Kötelező, de jól felfogott érdekünk is a beporzó rovarok védelme

Gyümölcsfáink virágoznak: a mandula és a kajszi ugyan már elvirágzott, de mások még csak most kezdik bontogatni szirmaikat. Ahhoz, hogy a virágokból termés legyen, gyümölcsöseink nagy részénél beporzó rovarokra van szükség, akiknek egészségéért felelősek vagyunk. A beporzó rovarok védelme nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem saját jól felfogott érdekünk is. A Nébih összegyűjtötte azokat a növényvédelmi előírásokat, amelyek betartásával a növényvédő szeres kezelés beporzókra jelentett kockázata minimálisra csökkenthető.

A méhek a virágokból nektárt gyűjtenek, amiből mézet készítenek a méhész hasznára és a fogyasztók örömére. A gyűjtött pollen pedig fontos fehérjeforrás a méhek életében és táplálkozásában. Ebben az együttélésben mindenki nyer, de csak akkor, ha – a szabályokat betartva – odafigyelünk egymásra. Virágzás idején is előfordulhat olyan növényvédelmi helyzet, ami azonnali beavatkozást igényel. Ilyenkor azonban tekintettel kell lenni a beporzó rovarokra (köztük a vadon élőkre is), akiknek védelme nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem saját jól felfogott érdekünk is.

A méhek védelmével kapcsolatos növényvédelmi jogszabályok, előírások betartásával a növényvédő szeres kezelés beporzókra jelentett kockázata minimálisra csökkenthető. Lássuk ezeket az előírásokat:

1. A méhek által látogatott területeken a méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szert felhasználni TILOS! E területek közé nem csak a virágzó kultúrnövények tartoznak, hanem mindegyik, amit a méhek valamilyen okból látogatnak. Utóbbi esetek között említhetjük például a virágzó gyomnövények vagy szegélynövények jelenlétét, a levéltetvek által kiválasztott mézharmat megjelenését, vagy akár azt is, ha a tábla a méhek vonulási útjába esik.
    
2. A méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket az úgynevezett méhkímélő technológiával lehet kijuttatni. A köznyelvben ez „esti permetezés” vagy „éjszakai permetezés” néven terjedt el. A pontos megfogalmazás: a méhek napi aktív repülésének befejezését követően, leghamarabb a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdve és 23:00 óráig befejezve a permetezést.
   Ezzel a technológiával azonban a méhekre mérsékelten veszélyes készítmények közül is csak azokat lehet felhasználni, amelyeknek az engedélyokirata erre kifejezetten engedélyt ad. Az engedélyokiratok elérhetőek a Nébih honlapján https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso
    
3. A méhekre nem jelölésköteles készítményekkel egyéb korlátozás nélkül végezhetik a kezeléseket a termelők.
    
4. Napjainkban a növényvédő szerek kombinációban történő kijuttatása esetén egyre gyakrabban felmerül az együttes hatás kérdése. Két vagy több készítmény együttes alkalmazásával ugyanis a kifejtett hatás nem biztos, hogy összeadódik. Ismert a szinergizmus (egymást felerősítő hatás) jelensége, ahol az egyik hatóanyag a másik hatását jelentősen, akár sokszorosára emeli. Ilyen szinergista hatást mutatnak például a külön-külön méhekre nem jelölésköteles acetamiprid és tebukonazol hatóanyagok, vagy a tiakloprid és tebukonazol hatóanyagok. Bár külön-külön ezek méhekre nem veszélyesek, tankkeverékben történő kijuttatásuk esetén azonban be kell tartani a méhkímélő technológiát („esti permetezés”).
    
5. Szintén gyakran felmerül a települési jegyzőhöz való bejelentési kötelezettség kérdése. Általánosságban elmondható, hogy a bejelentési kötelezettség megszűnt, ugyanis a mögötte rejlő kockázatos technológiát mára már kivezették a gyakorlatból.
   A növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabályok korábban úgy rendelkeztek, hogy amennyiben elkerülhetetlen egy méhek által látogatott területen a méhekre kifejezetten veszélyes növényvédő szerrel történő kezelés, akkor azt előző munkanap reggel 9:00-ig be kell jelenteni a helyileg illetékes jegyzőnek. A jegyző így ki tudta értesíteni a nála bejelentkezett méhészeket, akik a méheiket a kezelés és az azt követő időszak idejére bezárták a kaptárokba, esetleg elvándoroltak a területről. A méhészektől érkezett jelzések alapján azonban nem mindig valósítható meg a méhek bezárása, adott esetben (például nyári forróság) ez kifejezetten káros is lenne.
   Ezzel párhuzamosan a növényvédő szer kínálat is jelentősen változott: egyrészt a gyártók „belátása”, másrészt a rájuk vonatkozó jogszabályok folyamatos szigorítása miatt. Ennek köszönhetően gyakorlatilag már minden növénykultúrában rendelkezésre állnak olyan növényvédő szerek, amelyek kiválthatják a méhekre kifejezetten kockázatos vagy veszélyes készítmények alkalmazását.
   E két okból adódóan a méhekre veszélyes technológia bejelentés alapján történő alkalmazásának teljes körű megszűntetéséről született döntés. Fontos azonban, hogy nem csak a bejelentési kötelezettség szűnt meg, hanem – ami ennél sokkal fontosabb – a mögötte levő kockázatos technológiát vezették ki a gyakorlatból.

A méhészek és a növénytermesztők, valamint a növényvédelmi szakemberek együttműködése, partnersége elengedhetetlen kulcsa a két szakma békés és – szó szerint – gyümölcsöző együtt élésének.