null Gesztenye-kerekasztalt és érzékszervi bírálatot tartott a Nébih

Gesztenye-kerekasztalt és érzékszervi bírálatot tartott a Nébih

Gesztenye-kerekasztalt és érzékszervi bírálatot tartott a Nébih
2019. február 28, csütörtök

A gesztenye sokrétűen felhasználható, magas vitamin- és ásványianyag-tartalmú, ugyanakkor a dióféléknél alacsonyabb zsírtartalmú héjas gyümölcs. A gesztenyetermesztésben rejlő kiváló üzleti lehetőségeket jól mutatja, hogy a gyümölcs iránti kereslet a világ élelmiszerpiacán folyamatosan növekszik, és a gesztenye felvásárlási ára az elmúlt években duplájára nőtt. A gesztenyetermesztés nem kockázatmentes tevékenység, hiszen a fákat több károsító is fenyegeti, amelyek ellen a rezisztens fajták nemesítése jelentheti a leghatékonyabb megoldást – többek között ez hangzott el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) érzékszervi bírálattal egybe kötött kerekasztal-beszélgetésén, amelyen a termékpálya szinte valamennyi érintettje – termelő, nemesítő, erdész, faiskola-tulajdonos, méhész, cukrászmester, séf, vendéglátás-felügyeleti és gasztronómiai szakember, termesztéskutató, továbbá szakíró – képviseltette magát.

Magyarországon a gesztenyetermelők jelenleg mintegy 500 hektárnyi termőterületről évente körülbelül 4-500 tonna gyümölcsöt takarítanak be. A gesztenye hagyományos hazai termőterülete a Dunakanyar, a csapadékos Nyugat-Dunántúl (Vas, Zala és Somogy megye), illetve és Pécs és környéke. A magyar gesztenye-feldolgozás innovatív jellegét és magas színvonalát a nemzetközi gesztenye-ágazat szereplői rendszerint jó és követendő példaként említik, hiszen a magyar előállítók a hazai termőtájakon betakarított mennyiségnél jóval több gesztenyét dolgoznak fel, és sok olyan, magas hozzáadott értékű, innovatív termékeket juttatnak vissza a legnagyobb termőterülettel rendelkező mediterrán piacokra, amelyek ott jelenleg is újdonságnak és keresett ínyencségnek számítanak, mondta el a rendezvény bevezetőjében Zsigmond Richard, a Nébih újonnan alakult Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának (MGEI) vezetője.

Dr. Szani Zsolt, a Nébih MGEI Kertészeti Fajtakísérleti Osztályának témavezetője hangsúlyozta, hogy Magyarországon a szelídgesztenye-termesztés kiváló lehetőségeket, ám veszélyeket is rejt magában.

A jól ismert hazai szelídgesztenyefa-fajtákat három fő károsító, a kéregrák, a fitoftóra és a gubacsdarázs fenyegeti. A gubacsdarázs kártételét természetes ellenségének betelepítésével lehet csökkenteni. A kéregrák ellen, amely éppen a termőre forduló fákat támadja meg, jelenleg nem ismert semmilyen hatékony kémiai védekezés. Megoldást rezisztens fajták nemesítése jelenthet, amely során a kéregrákkal szemben ellenálló, Ázsiában őshonos fajtákat kereszteznek jól ismert európai gesztenyefajtákkal. A nemesítők számára ugyanilyen fontos cél, hogy a keresztezések során megőrizzék az európai fajtákra jellemző jó minőségű és ízletes gyümölcsöt, az új fajták forduljanak gyorsan termőre, és neveljenek olyan kis méretű fákat mint a japán vagy a kínai gesztenye.

