A kéknyelv betegségről röviden

Kérdések és válaszok a kéknylev betegségről

Mi az a kéknyelv betegség?

A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség, mely a házi és vadon élő kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, szarvasfélék) támadja meg.
A betegség súlyossága eltérő a különböző fogékony fajok körében. A tünetek juhokban általában súlyosabbak (lesoványodás vagy elhullás), a szarvasmarhák rendszerint kevésbé érzékenyek a betegségre. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, de a betegség súlyos szövődményekkel járhat, így sokáig elhúzódhat.
A vírusnak jelenleg 24 ismert szerotípusa van. Hazánkban a 2025. szeptember 3.-án megerősített első eset kapcsán a 3-as szerotípust azonosították. 2025 októberében azonban Zala vármegye területén kimutatásra került a kéknyelv-betegség kórokozójának egy újabb, több tagállamban jelenleg is cirkuláló, 8-as szerotípusa.

Hol fordul elő a betegség?

A kéknyelv betegség világszerte előfordul, olyan régiókban, ahol a betegség terjesztéséért felelős törpeszúnyogok jelen vannak. Így Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában, Európában és Észak-Amerikában egyaránt megállapították már a betegséget. A betegség megjelenése szorosan összefügg a törpeszúnyogok aktivitásával, tehát meleg és nedves időszakokban gyakoribb, majd az első fagy és tartós hideg beálltával megszűnik.
Európában korábban csak alkalmanként, a görög szigetekre behurcolva fordult elő, 2023 óta azonban a betegség számos európai országban fellobbant és azóta is jelen van.  A Nébih laboratóriuma 2025. szeptember 3-án Magyarországon is megerősítette a vírus jelenlétét két Somogy vármegyei nagylétszámú, de egy tartási helyen tartott és emiatt egy járványügyi egységet képező, mintegy 300 állatlétszámú szarvasmarha-állományban.

Hogyan terjed a betegség?

A kórokozót kizárólag a törpeszúnyogok (kórokozó átvivő, vagy vektor) terjesztik. A törpeszúnyogok a vírust hordozó állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd bennük szaporodó kórokozót továbboltják a fogékony kérődzőkbe. Az állatok egymást közvetlen kapcsolat útján nem fertőzik.
Fontos tudni, hogy a tüneteket nem, vagy nem kifejezetten mutató fertőzött szarvasmarhák jelentős szerepet játszanak a betegség fenntartásában, mivel a vírushordozó egyedek heteken át fertőzhetik a belőlük vért szívó törpeszúnyogokat.

Mi az a szezonálisan vektormentes periódus?

Az év azon szakasza, amikor a kedvező időjárási körülmények miatt a kéknyelv betegség terjesztéséért felelős törpeszúnyog fajok aktivitása egy kritikus szint alá csökken. Ilyenkor a fertőzést közvetítő szúnyogok eltűntével a betegség terjedése is megáll.

Mik a betegség klinikai tünetei?

Fertőzött juhokban a klinikai tünetek eltérőek, de a következő tünetek mutatkozhatnak:

• láz,

• vérzés és fekélyesedés a száj és orr nyálkahártyán,

• fokozott nyálzás, orrfolyás és kötőhártya gyulladás,

• duzzadt száj és nyelv,

• sántaság, mivel a lábvégek vizenyőssé válhatnak és kifekélyesednek,

• bágyadtság és lesoványodás,

• hasmenés, hányás és tüdőgyulladás,

• a nyelv kékes elszíneződése vérkeringési zavarok miatt (ritka),

• a vemhes állatok elvetélhetnek.

A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, így gyakran tünetmentesek vagy csak enyhe tüneteket mutatnak. Kecskék és a vadon élő kérődzők pedig többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.

Hogyan lehet a betegséget kimutatni?

A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merülhet föl, de a fertőzöttség megerősítése vérmintából vagy az elhullott állat szervmintáiból, laboratóriumi (szerológiai és virológiai) módszerekkel történik.

Milyen intézkedéseket tesz a hatóság a betegség megfékezése érdekében?

A betegség hazai előfordulása kapcsán különös jelentőséggel bír az uniós előírásokkal összhangban módosításra kerülő 31/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásainak betartása. Megerősítetten fertőzött létesítmények esetén telepszintű helyi zárlatot és forgalmi korlátozást kell elrendelni és járványügyi nyomozást kell folytatni. 

Az állattartó jogosult eldönteni, hogy az állomány mentesítését vakcinázással vagy természetes átvészeltetéssel kívánja megvalósítani, illetve dönthet úgy is, hogy az állatokat azonnali vágás céljából vágóhídra küldi.

