null Két újabb borvidéket veszélyeztet a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma

Két újabb borvidéket veszélyeztet a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma - támogatás igénylehető a kabóca elleni védekezéshez

2016. október 21, péntek

A NÉBIH laboratóriumi eredményei alapján a Villányi borvidékhez közeli Gyód községben, valamint a Soproni borvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség kórokozója. Győr-Moson-Sopron megyében a beteg tőkét ugyanazon a területen, a Sopron melletti Jánostelepen találták meg, ahol 2015-ben az erdei iszalag bizonyult fertőzöttnek. Az illetékes kormányhivatal szakemberei megkezdték a felszámolási intézkedések elrendelését és a fertőzés mértékének felmérését.

A fertőzött növényeket, valamint a fertőzési góc körüli 1 kilométeres körzetben a tünetet mutató tőkéket meg kell semmisíteni. Az ezt körülvevő 3 kilométeres biztonsági övezetben (puffer zónában) intenzív felderítés és mintavétel zajlik a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének monitorozására. A védelmi intézkedésekről a NÉBIH által kidolgozott FD-Nemzeti Készenléti Terv ad útmutatást. Hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerű gazdálkodást folytató termelők kártalanításra jogosultak.

Hazánkban a NÉBIH a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget 2013 augusztusában azonosította Zala megyében a szlovén határ mellett, majd Badacsonytomajon, Veszprém megyében. 2014-2015-ben a hatóság Vas és Somogy, valamint Fejér megyében is kimutatta a fertőzést. Győr és Komárom megyében a kórokozót korábban csak a természeti környezetben élő iszalag növényekből azonosították.

A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma karantén károsító szőlőnövényen. Az ellene való védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthető fő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel, valamint az erdei iszalag, mint gazdanövény irtásával. A 2015-ben kiadott 9/2016. (II. 15.) FM rendelet alapján a szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető.

Ahol nem hajtják végre a szükséges védelmi intézkedéseket, megnő a fertőzés kockázata. A tőkék 80-100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. Ennek megelőzése érdekében és a további terjedés megakadályozásához kulcsfontosságú a szőlő- és bortermelők együttműködése.

A bejelentőlapok és a további információk a bejelentés-kötelezett károsítókról itt találhatók.

További ismeretet nyújt a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget okozó fitoplazmáról az alábbi anyag.

Kapcsolódó anyagok:
Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében
Nemzetközi fitoplazma munkacsoport-ülés


Friss hírek

2026. február 2, hétfő

A BIONYOM adatok benyújtásának határideje: március 20.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a bioüzemanyag-termelők és forgalmazók figyelmét, hogy a vonatkozó rendeletnek⃰ megfelelően, a 2025. évre vonatkozó BIONYOM adatokat 2026. március 20-án (pénteken) éjfélig kötelező benyújtani. A BIONYOM adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a BIONYOM és BÜHG nyilvántartásból való automatikus törlést és bírságot von maga után

Tovább >

2026. február 2, hétfő

Riaszt a RASFF – összefoglaló a 2025-ös magyar esetekből

Az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere (RASFF) alapján 2025-ben Magyarországon több mint 240 kockázatos termék miatt kellett intézkedni. A hazánkat érintő esetek főként zöldségekhez és gyümölcsökhöz, baromfihúshoz és az abból készült termékekhez, valamint gabonához és pékáruhoz kapcsolódtak. Az esetek 82%-ában külföldi előállítású termék volt érintett.

Tovább >