Dr. Szani Zsolt kifejtette, hogy az egyes európai gesztenyefajták sajátos termőhely-igénnyel rendelkeznek és szorosan alkalmazkodtak a rájuk jellemző termőtájhoz. A magyar fajták az enyhén savanyú, alacsony mésztartalmú talajokat és a csapadékos termőhelyeket kedvelik. Ha a termesztők új fajtát kívánnak bevezetni Magyarországon, akkor az ültetvény telepítése előtt indokolt kipróbálni, hogy az új fajta képes-e alkalmazkodni a magyar termőtájakhoz. Mivel az Európai Unió Növényfajta-hivatala (CPVO) a Nébih-et jelölte ki gesztenyefajta közösségi szintű oltalomi célú vizsgálatok elvégzésére, Európában egyedül a Nébih növényfajta-kísérleti állomásain vizsgálnak új fajtajelölteket. Ez jelentős előnyt biztosít a hazai nemesítők és termelők számára, hiszen a nemesítők hazai termőhelyi feltételek és kedvező vizsgálatidíj-tételek mellett kaphatnak uniós szintű fajtaoltalmat.

A gesztenye termékpálya szereplői és laikus kóstolók a kerekasztal-beszélgetés után érzékszervi bírálatot tartottak, amelynek során a bírálók értékelték a különféle fajtájú héjas gesztenyék méretét, színét, alakját és a bél kifejthetőségét. Véleményt mondtak még a gesztenyefajták ízéről, illetve arról, hogy az egyes felhasználási céloknak melyik fajta a legmegfelelőbb.

Az érzékszervi bírálat alá vetett 15 gesztenyefajta az alábbi három fajtakörbe volt sorolható: 

  1. A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő fajták ('Iharosberényi 2', 'Iharosberényi 29', 'Kőszegszerdahelyi 29' és 'Nagymarosi 38')
  2. Az Európai Unió területén regisztrált interspecifikus fajták ('Bouche de Betizac', 'Bournette', 'Ferosacre','Marlhac' és 'Precoce Migoule')
  3. A Nagymaroson újonnan szelektált gesztenyék (Ezek még nem rendelkeznek fajtanévvel.)

A bíráló bizottság a termés és a magbél tulajdonságait 5 fokú skálán értékelte. Az 5-ös fokozat a legjobb, míg az 1-es fokozat a leggyengébb minősítést jelenti.

A termés színe alapján a bírálok a Nagymaroson újonnan szelektált gesztenyéket, illetve a 'Nagymarosi 38'-at ítélték legtetszősebbnek. A hazai fajták 4,3 - 4,7 pontot értek el. A termés mérete, alakja szempontjából a nagymarosi szelekciók mellett a 'Bouche de Betizac' és a 'Precoce Migoule' fajták szerepeltek a legjobban. A bél kifejthetősége során értékelték, hogy a héjtól és a bélrekesztől mennyire tisztán választható el. Erre a tulajdonságra nézve szintén az újonnan szelektált hazai gesztenyéket ítélték a legkedvezőbbnek, 3,9 - 4,6 közötti átlagos pontszámokkal.

A gesztenyebél értékelése során is hasonlóan alakultak az értékek, mint a termés esetében. Illat, íz (3,8 - 4,5) szempontjából és a bél állománya (3,5 - 4,4) szerint is az új szelekciók kapták a legmagasabb pontszámokat.  Az állomány értékelése során még a 'Bouche de Betizac' került a legjobbak közé.

Az összesített pontszámok alapján a nagymarosi új szelektált gesztenyék érték el a legmagasabb értékeket. Az interspecifikus fajták közül a 'Bouche de Betizac' valamint a 'Marlhac' kapták a legkedvezőbb értékelést.


A rendezvényen készült fényképek


Friss hírek

A Nébih is részt vett az EU tagjelölt országok részére szervezett EUTR egyeztetésen
2020. március 12, csütörtök

A Nébih is részt vett az EU tagjelölt országok részére szervezett EUTR egyeztetésen

Február közepén Macedóniában találkoztak az európai uniós tagállamok és a tagjelölt országok szakértői, hogy információkat, tapasztalatokat cseréljenek és nemzetközi kapcsolatokat építsenek az illegális fakitermelés elleni küzdelem elősegítése érdekében. Az esemény az Európai Bizottság TAIEX és az EPPA közös programjaként valósult meg. A kétnapos találkozón Magyarországot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) képviselte.

Tovább >

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei
2020. február 21, péntek

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei 2020.

Tovább >