null Antibiotikumot vény nélkül kiadó állatpatika ellen indított eljárást a Nébih

Antibiotikumot vény nélkül kiadó állatpatika ellen indított eljárást a Nébih

2019. március 14, csütörtök

Humán-egészségügyi veszélyt is rejt az a gyakorlat, amit egy budapesti állatpatikában tapasztaltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) inspektorai. Az üzlet alkalmazottja a hatósági próbavásárlás során állatorvosi vény nélkül kiadott egy, az emberi egészség szempontjából kritikusan fontos antibiotikumot tartalmazó készítményt. A patikával szemben eljárást indított a Nébih.

Egy budapesti állatpatikában tartottak próbavásárlást február végén a Nébih inspektorai. Az ellenőrzés során vény nélkül kiadott készítmény egy enrofloxacin nevű hatóanyagot tartalmaz, amely macskák és kutyák légúti, húgyúti és bőrbetegségeinek kezelésére szolgál. A gyakorlat veszélyességét jól mutatja, hogy egy, „nem elsőként választandó” hatóanyagról van szó: csak olyan klinikai esetekben ajánlott, melyeknél az egyéb antibiotikummal végzett terápia nem eredményez gyógyulást, és akkor is kizárólag nagy körültekintéssel. A WHO humán szempontból a kritikusan fontosnak minősített antibiotikumok közé sorolja: azaz az embergyógyászat számára is nélkülözhetetlen, és állatgyógyászati használatának visszaszorítására kell törekedni, hogy lehetőség szerint még a következő generációk bakteriális fertőzései esetén is sikerrel alkalmazhassák.

Egy ilyen antibiotikumot állatorvosi diagnózist igazoló vény nélkül, meghatározott dózis és adagolási időtartam nélkül, csupán kérésre kiadni hatalmas felelőtlenség és hosszú távon kockázatos. Az állatpatikával szemben eljárást indított a Nébih.

A vényköteles állatgyógyászati készítményekről

Olyan állatgyógyászati készítmény, amelynek alkalmazása kockázatot jelenthet az állatra, az alkalmazó személyre vagy a környezetre, kizárólag állatorvosi vényre adható ki. A receptet csak állatorvos állíthatja ki, a felírt adagot pedig a kezeléshez szükséges legkisebb mennyiségre kell korlátozni. A vényen szerepelnie kell az állatorvos nevének, székhelyének, telefonszámának, működési engedély számának, amit az állatorvos aláírásával és kamarai bélyegzőjének lenyomatával hitelesít.

Azt, hogy egy készítmény vényköteles-e vagy sem, gondos szakmai mérlegelést követően az engedélyező hatóság dönti el. Antibiotikumoknál erre nincs lehetőség: Magyarországon valamennyi antibiotikum, akár emberek, akár állatok gyógykezelésére szolgál, szigorúan vényköteles. Az antibiotikumok felírását minden esetben orvosi vagy állatorvosi vizsgálatnak kell megelőznie, és csak szakember döntheti el a gyógyszer adagját és az adagolás időtartamát is, hisz alkalmazása „veszélyes üzem”, nem csupán a lehetséges mellékhatások, hanem az antibiotikum rezisztencia jelentette veszély miatt is. Az antibiotikumok ugyanis nemcsak gyógyítanak, hanem szelekciós nyomást is gyakorolnak a velük találkozó baktériumokra. Ennek következtében a rájuk kevésbé érzékeny törzsek fognak egyre inkább elszaporodni. A rezisztencia kialakulásának esélye az egyes antibiotikum csoportok esetében különböző, de többé-kevésbé valamennyit érinti, és a veszély annál nagyobb, minél kevésbé kontrollált a felhasználás.

Az antibiotikum használatról az állategészségügy területén, valamint az antimikrobiális rezisztenciáról további információk olvashatóak a Nébih Szabad a gazdi programjának weboldalán: http://szabadagazdi.hu/2018/10/03/mikor-kapjon-antibiotikumot-kedvencunk-es-mikor-ne/

Az ügyben érintett állatpatika adatai elérhetőek az állatgyógyászati termékek jogsértés listáján.

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában


Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >