null Adatkezelési tájékoztató a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Ügyfélprofil Rendszerben faanyag kereskedelem témakörben intézhető közhatalmi eljárásaihoz kapcsolódó adatkezeléséhez

Adatkezelési tájékoztató a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Ügyfélprofil Rendszerben faanyag kereskedelem témakörben intézhető közhatalmi eljárásaihoz kapcsolódó adatkezeléséhez

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Adatkezelő) az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédelmi rendeletével (a továbbiakban: Általános Adatvédelmi Rendelet/GDPR) összhangban az alábbi tájékoztatást adja

Tartalomjegyzék

1.       Adatkezelő. 4

2.       Az adatvédelmi tisztviselő elérhetősége. 4

3.       Faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos adatszolgáltatás ügyhöz kapcsolódó adatkezelés. 4

4.       Faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység regisztrációja ügyhöz kapcsolódó adatkezelés. 8

5       Ingyenes fatermék igénylése közérdekű célra ügyhöz kapcsolódó adatkezelés. 11

6       Nyomdai úton előállított szigorú számadású műveleti lapok és műveleti lap pótlapok felhasználásának bejelentése ügyhöz kapcsolódó adatkezelés. 14

7       Nyomdai úton előállított szigorú számadású szállítójegyek felhasználásának bejelentése ügyhöz kapcsolódó adatkezelés. 17

8       Nyomtatvány kiállító program használatának bejelentése ügyhöz kapcsolódó adatkezelés. 20

10     Sorszámtartomány igénylése nyomdai úton előállítandó szigorú számadású műveleti lapokhoz és szállítójegyekhez ügyhöz kapcsolódó adatkezelés. 23

11     Erdei faválasztékok készletének bejelentése ügyhöz kapcsolódó adatkezelés. 26

12     Nyomon követhetőségi dokumentáció feltöltése ügyhöz kapcsolódó adatkezelés. 29

13     Szabálytalan tevékenység, termék bejelentése ügyintézéhez kapcsolódó adatkezelés. 32

14     Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai 34

15     Az érintetti joggyakorlás általános szabályai 36

16     Jogérvényesítési lehetőségek. 36

  1. Adatkezelő

Név: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.

Honlap: https://portal.nebih.gov.hu/

Telefonszám: 06-1/ 336-9009

Fax: 06-1/336-9479

E-mail cím: ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu

Képviselő: Nemes Imre elnök

Képviselő elérhetősége: elnok@nebih.hu

  1. Az adatvédelmi tisztviselő elérhetősége

Adatvédelmi tisztviselő neve: Közinformatika Nonprofit Kft.

E-mail cím: adatvedelem@nebih.gov.hu

Levelezési cím: 1147 Budapest, Ilosvai Selymes u. 120.

Telefonos elérhetősége: +36-30-330-3236

  1. Faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos adatszolgáltatás ügyhöz kapcsolódó adatkezelés

    1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek, kérelmező.

    1. Kezelt adatok köre

  • az eljárásban részt vevő személy neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
  • az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
  • az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

    1. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben valamint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendeletében megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

A faanyag kereskedelmi lánc valamennyi szereplőjének a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell alkalmaznia és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie, amelynek adatait 5 évig meg kell őrizni.

Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

    1. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

  • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
  • a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §; 105. § (1) bekezdés
  • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 90/A. § (7) bekezdés és 90/M. § (1) bekezdés
  • Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról 4-6. cikk
  • Ltv. 4. § és 9. §.

    1. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

  • Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
  • Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

  • A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
  • A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

    1. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[1]

  • Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
  • Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

  • Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

    1. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[2] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

    1. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

    1. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

 

 

  1. Faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység regisztrációja ügyhöz kapcsolódó adatkezelés

    1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

    1. Kezelt adatok köre

  • az eljárásban részt vevő személy neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
  • az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
  • az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

    1. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben valamint a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárás, bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól szóló 414/2017. (XII. 18.) korm. rendeletben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

A faanyag kereskedelmi lánc hazai szereplője köteles a jogszabályban meghatározott adatait nyilvántartásba vétel céljából elektronikus felületen keresztül bejelenteni. A bejelentés alapján a hatóság a bejelentett adatokat nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg technikai azonosító számot állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. A technikai azonosító számmal rendelkező láncszereplő adatainak változását, illeltve faanyag kereskedelmi lánchoz kapcsolódó tevékenységének megszűnését vagy az azt eredményező eljárás megindulását köteles a fent említett elektronikus felületen haladéktalanul bejelenteni.

Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

    1. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

  • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
  • a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
  • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 90/F. §
  • 414/2017. (XII. 18.) korm. rendelet a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárás, bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól 1-2. §;
  • Ltv. 4. § és 9. §.
    1. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

  • Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
  • Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

  • A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
  • A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

    1. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[3]

  • Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
  • Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

  • Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

    1. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[4] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

    1. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

    1. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

 

  1. Ingyenes fatermék igénylése közérdekű célra ügyhöz kapcsolódó adatkezelés

    1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

    1. Kezelt adatok köre

  • az eljárásban részt vevő személy neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
  • az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
  • az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

    1. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

A Nébihhel kötött szerződéses megállapodás alapján az ellenőrzések során elkobzott faanyaghoz az alábbi szerveztek a feladataik ellátásához ingyenesen juthatnak hozzá:

  • helyi önkormányzatok jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében
  • közhasznú szervezetek az általuk átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében
  • egyházak és egyházi jogi személyek a hitéleti feladataik elősegítése vagy az általuk végzett állami – így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi – feladatok ellátásának elősegítése érdekében.

Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

    1. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

  • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény ;
  • a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
  • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 90/K. § (6) és (7) bekezdés;
  • 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 1. § (6) – (7) bekezdés és 36. § (1) bekezdés
  • Ltv. 4. § és 9. §;

    1. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

  • Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
  • Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

  • A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
  • A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

    1. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[5]

  • Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
  • Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

  • Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

    1. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[6] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

    1. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

    1. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

 

 

  1. Nyomdai úton előállított szigorú számadású műveleti lapok és műveleti lap pótlapok felhasználásának bejelentése ügyhöz kapcsolódó adatkezelés

    1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

    1. Kezelt adatok köre

  • az eljárásban részt vevő személy neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
  • az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
  • az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

    1. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 58/2017. (XII. 18.) FM rendeletben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

A nyomdai úton előállított szigorú számadású műveleti lap és műveleti lap pótlap tömbök használatának megkezdését és befejezését elektronikus úton haladéktalanul be kell jelenteni.

Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

    1. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

  • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény ,
  • a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
  • 58/2017. (XII. 18.) FM rendelet a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról 7. § (3) bekezdés
  • Ltv. 4. § és 9. §.

    1. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

  • Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
  • Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

  • A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
  • A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

    1. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[7]

  • Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
  • Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

  • Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

    1. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[8] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

    1. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

    1. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

 

 

  1. Nyomdai úton előállított szigorú számadású szállítójegyek felhasználásának bejelentése ügyhöz kapcsolódó adatkezelés

    1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

    1. Kezelt adatok köre

  • az eljárásban részt vevő személy neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
  • az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
  • az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

    1. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 58/2017. (XII. 18.) FM rendeletben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

A nyomdai úton előállított szigorú számadású szállítójegy tömbök használatának megkezdését és befejezését elektronikus úton haladéktalanul be kell jelenteni.

Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

    1. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

  • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
  • a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
  • 58/2017. (XII. 18.) FM rendelet a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról 7. § (3) bekezdés
  • Ltv. 4. § és 9. §.

    1. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

  • Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
  • Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

  • A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
  • A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

    1. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[9]

  • Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
  • Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

  • Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

    1. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[10] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

    1. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

    1. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

 

 

  1. Nyomtatvány kiállító program használatának bejelentése ügyhöz kapcsolódó adatkezelés

    1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

    1. Kezelt adatok köre

  • az eljárásban részt vevő személy neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
  • az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
  • az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

    1. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 58/2017. (XII. 18.) FM rendeletben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

A műveleti lapot és a szállítójegyet nyomdai úton vagy nyomtatványkiállító programmal lehet előállítani. A nyomtatványkiállító program használatát be kell jelenteni a Nébih-hez.