A vakcinázással történő mentesítés erősen ajánlott, mivel a természetes átvészeltetés a betegség hosszabb lappangási ideje miatt időben elhúzódóan hajtható végre.

Milyen változások történtek a hatósági intézkedések terén?

A betegség elleni védekezés egyik első lépéseként 2025. április 4-től az Országos Főállatorvos 1/2025. számú határozata alapján lehetőség nyílt a kérődző állományok önkéntes vakcinázására.

A betegség újabb esetének korai felismerése érdekében elrendelésre került a kéknyelv-betegséggel érintett országokból érkező állatszállítmányok vizsgálata. Az előírás értelmében a nem mentes országokból érkező szállítmányok esetében, még az elkülönítés ideje alatt, meghatározott számú fogékony állatból kell mintát venni szerológiai és virológiai vizsgálatok céljából.

Továbbá a vonatkozó uniós szabályozási környezet változásainak figyelembevételével sor került a nemzeti jogszabályok felülvizsgálatára és módosítására. Legfőbb változásként kiemelendő, hogy megszűnt a virológiai vizsgálat során pozitívnak bizonyuló állatok leölési kötelezettsége, eltörlésre került a védő- és megfigyelési körzet elrendelésére, a készenléti terv összeállítására és az Országos és Helyi Járványvédelmi Központ felállítására vonatkozó kötelezettség, valamint a megfigyelési idő 30 napról 60 napra módosult. A módosítás eredményeként a betegség által okozott gazdasági károk csökkenthetők az állattartók számára, állataik a betegség átvészelését követően a megfigyelési idő kedvező alakulása esetén újból forgalomképessé válhatnak.

Van vakcina a kéknyelv betegség ellen?

Igen, kéknyelv-betegség ellen rendelkezésre áll oltóanyag. A vakcinázás jelenleg önkéntes, államilag nem támogatott, ugyanakkor erősen ajánlott a betegség megelőzése, illetve leküzdése érdekében. A vakcinázott állatok mind belföldön, mind az Európai Unión belül forgalomképesek.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy az egyes kéknyelv-szerotípusok között ún. keresztvédettség nem áll fenn, így vakcinázási szándék esetén mindenképpen indokolt megvárni a Nébih Nemzeti Referencia Laboratórium által végzett szerotípus-azonosítás eredményét is.

Magyarországon az Európai Unió tagállamaiban cirkuláló szerotípusok közül a 3-as, valamint a nemrégiben megjelenő 8-as szerotípus jelenlétét igazolták. A 3-as szerotípus elleni védekezéshez hazánkban is elérhető, kereskedelmi forgalomban kapható a vakcina. A 8-as szerotípus tekintetében Európában több, centrális engedéllyel rendelkező vakcina is rendelkezésre áll. Ezen készítmények magyarországi behozatalát az állatgyógyászati termékek kereskedelmével foglalkozó cégek intézik, a vakcinák rajtuk keresztül érhetők el. 

Mi tegyek, ha arra gyanakszom, hogy kéknyelv betegségben betegedtek meg az állataim?

Mivel a kéknyelv betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, haladéktalanul forduljon állatorvosához vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz. Fontos tudni, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az állattartót állami kártalanítás nem illeti meg.

Mint állattartó, mit tehetek még, hogy megelőzzem a betegséget?

Mivel kizárólag a törpeszúnyogok által terjed a betegség, a megelőzést segíti, ha a fertőzött szúnyogok nem csíphetik meg a fogékony állatokat. Ezért javasoljuk:

• az állatok kezelését engedélyezett állatgyógyászati rovarölő és/vagy rovarriasztó készítményekkel,

• állattartó épületek és trágyatárolók rovarölő szerrel való kezelését

• az állattartó telep környezetében a szúnyogok szaporodására alkalmas vizes-nedves helyek felszámolását, illetve rovarölő szerrel való kezelését

• az állatok zártan tartását a törpeszúnyogok aktivitásának csúcsán (napnyugtától napkeltéig).

A járványügyi helyzet romlása miatt az Európai Bizottság és a tagállamok egy Útmutatót állítottak össze a kéknyelv betegség vírusát terjesztő vektoroktól, a törpeszúnyogoktól mentes létesítmények kialakításához. A Nébih honlapján elérhető az Útmutató, valamint a vektormentesítésre használható szerek listája.

Milyen közegészségügyi kockázatai van a betegségnek?

A kényelv betegség emberre semmilyen veszélyt nem jelent, az esetlegesen fertőzött állatokból származó hús vagy egyéb élelmiszer sem jelent kockázatot.

Hogyan szállíthatok betegségre fogékony állatot?

A kéknyelv-betegségre fogékony állatok szállításával kapcsolatos részletes információk a Kereskedelmi információk aloldalon érhetők el.