A kéknyelv-betegség a Culicoides nemzetségbe tartozó szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegség, mely iránt csak a kérődző állatok (szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők) fogékonyak, az ember egészségére nézve ártalmatlan. A betegségnek nincs élelmiszerhigiéniai vonatkozása sem, az előállított élelmiszerek biztonságát nem veszélyezteti.

A hazánkhoz jelenleg legközelebb eső, a déli országhatártól kb. 120 km-re lévő járványkitörést a román állat-egészségügyi hatóság állapította meg szeptember 23-án. A kitörés körül uniós jogszabályok szerint meghatározott,  jelenleg csak Románia területét érintő, 100 km-es sugarú  védőkörzeten 50 kilométerrel túlterjedő megfigyelési körzet magában foglalja Csongrád megye Makói, Hódmezővásárhelyi és Szegedi járásának és Békés megye Gyulai, Orosházi és Mezőkovácsházi járásának egyes részeit. A megfigyelési körzet településeinek listája elérhető a NÉBIH honlapján.

A megfigyelési körzeten belül az állategészségügyi hatóság a fogékony állatok vérmintáiból laboratóriumi vizsgálatokat végez, hogy kizárható legyen az állatállományban a betegség hazai jelenléte és felméri a terjedéséért felelős szúnyogfajok jelenlétét is. A korlátozás alá vont területekről a mentes területekre fogékony állat kiszállítása jelenleg kizárólag vágási céllal történhet. A téli időszak beköszöntével, a betegség átvitelében szerepet játszó törpeszúnyogok eltűnésével a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kihirdetésre kerülő kórokozó-átvivőtől mentes periódusban a kiszállítási tilalom enyhül, elkülönítés és előzetes vérvizsgálat után a kérődzők továbbtartásra is kiszállíthatóak lesznek. A korlátozás alá eső területen belül a fogékony állatok előzetes állatorvosi vizsgálat után mind vágóhídra, mind továbbtartásra elszállíthatók.

A korlátozás alá eső területen tartott állatvásárra és –kiállításra fogékony állat kizárólag csak Csongrád és Békés megyének a megfigyelési körzetbe tartozó településeiről szállítható be.

A betegség főbb tünetei juhokon a lázas, levert állapotot követően vérzések, ödémák, nyálkahártya- és bőrfekélyek megjelenése elsősorban a fejen és a lábvégeken. Az érzékenyebb fajták között jelentős lehet az elhullás.  Szarvasmarhákban legtöbbször csak orrhurut, az ajkak és a szemhéjak duzzanata, az orr és a szájnyálkahártyák, valamint a szutyak kimaródása észlelhető.