A bejelentést a program megkezdése előtt legalább 8 nappal vagy a kivonásától számított 15 napon belül kell megtenni.

 Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

    1. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

  • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
  • a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
  • 58/2017. (XII. 18.) FM rendelet a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról 6. § (1)-(2) bekezdése;
  • Ltv. 4. § és 9. §;

    1. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

  • Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
  • Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

  • A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
  • A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

    1. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[11]

  • Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
  • Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

  • Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

    1. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[12] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

    1. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

    1. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

 
  1. Sorszámtartomány igénylése nyomdai úton előállítandó szigorú számadású műveleti lapokhoz és szállítójegyekhez ügyhöz kapcsolódó adatkezelés

    1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek.

    1. Kezelt adatok köre

  • az eljárásban részt vevő személy neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
  • az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
  • az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

    1. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 58/2017. (XII. 18.) FM rendeletben megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

Műveleti lap, pótlap, és szigorú számadású szállítójegy nyomdai előállításához sorszámtartományt kell kérelmezni. A nyomtatványtömbök csak a Nébih által kijelölt sorszámtartományra készíthetők el.

 Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

    1. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

  • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
  • a hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 27. § (2) bekezdése, valamint a 33–34. §;
  • A fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 58/2017. (XII. 18.) FM rendelet 5. § (3) bekezdés.
  • Ltv. 4. § és 9. §;

    1. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

  • Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
  • Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

  • A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
  • A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

    1. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[13]

  • Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
  • Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

  • Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

    1. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[14] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

    1. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

    1. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

 

  1. Erdei faválasztékok készletének bejelentése ügyhöz kapcsolódó adatkezelés

    1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek, kérelmező.

    1. Kezelt adatok köre

  • az eljárásban részt vevő személy neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
  • az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
  • az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

    1. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben valamint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendeletében megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

A faanyag kereskedelmi lánc szereplő köteles az erdei faválaszték üzleti év első napja szerinti nyitó készletét fafajonként, választékonként telephelyenkénti bontásban az üzleti év első hónapjának végéig nyilvántartásba venni, illetve az erdészeti hatóság adatközlési felhívására köteles közölni adott időpontban az erdei faválasztékainak fennálló készletét. Emellett a RED II biomassza-kereskedői, -feldolgozói és -energiatermelői tevékenységet végzők kötelesek a fenti időpontig az előző üzleti évben importált, exportált, termelt, előállított, feldolgozott, felhasznált, forgalmazott erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány mennyiségét telephelyenkénti bontásban bejelenteni.

Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

    1. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

  • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
  • 58/2017. (XII. 18.) FM rendelet a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról 8. § (3) bekezdés
  • 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról 15. § a) és b) pontja
  • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 90/A. § (7) bekezdés a) pont, 90/M. § (1) bekezdés
  • 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról 105. § (1) bekezdés

    1. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

  • Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
  • Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

  • A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
  • A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

    1. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[15]

  • Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
  • Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

  • Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

    1. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[16] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

    1. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

    1. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

 

 

  1. Nyomon követhetőségi dokumentáció feltöltése ügyhöz kapcsolódó adatkezelés

    1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelő közhatalmi eljárásaiban részt vevő személyek, kérelmező.

    1. Kezelt adatok köre

  • az eljárásban részt vevő személy neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy születési helye, ideje,
  • az eljárásban részt vevő személy anyja születési neve,
  • az eljárásban részt vevő személy elérhetősége,
  • az eljárásban részt vevő személy által megadott, illetve a jogszabály által esetlegesen előírt további személyes adatok.

    1. Az adatkezelés célja

A Nébih élelmiszerlánc felügyeleti és irányítási feladatait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény határozza meg. A Nébih ezen törvény keretei között hatósági, nyilvántartási és egyéb eljárásokat folytat, amely során személyes adatokat kezel.

