null Az emberekben és állatokban előforduló antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelemhez további erőfeszítésekre van szükség

Az emberekben és állatokban előforduló antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelemhez további erőfeszítésekre van szükség

2024. február 29, csütörtök

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által nemrég kiadott jelentés szerint a szalmonella és a Campylobacter baktériumok, az ellenük általánosan használt antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciáját továbbra is gyakran figyelik meg emberekben és állatokban.

A humán gyógyászatban a kritikusan fontos antimikrobiális szerekkel szembeni kombinált rezisztencia továbbra is nagyon alacsony, kivéve néhány országban a Salmonella és a Campylobacter coli bizonyos típusait. Ezenkívül nőtt az olyan élelmiszer-termelő állatokból származó Escherichia coli izolátumok aránya, amelyek a kulcsfontosságú antimikrobiális szerekkel szemben „teljes érzékenységet” vagy „nulla rezisztenciát” mutatnak. Ez amellett, hogy csökkent az ESBL-t vagy AmpC-t termelő E. coli izolátumok – amelyek bizonyos antibiotikumokat hatástalanná tehetnek – előfordulási gyakorisága, azt mutatja, hogy több uniós tagállamban előrelépés történt az élelmiszer-termelő állatokból származó E. coli antimikrobiális rezisztencia (AMR) csökkentése terén.

A szalmonella esetében karbapenemekkel szembeni rezisztenciát találtak emberekből származó izolátumokban, de élelmiszertermelő állatokban nem; élelmiszertermelő állatok izolátumaiban az E. coli esetében karbapenem-rezisztenciát mutattak ki. Bár a karbapenem rezisztencia előfordulását jelenleg nagyon alacsony szinten jelentették mind az emberekből, mind az állatokból származó izolátumokban, az elmúlt években több ország számolt be különböző állatfajokban karbapenemáz enzimeket termelő baktériumokról. Ez figyelmet és további vizsgálatot igényel, mivel a karbapenemek az antibiotikumok utolsó csoportja, és az ezekkel szembeni rezisztencia kimutatása aggodalomra ad okot.

2013 és 2022 között a jelentéstevő országok legalább fele a Salmonella Enteritidis és Campylobacter jejuni izolátumok fluorokinolonokkal szembeni rezisztenciájának növekvő tendenciáit figyelte meg, amelyek általában baromfikhoz kapcsolódnak. Ez a megállapítás közegészségügyi aggodalomra ad okot, mivel azokban a ritka esetekben, amikor a Salmonella vagy Campylobacter fertőzések súlyos betegséggé válnak, a fluorokinolonok a kezelésre használt antimikrobiális szerek közé tartoznak.

Az országok egyharmada az emberektől származó Campylobacter izolátumok makrolid-rezisztenciájának csökkenő tendenciáját figyelte meg, különösen a C. coli esetében. Ez figyelemre méltó, mivel a fluorokinolonokkal szembeni fokozott rezisztencia azt jelenti, hogy a makrolidok egyre fontosabbak az emberek súlyos élelmiszer-eredetű fertőzéseinek kezelésében.
A jelentéstevő országok kétharmadában az emberekből származó izolátumok penicillinekkel és tetraciklinekkel szembeni rezisztenciája idővel csökkent a Salmonella Typhimuriumban, amely általában sertésekhez és borjakhoz kapcsolódik. Ezeket az antimikrobiális szereket gyakran használják emberek és állatok bakteriális fertőzéseinek kezelésére.

Az antimikrobiális rezisztencia továbbra is jelentős közegészségügyi probléma, amelyet különböző frontokon és különböző szereplőknek kell kezelniük. Kulcsfontosságú intézkedésekre van szükség az antimikrobiális rezisztens baktériumok megjelenésének és terjedésének csökkentése érdekében. Ezek közé tartozik az antimikrobiális szerek körültekintő használatának előmozdítása; a fertőzésmegelőzési és -szabályozási gyakorlatok javításának támogatása; az új antimikrobiális szerek kifejlesztésére irányuló kutatás és innováció megerősítése; valamint annak biztosítása, hogy a szakpolitikák és eljárások nemzeti szinten rendelkezésre álljanak.
Az EFSA honlapján interaktív eszköz is elérhető a témában! 

Forrás: https://www.efsa.europa.eu/en/news/continued-efforts-needed-fight-antimicrobial-resistance-amr-humans-and-animals 
 


Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >