódja- AQUA-EST-AP- tenyészetkód, 
2.    Engedélyköteles akvakultúrás létesítmény csoport: HU - Megye ISO kódja -AQUA-EST-AP-GR- -tenyészetkód 
3.    Járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények: HU - Megye ISO kódja -AQUA-EST-DISEASE- tenyészetkód

A már engedélyezett akvakultúrás létesítményeket nem szükséges újra engedélyezni, az engedélyszámukat sem kell megváltoztatni. Azonban EU-n belüli szállítás esetén ezeknél is szükséges elvégezni a TRACES átsorolásukat, validálásukat!


NEM KELL ENGEDÉLYEZNI:
AHL 176. cikk (2) alapján5.:

  • azokat a létesítményeket, melyek emberi fogyasztás céljából értékesítenek halat közvetlenül a végső fogyasztónak vagy a végső fogyasztót ellátó kiskereskedelmi egységbe (pl. áruházba, halboltba)
  • horgásztavakat, ahol csak bérhorgásztatás folyik ÉS a hal menekülésére nincs mód (lefolyástalan állóvizek) 
  • zárt helyen, díszállatként tartó létesítményeket „feltéve, hogy az adott létesítmények nem képviselnek jelentős kockázatot”.

A (2) alapján történő, engedélyezés alóli felmentés csak akkor adható, ha az akvakultúrás létesítményből nem szállítanak tenyésztett víziállatot más EU-s tagállamba!7

2020/691/EU 3. cikk (1) alapján:

  • olyan akvakultúrás létesítmények, amelyekben a tenyésztett víziállatokat kizárólag a természetes vizekbe engedés (halgazdálkodási vízterületre12 történő haltelepítésre, lsd. 2013. évi CII. törvény 2. § 11.) céljából tartják; 
  • kiterjedt tavak6., amelyekben a tenyésztett víziállatokat közvetlen emberi fogyasztás vagy a természetes vizekbe engedés (halgazdálkodási vízterületre12 történő haltelepítésre, lsd. 2013. évi CII. törvény 2. § 11.) céljából tartják;


NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
Magyarországon a 119/2007. FVM (TIR) rendelet 4. § (1) f) és h) alapján nyilvántartásba vétel kötelesek8. a halastóval9. rendelkező haltartó létesítmények ÉS 
a halvágóhidak, halfeldolgozók, halkeltetők is. Ezen TIR köteles létesítmények nyilvántartási száma a tenyészet kód.
NEM TIR köteles haltartó létesítmények – ezek nyilvántartása:

  • kizárólag bérhorgásztatást végző horgásztavak (az olyan halastavak, amelyeken bizonyos feltételek mellett horgásztatást is végeznek, már TIR és ENGEDÉLYKÖTELESEK!)
  • díszhal nagykereskedések és kiskereskedések
  • olyan állatkertek, amelyekben egy darab TIR köteles állatfajt sem tartanak (pl. Tropicarium)

Az engedélyezett létesítmények esetén a tenyészet kód mellett egy egyedi engedélyszám is szükséges. 
Fontos, hogy a TRACES-ben is ugyanez az engedélyszám szerepeljen azonosítóként! 

Nyilvántartásba vétel a 127/2008. FVM rendelet szerint:
4. § (3) A vármegyei kormányhivatal11  nyilvántartásba veszi:

