null A kölcsönös megfeleltetésről

A kölcsönös megfeleltetésről

A kölcsönös megfeleltetés (a továbbiakban: KM) rendszere a fenntartható mezőgazdaság megteremtéséhez kíván hozzájárulni oly módon, hogy a környezetügyi, a közegészségügyi, az állat- és a növényegészségügyi, valamint az állatjóléti szakpolitikákat összhangba állítja egymással.

A KM szabályzórendszere alapvető előírásokat fogalmaz meg a környezetre, az éghajlatváltozásra, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozóan.

1. Történeti áttekintés

Az Európai Unió 2007-es Közös Agrárpolitikájának reformja keretében átalakításra került az agrár- és vidékfejlesztési támogatások rendszere. A legfontosabb célkitűzések között szerepelt, hogy a mezőgazdasági termelők minél gyorsabban tudjanak alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez, a lakosság egészséges környezetben éljen, a fogyasztók pedig megfelelő minőségű élelmiszerekhez jussanak hozzá.

2015-től több szempontból egyszerűsödött a KM rendszere. A korábbi helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra (a továbbiakban: HMKÁ) vonatkozó előírások és a jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények (a továbbiakban: JFGK) egy új struktúra szerint, témacsoportonként felosztásra kerültek a könnyebb átláthatóság miatt.

2. A KM jelenlegi kialakítása

Annak érdekében, hogy a fent említett a környezetügyi, a közegészségügyi, az állat- és a növényegészségügyi, valamint az állatjóléti iránycélok teljesüljenek, a KM rendszerében a megpályázott támogatások összege az egyes JFGK-k megfelelésének függvényében kerülnek a gazdálkodó részére kifizetésre, amely feltételeket a helyszíni ellenőrzések során vizsgálják.

Az ellenőrzések alkalmával tapasztalt, az egyes JFGK-k szerinti meg nem felelést, tevékenység szerint az alábbi osztályokba sorolják:

Gondatlanság:  Ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelőgondatlanságából fakad, akkor a teljes kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó támogatási összeg 1, 3, vagy 5%-kal csökken. A szankció pontos mértékét az Magyar Államkincstár állapítja meg a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltak alapján. Az értékelést az alábbi szempontok alapján végzik.
Súlyosság: a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény, vagy előírás célját.
Mérték: annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik (gazdaságon belüli/gazdaságon kívüli).
Tartósság: függ attól az időtartamtól, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő megszüntetésének lehetőségétől. 

A tényezők kiértékelése alapján a Magyar Államkincstár megállapítja, hogy az egyes HMKÁ előírások vagy JFGK követelmények tekintetében 1, 3, vagy 5%-os szankcióval sújtja a gondatlan gazdálkodót.

Amennyiben a kedvezményezett ugyanazon előíráscsoportból több előírást sért meg, akkor az azokra megállapított szankciók nem összegződnek, hanem azok közül csak a legsúlyosabbat veszik figyelembe.

Amennyiben a kedvezményezett több előírást sért meg más-más előírás-csoportokból, akkor a megállapított szankciók összeadódnak. Az összegzésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a szankcióösszegzett mértéke – gondatlanság esetén – nem haladhatja meg az 5%-ot.

Az előírások ismételt megszegését a rendszer kiemelten szankcionálja. Amennyiben három naptári éven belül a gazdálkodóismételten megszegi valamelyik kölcsönös megfeleltetési előírást vagy követelményt, akkor az eredetileg kiszabott szankció háromszorosát kell számára megállapítani.

Szándékosság: A szándékos meg nem felelés a gondatlansághoz képest jóval szigorúbb megítélést kap a kölcsönös megfeleltetés szankcionálási rendszerében. Ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő szándékosságából vezethető le, akkora teljes közvetlen támogatási összeg 15-100%-kal csökken. A szankció pontos mértékét a Magyar Államkincstár állapítja meg a meg nem felelés helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvbe foglalt értékelése alapján. 

3. A kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak ellenőrzése az alábbi támogatásokat kérelmezőkre vonatkoznak:

  • Egységes területalapú támogatás
  • Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozóan nyújtott támogatás
  • A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás
  • Termeléshez kötött támogatások
  • anyatehén tartás támogatása
  • hízottbika-tartás támogatása
  • tejhasznú tehéntartás támogatása
  • rizstermesztés támogatása
  • cukorrépa termesztés támogatása
  • zöldségnövény termesztés támogatása
  • ipari zöldségnövény termesztés támogatása
  • gyümölcstermesztés támogatása
  • szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása
  • szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása

 

  • Szőlőültetvények szerkezet-átalakítása és átállítása
  • Erdősítés támogatása
  • Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
  • Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
  • Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, Ökológiai gazdálkodás fenntartása
  • Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
  • Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
  • Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken
  • A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
  • Erdő-környezetvédelmi kifizetések

4. Kit érint a KM rendszere?

 

Föld-területen gazdálkodó

Nitrát-érzékeny területen

Sertés tartással foglalkozó

Szarvas- marha tartó

Juh, kecske tartó

Ló, nyúl, baromfi   tartó

Mézelő méh  tartó

Prémes állat  tartó

Növény-termesztő

Növény-védelem

JFGK 1

 

X

X

X

X

X

 

 

 

JFGK 10

X

 

 

 

 

 

 

 

X

Állatjelölés

JFGK 6

 

 

X

 

 

 

 

 

 

JFGK 7

 

 

 

X

 

 

 

 

 

JFGK 8

 

 

 

 

X

 

 

 

 

JFGK ETA

JFGK 4

 

 

X

X

X

X

X

 

X

JFGK 5

 

 

X

X

X

X

 

 

 

JFGK 9

 

 

X

X

X

 

 

 

 

JFGK 11

 

 

 

X

 

 

 

 

 

JFGK 12

 

 

X

 

 

 

 

 

 

JFGK 13

 

 

X

X

X

X

 

X

 

Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve elmondható, hogy a gazdálkodók a HMKÁ előírásokat és a JFGK követelményeket összességében sikeresen teljesítették. Reméljük, hogy a gazdák merítenek az elmúlt időszak tapasztalataiból és az ellenőrzés elvégzésére kijelölt Hivatalok még nagyobb arányú megfelelést tapasztalnak az idei vizsgálatok során.

Letölthető anyagok
A jogszabályokban jogszabályokba foglalt gazdálkodási követelményekről bővebben
A Kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó jogszabályokról 
Kölcsönös Megfeleltetés Gazdálkodói Kézikönyv
Élelmiszer-termelő állatok kezelésére a 24/2004.(III. 2.) FVM rendelet 4. és 5. §-a szerint kivételesen megengedett béta-agonista , ösztrogén, androgén és gesztagén hatású állatgyógyászati készítmények listája


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >