null Ki mit tud az étrend-kiegészítőkről

Ki mit tud az étrend-kiegészítőkről

2021. november 19, péntek

Sokan fogyasztanak és jellemzően többfélét is az étrend-kiegészítőkből, ugyanakkor a termékkört érintő alapvető információkkal már nem mindenki van tisztában – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) online felmérésének eredményeiből. A mintegy 500 fő részvételével lezajlott kérdőíves kutatás a lakosság étrend-kiegészítő vásárlási és fogyasztási szokásaira, ismereteinek feltérképezésére fókuszált. Az aktuális helyzetkép ismeretében a hatósági szakemberek egy, a fogyasztókat segítő útmutató összeállításán dolgoznak.

A lakosság étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos ismereteinek, szokásainak megismerése érdekében tavaly decemberben indított online kérdőívet a Nébih. A kutatás révén a szakemberek többek között arra keresték a választ, mit tudnak a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítőkről, milyen típusú termékeket preferálnak, hol szokták ezeket megvásárolni, vagy épp milyen tapasztalataik vannak az egyes termék-kategóriákkal kapcsolatban. 

A felmérésben másfél hónap alatt 508-an vettek részt, jellemzően hölgyek (70%), akik közül a 40-59 év közötti korcsoport bizonyult a legaktívabbnak. A válaszadók 85%-a vallott úgy, hogy napi rendszerességgel szed étrend-kiegészítőket, a többség 2-3 fajtát is. Azon kitöltők közül, akiknek van már gyerekük, csaknem 73% ad gyermekének is ilyen jellegű készítményt. 

A kérdőívből az is kiderült, jellemzően 5 és 15 ezer forint között költünk étrend-kiegészítőkre (56%). Legnagyobb arányban (95%) vitaminokat, multivitaminokat, ásványi anyagokat fogyasztunk, majd ezt követik (51%) az egyéb immunerősítő, egészségvédő termékek (például Omega 3,6). A legfőbb beszerzési forrásként a válaszadók többsége a gyógyszertárakat jelölte meg, amit az internetes honlapok, webáruházak követnek. 

Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos állításoknál egyértelműen kiderült, mely kérdéskörökben kell hatékonyabban informálni a fogyasztókat. Azzal például, hogy az étrend-kiegészítők is élelmiszernek minősülnek, csupán a válaszadók 34%-a volt tisztában, vagy például a kitöltők több mint 38%-a gondolta úgy, hogy fontos szerepet játszanak a betegségek gyógyításában.

A visszajelzések szerint az étrend-kiegészítők leggyakrabban „emlegetett” tulajdonságai közül a legfontosabbak, hogy a termék 100%-ban természetes hatóanyagokat tartalmazzon és rendelkezzen valamilyen tanúsítvánnyal. A lista másik végén, azaz a legkevésbé lényeges szempontok között az szerepelt, hogy a készítmény vegán, glutén-, vagy laktózmentes legyen.

A felmérésből kiderült, bár a fogyasztók többsége tudja, hogy az étrend-kiegészítők alkalmazása veszélyeket rejthet magában, sem azok alkalmazási körével, sem valós élettani hatásaikkal nincsenek tisztában. Épp ezért a Nébih szakemberei jelenleg egy, a fogyasztókat leginkább foglalkoztató és a legkritikusabb témakörökre fókuszáló útmutató összeállításán dolgoznak.

A kérdőív révén számos további kérdésben ismerhetjük meg a fogyasztók étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos szokásait. Az eredmények a részletes összefoglalóban olvashatók: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21442/Nebih_etrend-kiegeszito+felmeres_2021.pdf/


Friss hírek

2026. szeptember 7, hétfő

Maradék nélkül délután: családi rendezvénnyel ünnepli a Nébih szemléletformáló programjának 10. évfordulóját

Tizedik évfordulóját ünnepli a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. A jubileum alkalmából szeptember 11-én, pénteken 13 és 18 óra között ingyenes családi rendezvényen várják az érdeklődőket a budapesti Millenáris Széllkapu Parkban. Az eseményen a résztvevők játékos formában ismerhetik meg, hogy mit tehetnek a pazarlás csökkentése és a fenntarthatóbb jövő érdekében. A kiállítók között a Maradék nélkül szakmai partnerei közül a Magyar Vöröskereszt, a MiReHu Nonprofit Kft., a Munch és a Szupermenza Program is megjelenik.

Tovább >

2026. szeptember 7, hétfő

Étkeztetésből származó hulladék ("moslék"), mint állati eredetű melléktermék

A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban – így Magyarországon is – szigorúan tilos az állati eredetű élelmiszer-hulladékok feletetése az élelmiszertermelő haszonállatokkal. A moslék (ideértve bármilyen, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerből származó hulladékot, tehát az éttermekből, konyhákból vagy háztartásokból kikerülő mellékterméket egyaránt) az egyik legfontosabb fertőzésközvetítő anyag számos járványos betegség, így például az afrikai sertéspestis esetében is.

Tovább >