Az adatkezelés célja az Adatkezelő által az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben valamint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendeletében megjelölt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása.

A faanyag kereskedelmi lánc piaci szereplőinek kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi rendszert, a kereskedőknek pedig nyomon követhetőségi eljárást, illetve ahhoz kapcsolódó dokumentációs rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk. Ezen felület lehetőséget biztosít arra, hogy a létrehozott rendszer, illetve eljárás írásbeli dokumentációját a láncszereplők önkéntesen feltöltsék a hatóság felületére, ezzel is biztosítva az átláthatóságot, illetve a dokumentáció megőrzését.


A RED II biomassza-kereskedői, -feldolgozói és -energiatermelői tevékenységet végzők számára kötelező az EUTR regisztrációt követő 15 napon belül a jogszabályban meghatározott további adataikat bejelenteni, az előírt nyilatkozatokat megtenni, amelyre szintén ezen felület biztosít lehetőséget.

Az egyes eljárások szerinti ügyek befejezését követően az adatok kezelésére – a közokiratok megőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatosan a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai szerint – közérdekű archiválás, illetve tudományos és történelmi kutatási céljából, illetve statisztikai célból kerül sor a GDPR 89. cikkére figyelemmel.

    1. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel az alábbi jogszabályokra:

  • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;
  • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról 4. cikk (2) és (3) bekezdés, 5-6. cikk
  • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 90/A. § (6) bekezdés
  • 2010. évi CXVII. törvény a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről 8/C. § (3) bekezdés b) és c) pont, (4) bekezdés c-k) pontok, (5) bekezdés
  • 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról 15. § (1) bekezdés b) pont

    1. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

Amennyiben a kezelt adat forrása nem az érintett:

  • Természetes személyazonosító adatai az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének, amennyiben azokat nem ő bocsátotta a Hatóság rendelkezésére;
  • Az adott ügy jellegétől, tárgyától függően a tényállás tisztázásához szükséges más személyes adat.

A személyes adatok az alábbi forrásokból juthatnak az Adatkezelő tudomására, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta az Adatkezelő rendelkezésére:

  • A kérelmező vagy bejelentést tevő érintett: a hatóság eljárását kezdeményező személy azonosításához szükséges személyes adatok mellett az általa önként megadott személyes adatokat is kezeli az Adatkezelő;
  • A Belügyminisztérium által vezetett személyi adat- és lakcím-nyilvántartás: amennyiben az Adatkezelő valamely eljárásának eredményes lefolytatásához szükség van a nyilatkozatára, azonban az Adatkezelő rendelkezésére álló kapcsolattartási címén nem elérhető, úgy az Adatkezelő adatszolgáltatást kérhet a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásból.

    1. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[17]

  • Magyar Posta Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.): az adott eljárás során az ügyfelekkel történő kapcsolattartás keretében az Adatkezelő adatokat ad át részére.
  • Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más magyarországi hatóság: ha az Adatkezelőhöz érkezett kérelem elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy az Adatkezelő átteszi a személyes adatokat tartalmazó ügyet ezen hatósághoz az Ákr. 17. §-a alapján.

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe:

  • Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában

    1. A személyes adatok tárolásának ideje

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[18] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

    1. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére.

    1. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

  1. Szabálytalan tevékenység, termék bejelentése ügyintézéhez kapcsolódó adatkezelés

    1. Érintettek kategóriái

Az Adatkezelőhöz olyan panaszokat és közérdekű bejelentéseket benyújtó személyek, amely panaszok és bejelentések elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási (beleértve a Hatóság vizsgálati és hatósági eljárásait is) – eljárás hatálya alá, figyelemmel a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.) 1–3. § előírásaira.

    1. Kezelt adatok köre

  • bejelentő személy neve,
  • bejelentő személy születési neve,
  • bejelentő személy születési helye, ideje,
  • bejelentő személy anyja születési neve,
  • bejelentő személy elérhetősége
  • bejelentő személy által megadott, bejelentésében foglalt további személyes adatok

    1. Az adatkezelés célja

Az adatkezelés célja az Adatkezelőhöz beérkező olyan panaszok és közérdekű bejelentések elbírálása, amelyek elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási  – eljárás hatálya alá, figyelemmel a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.) 1–3. § előírásaira.

A lakossági együttműködés erősítése érdekében a Nébih a rendelkezésére álló eszközökkel kíván hozzájárulni a tudatos vásárlói magatartás fejlesztéséhez, illetve a hatóság és a fogyasztók közötti hatékonyabb és rugalmasabb kapcsolat kiépítéséhez. A Nébih Navigátor nevű applikáción keresztül a felhasználó közvetlenül kaphat információkat a lakosság széles körét érintő élelmiszer-biztonsági eseményekről, másrészt az ingyenesen hívható „Zöld szám” szolgáltatás fejlesztéseként ezen mobil alkalmazás segítségével közvetlenül tehet bejelentést élelmiszerlánc-biztonság területén tapasztalt szabálytalanságról: a telefonos bejelentésen kívül igénybe veheti például a hangalapú, a fényképes és az email-es bejelentés lehetőségét, eltárolhatja korábbi bejelentéseit, továbbá az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos aktuális híreket is rendszeresen olvashatja.

    1. Az adatkezelés jogalapja

 Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványok gyakorlása keretében végzett, vagy közérdekű feladatainak végrehajtása érdekében szükséges, tekintettel a Panasz tv. 1–3. §-ának rendelkezéseire, figyelembe véve a GDPR 9. cikk (2) bekezdés f) és g) pontját is.

    1. A kezelt személyes adatok forrása

A kezelt adatok forrása az érintett.

    1. A személyes adatok továbbítása, címzettjei, illetve a címzettek kategóriái[19]

Az Adatkezelő nem továbbít személyes adatot más címzettnek.

Adatkezelő csak kivételes esetben és jogszabályi kötelezettség alapján adja át az Érintett személyes adatait állami szervek, hatóságok – így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és szabálysértési hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – számára.

Az Adatkezelő a megjelölt cél érdekében adatfeldolgozóként veszi igénybe: Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (székhely: 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) informatikai üzemeltetési feladatok vonatkozásában.

    1. A személyes adatok tárolásának ideje

A Panasz tv. 10. § szerint az elektronikus rendszerben a közérdekű bejelentéssel, az az alapján folytatott vizsgálattal és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig meg kell őrizni, azt követően törölni kell.

Az adatokat az Adatkezelő a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabályi követelmények[20] szerint iktatja, és az iktatott iratok között a mindenkor hatályos irattári tervben meghatározott selejtezési időig, illetve – ennek hiányában – levéltárba adásáig kezeli.

Ezt követően az Ltv. szerint levéltárba adandó iratokban foglalt adatok és az iratkezelési rendszerben a jogszabálynál fogva kezelendő személyes adatok kivételével az Adatkezelő az adatot törli (iratokat selejtezi), illetve a levéltárba adással a személyes adatok kezelése az Adatkezelőnél megszűnik.

    1. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei

A személyes adatok szolgáltatása jogszabályon alapul. Az érintett azon adatainak megadása, amelyeket jogi kötelezettség alapján kezel kötelező. A szükséges adatok megadása nélkül Adatkezelő nem képes jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésére, és ez ahhoz vezethet, hogy a panaszát, közérdekű bejelentését vizsgálni nem tudjuk.

    1. Automatizált döntéshozatal (továbbá profilalkotás)

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatalra, ideértve a profilalkotást is, nem kerül sor.

 

  1. Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai

    1. Érintett tájékoztatáshoz való joga

A jelen Adatvédelmi tájékoztatóval biztosítja az Adatkezelő a tájékoztatást adatkezelési tevékenységről.

