null Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

2021. szeptember 15, szerda

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein. A szakemberek a beteg madarakat begyűjtötték és a lehető leggyorsabban eljuttatták a Tollas Barát Madármentés Alapítvány dunaharaszti telephelyére, valamint a Sukorói Vadmadárkórházba. A gyors és szakszerű intézkedésnek köszönhetően a legtöbb állat túlélte a laboratóriumi vizsgálatok által igazolt botulintoxin-mérgezést, és rövidesen visszanyerhetik a szabadságukat.

A megbetegedések okát a továbbiakban a Nébih laboratóriuma vizsgálta, melynek során a kórelőzményre (járványtani adatokra, bénulásos tünetekre), a negatív kórbonctani és kórszövettani leletre, valamint a kísérleti egéroltás eredményére való tekintettel a botulizmus jelenlétét állapította meg a hatóság.

Bár a botulinum toxin rendkívül veszélyes és mérgező, fontos tudni, hogy a mérgezésben szenvedő madarak – amennyiben időben szakértők kezelésébe kerülnek – a legtöbb esetben megmenthetőek. A madarak a mérgezés következtében meglehetősen legyengülnek, ezért viszonylag egyszerűen befoghatóak. Mindezekre tekintettel a Nébih nyomatékosan kéri, hogy aki ilyen vagy ehhez hasonló tüneteket mutató madarat talál, semmiképp ne hagyja magára, mert emberi segítség nélkül az állat biztosan elpusztul!

Ezúton is köszönjük a Sukorói Vadmadárkórház (http://vadmadarkorhaz.hu/) és a Tollas Barát Madármentés Alapítvány (https://m.facebook.com/tollasbaratmadarmentes/
) áldozatos munkáját! Gyors és szakszerű beavatkozásuknak köszönhetően a bajbajutott madaraknak jó esélyük van a felépülésre és pár nap múlva visszanyerhetik szabadságukat.

A botulizmusról:
A botulizmus olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű mérgezés, amit a spórás formájú Clostridium botulinum által termelt anyagcseretermék, a rendkívül mérgező botulinum toxin okoz. A baktérium toxintermelése nagy mennyiségben csak 20°C felett történik, elsősorban a magas szerves anyagban gazdag, könnyen felmelegedő, sekély, oxigénszegény vizekben, valamint mocsaras, iszapos területeken képes nagymennyiségben felszaporodni. A botulinum toxin táplálkozásuk révén kerül be a madarak szervezetébe, ahol izombénulást, légzésbénulást okoz és szakértő segítsége nélkül pedig a madarak elhullásához vezet. Mérgezéskor az állatok lelassulnak, nehezen mozognak, fokozatosan lebénulnak, hasmenés tüneteit is mutathatják, majd leggyakrabban a légző izmok bénulása miatt megfulladnak.

Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >