Tereprendezés a hatékony mezőgazdasági termelés érdekében

A tereprendezés a tervezett mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásával, és a termeszteni kívánt kultúrák igényét kielégítő, tartós felszíni formák kialakításával hozzájárul a talaj termékenységének megvalósításához és optimális feltételeket teremt a korszerű termesztéstechnológia gazdaságos alkalmazásához.

Tereprendezést több célból is végezhetünk

Tereprendezésnek nevezzük az

• erózió elleni védekezés földművei kialakításának,
• a szintvonalas művelést akadályozó tereptárgyak megszüntetésének,
• a talajművelés, növényápolás és betakarítás gépeinek jó minőségű munkavégzéséhez, biztonságos és balesetmentes üzemeltetéséhez igényelt felszíni forma kialakításának,
• a káros vízbőségből származó felszíni vízösszefolyások megszüntetésének,
• a kultúra által támasztott légmozgást biztosító felszíni forma létrehozásának,
• felületi öntözés gépeinek és eszközeinek zavartalan és biztonságos működését biztosító felszíni forma létrehozásának,
• a gazdasági növények eredményes termesztését biztosító termőréteg létrehozásának felszínalakító földmunkáit.

Ezek a talajvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó, úgynevezett mezőgazdasági célú tereprendezések típusai.

Tereprendezés történhet vízügyi, közlekedési, építési, egyéb földművek létesítése, beruházásokhoz terep-előkészítés, anyagkitermelés, anyagelhelyezés, deponálás, ipari anyag szállító pálya, beton tartóoszlopok helyének helyreállítása, bányászati tevékenység végzése, stb. céljából is, azonban ezek más hatóság hatáskörébe tartoznak.

Mikor szükséges mezőgazdasági célú tereprendezés?

• A tervezett hasznosításhoz szükséges indokolt a művelést akadályozó tereptárgyak megszüntetése (pl. felhagyott út, funkcióját vesztett vízelvezető árok, stb.).
• Az alkalmazni kívánt talajművelő és növénytermesztési gépek és eszközök biztonságos és balesetmentes működtetéséhez szükséges a felszínmódosítás (eszközök csúszása, stabilitása, eséstörésre érzékenység, stb.).
• A felszíni vízlefolyás és levegőáramlás szabályozása indokolja a felszín módosítását (eróziómérséklés, csapadék visszatartás, fagyveszély megszüntetése, mérséklése).
• További károsodások bekövetkezésének megelőzéséhez és a már bekövetkezett károsodások megszüntetéséhez kell felszínalakító földmunkavégzés (pl. eróziós árkok megszüntetése, stb.).

Fontos irányelv, hogy

• az előirányzott földhasznosítási cél és a tervezett felszínkialakítás (műterep) összhangban legyen,
• a mezőgazdasági tereprendezések földtömegegyenleggel (jelentős földhiány vagy földtöbblet nélkül) megoldhatók kell, legyenek,
• A feltöltés pótlásához felhasználandó föld minősége az eredetivel megegyező vagy annál jobb fizikai és kémiai talajtulajdonságokkal rendelkező legyen,
• a jelentős földtöbblettel járó tervezett tevékenységet alaposan meg kell tudni indokolni,
• a kialakított műterep jelentős szinteltérés nélkül csatlakozzon a szomszédos területekhez,
• a feltöltések ne akadályozzák a szomszédos területekről a vízelvezetést, levegőáramlást,
• a bevágások ne veszélyeztessék a szomszédos területeken elhelyezkedő létesítmények, műtárgyak stabilitását,
• a bevágások környezetében ne keletkezzenek lefolyástalan területek,
• a földkitermelés ne okozzon tájsebeket,
• a tervezett felszíni forma illeszkedjen a táj arculatához, őrizze meg annak jellegzetességeit,
• figyeljünk, ha a földmunka régészeti, természetvédelmi vagy egyéb módon védett, mert be kell szerezni az illetékes hatóságok engedélyét.

Mezőgazdasági célú tereprendezést kizáró okok:

• ha a tereprendezést követően 1,5 m-nél magasabban helyezkedne el az átlagos talajvízszint (ez a tervezett hasznosítástól függően változhat),
• ha a tereprendezést követően a felső 1 m-es rétegben mészkőpad, homokkő, kő vagy kavicsréteg, valamint szikes, sós továbbá, glejes talajszint helyezkedne el,
• ha tereprendezés után a terület termékenysége csökkenne.

A 25 cm-t meghaladó vastagságú humuszos talaj terítése mezőgazdasági célú tereprendezésnek minősül.

Mikor kell talajvédelmi járulékot fizetni?

Talajvédelmi járulékot kell fizetni, ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használják fel, a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá bármely esetben, ha az előbbieken kívül humuszos termőréteget távolítanak el. A talajvédelmi járulék mértékét jogszabály határozza meg (2007. évi CXXIX. törvény).

Hogyan kaphatunk engedélyt a mezőgazdasági célú tereprendezésre?

A mezőgazdasági célú tereprendezés a talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.

A kérelem bármelyik kormányablaknál benyújtható, vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

A kérelemhez mellékelni kell a mezőgazdasági célú tereprendezést megalapozó talajvédelmi tervet és a kiviteli tervet. A talajvédelmi tervet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készítheti el.

Csatolni kell a kérelemhez a földhasználó és tulajdonos hozzájárulását is, amennyiben a kérelmező nem a kihelyezéssel érintett terület földhasználója vagy tulajdonosa.

A talajvédelmi hatósági eljárás díja 73.000 Ft, amelyet a kérelem benyújtásakor kell megfizetni. A fizetés módjáról itt talál információt.

Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 21 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő, vagy a szakhatósági eljárás időtartama.

Letölthető anyagok:
Formanyomtatvany mezőgazdasági tereprendezés engedélykérelem
Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzék