Illegális fakitermelés és -kereskedelem Magyarországon: a 2023-as év összefoglalója

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felelős a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletéért. A hivatal tavalyi évben elvégzett ellenőrzései, valamint a társhatóságok aktuális statisztikai adatai alapján elkészítette a hazai illegális fakitermelés és -kereskedelem 2023-as helyzetéről szóló összefoglalóját.

A hatóság elemzése szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye továbbra is extrém magas kockázatú hely maradt, továbbá Pest vármegye is megőrizte a nagyon magas kockázati besorolását. Heves és Veszprém vármegyék kockázati besorolása két kategóriát romlott, ugyanakkor Zala vármegye két kategóriát javult. Békés és Csongrád-Csanád vármegyék az alacsony kockázati besorolásukkal szintén javuló tendenciát mutatnak.

Az illegális fakitermelés és -kereskedelem visszaszorításának elsődleges célja az erdők és a fával borított területek védelme. Emellett további jelentős hatása van a gazdaság kifehérítésében és a faalapú termékekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom növelésében is.
A klímavédelem, valamint egyéb közérdekű környezetvédelmi célok elérése érdekében alkotott uniós és hazai jogszabályok a fák kitermelését, fenntartható használatát és kereskedelmét is egyre szigorúbban szabályozzák.

A Nébih a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletére kijelölt erdészeti hatóságként a vonatkozó jogszabályok mentén határozza meg ellenőrzési céljait és eszközeit, melyről évente megjelenő elemzésekben ad számot. 
A 2023-as év adatai alapján elkészített elemzés elérhető a Nébih honlapján.

A hatóság elmúlt hét évben végzett faanyag-kereskedelmi lánc felügyeleti munkájának tapasztalatai alapján összefoglalóan elmondható, hogy az ország egyes térségeiben mért kockázati szintekben számottevő változások nem, ugyanakkor jelentős átrendeződések tapasztalhatóak voltak. Ezek nagyban köthetőek a Nébih által bevezetett új ellenőrzési módszerekhez, amelyek során egyes területeken kiemelt ellenőrzési hatékonyságot sikerült elérni. Emellett a hatósági statisztikákban már megjelennek éveken átívelő eljárások eredményei is, amelyek nem csak egy adott év változásait tükrözik.

A kockázati besorolások változása rámutat arra, hogy

• az EUTR ellenőrzések gyakorisága, hatékonysága a jogkövetési hajlandóság emelkedését eredményezte például Baranya, Csongrád-Csanád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyékben, ugyanakkor
• további fokozott EUTR ellenőrzések szükségesek az extrém magas és nagyon magas kockázati besorolású vármegyékben, annak ellenére, hogy például a Nébih már 2023-ban is összehangolt ellenőrzéseket tartott a vármegyei rendőrséggel Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében,
• az EUTR ellenőrzések során az évek előre haladásával az ismételt jogsértéseknél, azaz a visszatérő (visszaeső) jogsértőknél a szankciók egyre súlyosabbak lettek, amely gyakorlatot tovább kell folytatni a kívánt eredmény elérésig.

A 2023. évi adatok feldolgozását követően a vármegyék besorolása a következők szerint alakult:

• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2022 után 2023-ban is extrém magas kockázatú vármegye maradt, de már a 2022. évet megelőző öt évben is nagyon magas kockázati besorolású volt.
• Pest vármegye 2023-ban is nagyon magas kockázati besorolást kapott, az utóbbi négy évben jelentős mértékben nem csökkent a vármegye kockázati pontszáma.
• 2023-ban magas kockázati besorolást egyetlen vármegye sem kapott.
• Bács-Kiskun, Heves, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém vármegyék közepesen magas kockázati besorolást kaptak 2023-ban. Heves és Veszprém vármegyék kockázati besorolása két kategóriát romlott, míg Bács-Kiskun vármegye kockázati besorolása nem változott, azonban Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék kockázati besorolása egy kategóriát javult 2022-höz képest.
• Budapest, valamint Baranya, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas és Zala vármegyék közepes kockázati besorolást kaptak 2023-ban. Míg Baranya vármegye kockázati besorolása egy kategóriát, addig Zala vármegye kockázati besorolása két kategóriát is javult, de Komárom-Esztergom és Vas vármegyék kockázati besorolása egy kategóriát romlott. Budapest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyék kockázati besorolása nem változott a 2022. évi besoroláshoz képest.
• Fejér vármegye 2023-ban is alacsony közepes kockázatú vármegye maradt.
• Békés és Csongrád-Csanád vármegyék alacsony kockázati besorolást kaptak 2023-ban. Békés vármegye kockázati pontszáma hét év alatt egyértelműen javult. Csongrád-Csanád vármegye kockázati besorolása egy kategóriát javult egy év alatt.

A hatóság a jogszerűtlen kommunikáció felszámolása érdekében továbbra is eltávolíttatja a különböző közösségi média és egyéb felületeken megjelenő jogsértő hirdetéseket. Emellett nagy hangsúlyt fektet a jogszerűtlen hirdetések adatainak közzétételére is: https://portal.nebih.gov.hu/jogszerutlen-hirdetesek-adatai.

A Nébih mindemellett prevenciós szándékkal folyamatosan tájékoztatja a fogyasztókat a tűzifacsalások leggyakrabban előforduló formáiról, veszélyeiről.
2020-tól pedig folyamatosan zajlik az elkobzott fatermékek ingyenes, közcélú tulajdonba adása.

A hatóság felhívja a figyelmet, hogy illegális faanyag-kereskedelmi tevékenység gyanúja esetén bejelentés tehető az eutr@nebih.gov.hu e-mail címen!