null Tereprendezés a hatékony mezőgazdasági termelés érdekében

Tereprendezés a hatékony mezőgazdasági termelés érdekében

Tereprendezés a hatékony mezőgazdasági termelés érdekében

A tereprendezés a tervezett mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásával, és a termeszteni kívánt kultúrák igényét kielégítő, tartós felszíni formák kialakításával hozzájárul a talaj termékenységének megvalósításához és optimális feltételeket teremt a korszerű termesztéstechnológia gazdaságos alkalmazásához.

Tereprendezést több célból is végezhetünk

Tereprendezésnek nevezzük az

  • erózió elleni védekezés földművei kialakításának,
  • a szintvonalas művelést akadályozó tereptárgyak megszüntetésének,
  • a talajművelés, növényápolás és betakarítás gépeinek jó minőségű munkavégzéséhez, biztonságos és balesetmentes üzemeltetéséhez igényelt felszíni forma kialakításának,
  • a káros vízbőségből származó felszíni vízösszefolyások megszüntetésének,
  • a kultúra által támasztott légmozgást biztosító felszíni forma létrehozásának,
  • felületi öntözés gépeinek és eszközeinek zavartalan és biztonságos működését biztosító felszíni forma létrehozásának,
  • a gazdasági növények eredményes termesztését biztosító termőréteg létrehozásának felszínalakító földmunkáit.

Ezek a talajvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó, úgynevezett mezőgazdasági célú tereprendezések típusai.

Tereprendezés történhet vízügyi, közlekedési, építési, egyéb földművek létesítése, beruházásokhoz terep-előkészítés, anyagkitermelés, anyagelhelyezés, deponálás, ipari anyag szállító pálya, beton tartóoszlopok helyének helyreállítása, bányászati tevékenység végzése, stb. céljából is, azonban ezek más hatóság hatáskörébe tartoznak.

Mikor szükséges mezőgazdasági célú tereprendezés?

  • A tervezett hasznosításhoz szükséges indokolt a művelést akadályozó tereptárgyak megszüntetése (pl. felhagyott út, funkcióját vesztett vízelvezető árok, stb.).
  • Az alkalmazni kívánt talajművelő és növénytermesztési gépek és eszközök biztonságos és balesetmentes működtetéséhez szükséges a felszínmódosítás (eszközök csúszása, stabilitása, eséstörésre érzékenység, stb.).
  • A felszíni vízlefolyás és levegőáramlás szabályozása indokolja a felszín módosítását (eróziómérséklés, csapadék visszatartás, fagyveszély megszüntetése, mérséklése).
  • További károsodások bekövetkezésének megelőzéséhez és a már bekövetkezett károsodások megszüntetéséhez kell felszínalakító földmunkavégzés (pl. eróziós árkok megszüntetése, stb.).

Fontos irányelv, hogy

  • az előirányzott földhasznosítási cél és a tervezett felszínkialakítás (műterep) összhangban legyen,
  • a mezőgazdasági tereprendezések földtömegegyenleggel (jelentős földhiány vagy földtöbblet nélkül) megoldhatók kell, legyenek,
  • A feltöltés pótlásához felhasználandó föld minősége az eredetivel megegyező vagy annál jobb fizikai és kémiai talajtulajdonságokkal rendelkező legyen,
  • a jelentős földtöbblettel járó tervezett tevékenységet alaposan meg kell tudni indokolni,
  • a kialakított műterep jelentős szinteltérés nélkül csatlakozzon a szomszédos területekhez,
  • a feltöltések ne akadályozzák a szomszédos területekről a vízelvezetést, levegőáramlást,
  • a bevágások ne veszélyeztessék a szomszédos területeken elhelyezkedő létesítmények, műtárgyak stabilitását,
  • a bevágások környezetében ne keletkezzenek lefolyástalan területek,
  • a földkitermelés ne okozzon tájsebeket,
  • a tervezett felszíni forma illeszkedjen a táj arculatához, őrizze meg annak jellegzetességeit,
  • figyeljünk, ha a földmunka régészeti, természetvédelmi vagy egyéb módon védett, mert be kell szerezni az illetékes hatóságok engedélyét.

Mezőgazdasági célú tereprendezést kizáró okok:

  • ha a tereprendezést követően 1,5 m-nél magasabban helyezkedne el az átlagos talajvízszint (ez a tervezett hasznosítástól függően változhat),
  • ha a tereprendezést követően a felső 1 m-es rétegben mészkőpad, homokkő, kő vagy kavicsréteg, valamint szikes, sós továbbá, glejes talajszint helyezkedne el,
  • ha tereprendezés után a terület termékenysége csökkenne.

A 25 cm-t meghaladó vastagságú humuszos talaj terítése mezőgazdasági célú tereprendezésnek minősül.

Mikor kell talajvédelmi járulékot fizetni?

Talajvédelmi járulékot kell fizetni, ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használják fel, a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá bármely esetben, ha az előbbieken kívül humuszos termőréteget távolítanak el. A talajvédelmi járulék mértékét jogszabály határozza meg (2007. évi CXXIX. törvény).

Hogyan kaphatunk engedélyt a mezőgazdasági célú tereprendezésre?

A mezőgazdasági célú tereprendezés a talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.

A kérelem bármelyik kormányablaknál benyújtható, vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

A kérelemhez mellékelni kell a mezőgazdasági célú tereprendezést megalapozó talajvédelmi tervet és a kiviteli tervet. A talajvédelmi tervet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készítheti el.

Csatolni kell a kérelemhez a földhasználó és tulajdonos hozzájárulását is, amennyiben a kérelmező nem a kihelyezéssel érintett terület földhasználója vagy tulajdonosa.

A talajvédelmi hatósági eljárás díja 73.000 Ft, amelyet a kérelem benyújtásakor kell megfizetni. A fizetés módjáról itt talál információt.

Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 21 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő, vagy a szakhatósági eljárás időtartama.

 

Letölthető anyagok:
Formanyomtatvany mezőgazdasági tereprendezés engedélykérelem
Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzék

 


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >