A 2017. év haltelepítései Magyarország halgazdálkodási vízterületein
Az OHA részét képezi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeinken történő évenkénti haltelepítési adatok gyűjtése és azok összesítése
A haltelepítésekkel kapcsolatos adatokat a Megyei Kormányhivatalok gyűjtik és küldik meg az OHA részére. A vízterületenkénti haltelepítésekről a következő adatok érkeznek be: halfajok, korosztályok és a mennyiségek. A korosztályokhoz kétféle mennyiségi adat tartozhat. A fiatalabb korosztályokat (lárva, zsenge ivadék, előnevelt ivadék) darabszámban, míg a többi, idősebb korosztályt tömegben mérjük. A halak idősebb korosztályait öt csoportba osztjuk: egynyaras, kétnyaras, háromnyaras, vegyes korosztály, háromnyarasnál idősebb, azaz extra korosztály. A vegyes korosztály a legtöbb esetben két és háromnyaras korosztály kevert állományának telepítését jelenti.
2017. évben 21 halfajból közel 4000 tonna halat telepítettek a halgazdálkodók. Az első ábra a halfajok nagyobb korosztályainak tömegarányait mutatja be. A ponty telepítés kiemelkedően magas aránya a legszembeötlőbb. A keszegfélék és keszegfajokból telepítették a második legnagyobb mennyiséget. Az 1. ábra alapján is látszik, hogy a többi halfaj, ezek közül a horgászatban népszerű ragadozó halfajok idősebb korosztályának telepítése eltörpül a kihelyezett pontymennyiséghez képest.
Az ország halgazdálkodási vízterületeinek eloszlása nem egyenletes a megyék között. Ezt még torzítja az is, hogy azok a vízterületek, melyek több megyét is érintenek, csak egy megye nyilvántartásában szerepelnek. A közel 160 000 ha nyilvántartott halgazdálkodási vízterületének megyénkénti eloszlását a következő ábra mutatja. A Balaton torzító hatása látszik a 2. ábrán, hiszen a legnagyobb felületű vizünk három megye között helyezkedik el, de csak Somogy megye nyilvántartásában szerepel. Szintén nagyobb vízfelülettel rendelkeznek azok a megyék melyek hosszabb Duna vagy Tisza szakasszal rendelkeznek. A két legkisebb vízfelülettel rendelkező megye Veszprém és Nógrád megye.
Ennek ellenére érdekes lehet a telepített halfajok megyénkénti mennyiségei. A ponty kiemelkedően magas aránya a telepített halfajok között szükségessé teszi, hogy külön ábrán mutassuk be megyénkénti telepítési mennyiségét. A 3. ábrán látható, hogy csak részben követik a vízterületek arányát a telepített pontymennyiségek. Somogy megye a második helyre szorult, hiszen ebben az esetben ott, ahol több kisebb víz képezi a megye vízfelületeit, nagyobb lehet a telepített halmennyiség is. Ezt mutatja Pest megye és Fővárosról, ahol a hosszabb Duna szakaszon felül nagyon sok kisebb halgazdálkodási vízterület is található.
A többi halfaj megyénkénti telepített mennyiségét mutatja be a 4. ábra. A keszeg kategória több keszegfaj egyidejű telepítését mutatja. Gyakran előfordul, hogy több keszegfaj egyedeit egyszerre halásszák le és nem lehetséges a szétválogatásuk. Szintén előfordulhat, hogy a vízterület halgazdálkodási tervében a „keszegfélék”, vagy „vegyes keszeg” szerepel és ennek megfelelően jelentik a telepítést is. A többi, megnevezett keszegfaj az előző kategórián felül került telepítésre. A ragadozó halfajok közül a süllőt telepítették a legnagyobb mértékben. A csuka és harcsa telepítés ettől elmarad. Ezeknél a fajoknál (ragadozók) sokkal gyakoribb a fiatalabb, általában előnevelt korosztály telepítése, amit a jelen ábra nem tartalmaz. A többi halfaj telepítése nagyon kismértékű, gyakran csak kísérleti jellegű.