  • az olyan víziállat-tenyésztő vállalkozásoktól eltérő létesítményeket, ahol forgalomba hozatali szándék nélkül tartanak víziállatokat,
  • a bérhorgászati területeket,
  • az olyan víziállat-tenyésztő vállalkozást, amely kizárólag emberi fogyasztás céljából hoz forgalomba tenyésztett víziállatot a 853/2004/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjával összhangban, és a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott éves mennyiségig10
  • (3a) A (3) bekezdés szerinti létesítmény nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a tevékenység megkezdését követő egy hónapon belül köteles benyújtani az illetékes vármegyei kormányhivatalhoz. 
Magyarázat:
2016/429. EU r. (Állategészségügyi r.) 4. cikk 38. „karantén”: állatoknak az adott járványügyi egységen kívüli állatokkal való közvetlen vagy közvetett érintkezést kizáró elkülönítésben tartása, megakadályozva egy vagy több meghatározott betegség terjedését, miközben az elkülönítve tartott állatok egy meghatározott időszak alatt felügyelet alatt állnak, és adott esetben vizsgálaton és kezelésen esnek át
1A Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete melléklete, valamint
2A Bizottság (EU) 2020/990 felhatalmazáson alapuló rendelete 1. mellékletŰ
32016/429. EU r. (Állategészségügyi r.) 4. cikk 48. „körülhatárolt létesítmény”: minden olyan állandó, földrajzilag behatárolt, önkéntes alapon létrehozott és mozgatás céljára engedélyezett létesítmény, amelyben az állatokat: 
a) a fajok védelmére, illetve kiállítási, oktatási vagy kutatási célból tartják vagy tenyésztik; 
b) elkerítik és elválasztják környezetüktől; és 
c) állat-egészségügyi felügyeleti és ►C1 biológiai védelmi intézkedéseknek ◄ vetik alá;
4127/2008. FVM r. 3. § 35. Átmeneti tároló: előkészítés nélkül, emberi fogyasztás céljából forgalomba hozott halszállítmányok olyan átmeneti tárolására szolgáló engedélyezett, természetes vízzel kapcsolatban nem álló létesítmény, ahonnan a hal élő állapotban kizárólag és közvetlenül kereskedelmi célú létesítménybe szállítható
5AHL 176. cikk (2) A tagállamok az (1) bekezdéstől eltérve mentesíthetik az akvakultúrás létesítmények alábbi típusainak felelős személyeit az engedélyezés kérelmezésének kötelezettsége alól: 
a) akvakultúrás létesítmények, amelyek kis mennyiségű tenyésztett víziállatot juttatnak el emberi fogyasztás céljából:
 i. közvetlenül a végső fogyasztóhoz; vagy
 ii. a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekhez;
b) tavak és egyéb olyan létesítmények, amelyek állomány-utánpótlással biztosított víziállat-populációja kizárólag hobbihorgászati célokat szolgál, és amelyekben e víziállatok körül vannak kerítve, menekülési lehetőség nélkül; 
c) víziállatokat zárt helyen, díszállatként tartó létesítmények, feltéve hogy az adott létesítmények nem képviselnek jelentős kockázatot.
62020/691. EU r. 2. cikk 1.„kiterjedt tó”: olyan hagyományos, természetes vagy mesterséges tó vagy lagúna, amely esetében az e tavakban vagy lagúnákban tartott állatok élelemforrása rendes körülmények között természetes, és ahol nem hoznak intézkedéseket a termelésnek a környezet természetes kapacitását meghaladó mértékű növelésére;
72020/691. EU r. 3. cikk (2) Az e cikk (1) bekezdésében biztosított, az illetékes hatóság általi engedélyezés kérelmezésére vonatkozó követelménytől való eltérés csak olyan akvakultúrás létesítményekre vonatkozik, amelyekből nem mozgatnak tenyésztett víziállatokat más tagállamba – kivéve a közvetlen emberi fogyasztásra szánt puhatestűeket –, ha az illetékes hatóság kockázatértékelést végzett, amelynek során 
a) figyelembe vette legalább az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete I. része 2. fejezetének a) és b) pontjában meghatározott kockázati tényezőket; és 
b) jelentéktelennek minősítette annak kockázatát, hogy az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok megfertőződjenek a jegyzékbe foglalt betegségekkel vagy az új betegségekkel, vagy terjesszék azokat
8119/2007 FVM r. 4.  § (1) Az állattartónak be kell jelentenie és az Országos Adatbázisban nyilván kell tartani
f) mindazon haltartó tenyészeteket, amelyek halastóval rendelkeznek;
h) a 2. § 1. pontjában felsorolt állatfajokat fogadó vágóhidakat és gyűjtőállomásokat, halfeldolgozókat, halkeltetőket és a nem csak saját célra keltető baromfikeltetőket;
92013. évi CII. tv. 7. halastó: olyan – elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek esetén horgászatnak is helyt adó – haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;
1052/2010. FVM r. 1. melléklet A rész 13. szerint évi 6000 kg 
11127/2008 FVM r. 1. § (2) Az e rendeletben foglalt hatósági feladatokat az állat- egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat látja el.
122013. évi CII. törvény (HHvTv.) 2. § 11. halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt.
További információk az akvakultúrás létesítményekkel kapcsolatban:
https://portal.nebih.gov.hu/akvakulturas-letesitmenyek 

Friss hírek

2024. december 20, péntek

Illegális tevékenységek is szerepet játszhattak a madárinfluenza terjedésében

A zártan tartás elmulasztását, illegális tartást és baromfi, illetve baromfitermékek illegális árusítását is tapasztalta az állategészségügyi hatóság az ősz óta tartó madárinfluenza járvány során. A betegség gyors terjedésében ezek az illegális tevékenységek is jelentős szerepet játszhattak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi hatóságok ahogy most, úgy a jövőben is minden hasonló esetet szigorúan szankcionál a magyar baromfiágazat védelme érdekében.

Tovább >

2024. december 20, péntek

Helyzetfelmérést tartott a Gyömrői Kutyamentsvár Állatmenhelyen a Nébih

A Nébih szakemberei december 19-én felmérték a Gyömrői Kutyamentsvár Állatmenhely állapotát, azonnali intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel.

Tovább >