    1. Hozzáférés joga:

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

  • adatkezelő által kezelt, adatokról, az érintett személyes adatok kategóriáiról,
  • ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ
  • az adatkezelés céljáról, jogalapjáról
  • adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
  • azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
  • az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen,
  •  a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról,
  • automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

 Az Érintett kérésére az Adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az Érintett rendelkezésére bocsátja első alkalommal díjmentesen.

Az Érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, díjat számíthat fel.

Az adatbiztonsági követelmények teljesülése és az érintett jogainak védelme érdekében az Adatkezelő köteles meggyőződni az érintett és a hozzáférési jogával élni kívánó személy személyazonosságának egyezéséről, ennek érdekében a tájékoztatás, az adatokba történő betekintés, illetve azokról másolat kiadása is az érintett személyének azonosításához kötött.

Hatósági eljárásban az ügy irataiba való betekintésre az Ákr. 33–34. §§ szabályai irányadók.

    1. Helyesbítéshez való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

    1. Törléshez való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje az Érintettre vonatkozó személyes adatokat, amennyiben a jogszabályban rögzített indokok valamelyike fennáll.

    1. Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

  1. az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
  2. az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
  3. az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
  4. az érintett a GDPR 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Továbbá hatósági eljárásban az Ákr. 28. § alapján indokolt esetben az Adatkezelő kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

  • őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti;
  • ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló és a hatóság előtt ismert más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.
  •  az Ákr. 30. § szerint az Adatkezelő kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú ügyfél, tanú, szemletárgy-birtokos vagy megfigyelt személy védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az érintett személy adatainak zárt kezeléséről és az iratbetekintési jog korlátozásáról.

    1. A tiltakozáshoz való jog

Az Érintett személy saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha álláspontja szerint az Adatkezelő a személyes adatát a jelen adatkezelési tájékoztatóban megjelölt céllal összefüggésben nem megfelelően kezelné. Ebben az esetben az Adatkezelőnek kell igazolnia, hogy a személyes adat kezelését olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

  1. Az érintetti joggyakorlás általános szabályai

Amennyiben a személyes adat szolgáltatása jogszabályi kötelezettségen alapul, és az érintett ennek nem tesz eleget, az – az adott eljárási jogszabály rendelkezéseire figyelemmel – a kérelem visszautasítását vagy elutasítását eredményezheti.

Az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet kérelme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az Adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az Érintett azt másként kéri.

Az Adatkezelő az Érintett részére a tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja. Ha az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az Adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:

  1. észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy
  2. megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az Adatkezelőt terheli.

Ha az Adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az Érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

  1. Jogérvényesítési lehetőségek

Az Érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatban bármikor fordulhat az Adatkezelőhöz közvetlenül az 1. pontban rögzített elérhetőségen, vagy az Adatkezelő adatvédelmi tisztségviselőjéhez a Közinformatika Nonprofit Kft-hez (levelezési cím: 1147 Budapest, Ilosvai Selymes u. 120., E-mail cím: adatvedelem@nebih.gov.hu).

Az Érintettnek lehetősége van adatainak védelme érdekében bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye illetve az Adatkezelő székhelye szerint illetékes Törvényszék előtt is megindítható.

A lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéket megkeresheti a http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/birosag-kereso oldalon. Az Adatkezelő székhelye szerint a perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik illetékességgel.

Az Érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatos panasz esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, postai cím: 1363 Budapest, Pf. 9., cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., Telefon: +36 (1) 391-1400; Fax: +36 (1) 391-1410; E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu; honlap: www.naih.hu).


[1] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja. 

[2] A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. 

[3] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja. 

[4] A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. 

[5] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja. 

[6] A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. 

[7] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja. 

[8] A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. 

[9] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja. 

[10] A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. 

[11] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja. 

[12] A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. 

[13] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja. 

[14] A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. 

[15] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja. 

[16] A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. 

[17] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja. 

[18] A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. 

[19] A címzett fogalmát lásd: GDPR 4. cikk 9. pontja. 

[20] A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet.