null Hatósági eljárás menete belterületen

Hatósági eljárás menete belterületen

2020. június 10, szerda

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Ez azt jelenti, hogy a termelők és a földtulajdonosok egész évben kötelesek védekezni földterületükön a károsító gyomnövények ellen, ez nemcsak a parlagfűre, hanem az egyéb károsító gyomnövényekre is vonatkozik.

Helyszíni ellenőrzés
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Belterületi, károsítókkal fertőzött terület esetében a hatósági ellenőrzés lefolytatására, annak keretében a helyszíni szemle megtartására a jegyző jogosult, mivel a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § b) pontja szerint: az Éltv. 50. § (1) és (4) bekezdése alapján belterületen, a növényvédelmi tevékenység keretében, a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzése, illetve a közérdekű védekezés elrendelése tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a jegyző jár el.
Az önkormányzat használatában lévő belterületi ingatlan esetében a Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának munkatársai végzik a hatósági ellenőrzést.
A helyszíni ellenőrzést hivatalból vagy bejelentés alapján indulhat. A helyszíni ellenőrzésről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető, a helyszíni ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv készül.
A hatósági helyszíni ellenőrzésre a bejelentéstől számítva 5 napon belül kerül sor, biztosítva annak lehetőségét, hogy a parlagfüves területeken minél korábban megtörténhessen a közérdekű védekezés elrendelése.

Közérdekű védekezés belterületen
Amennyiben a földhasználó a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, ezért az ingatlan legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfűvel fertőzött, az Éltv. 50. § (4) bekezdés alapján közérdekű védekezést kell elrendelni.
A közérdekű védekezést belterületen a 221/2008. Korm.rendelet (VIII.30.) 1.§ (1) bekezdés b) pontja szerint a jegyző rendeli el. Önkormányzat használatában lévő területen a 221/2008. Korm.rendelet (VIII.30.) 2.§- a szerint pedig a megyei kormányhivatal növény-és talajvédelmi osztálya rendeli el. A közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján, illetve a helyben szokásos módon is közölhető.
Az illetékes hatóság már minden olyan kultúrnövénnyel borított területen elrendeli a közérdekű védekezést, ahol a felületi parlagfű-borítottság meghaladja a 30%-ot, függetlenül a kultúrnövény tőszámától.

Ügyfél értesítése
A közérdekű védekezés elrendelésével egyidejűleg a jegyző értesíti az ügyfelet, hogy eljárás indult ellene parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt.

A közérdekű védekezés végrehajtása
A közérdekű védekezést a jegyző által megbízott vállalkozók, gazdálkodó szervezetek végzik. A közérdekű védekezés végrehajtása során a vállalkozó az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti.
Amennyiben az ügyfél időközben maga eleget tesz parlagfű mentesítési kötelezettségének, ezt köteles bejelenteni a jegyzőnek, ennek elmulasztása esetén vele szemben a vállalkozó okafogyottá vált kiszállásával kapcsolatban felmerült költségek érvényesíthetőek.

A közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költség
A közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket a földhasználónak kell megfizetnie.
A jegyző végzésben a közérdekű védekezés költségeként a következő tételek megfizetésére kötelezi a földhasználót:
o    a felmerült vállalkozó díj (ha a vállalkozó a közérdekű védekezést végrehajtotta),
o    a vállalkozó okafogyottá vált kiszállásának költsége (ha az ügyfél elmulasztotta értesíteni a hatóságot, hogy maga elvégezte a védekezést és a vállalkozó kiment a helyszínre).


A növényvédelmi bírság kiszabása
A növényvédelmi bírság kiszabására a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya jogosult. Az eljárás lefolytatása érdekében a közérdekű védekezés elrendelését követően a jegyző az ügyben keletkezett összes iratot továbbítja a kormányhivatalnak.
A kormányhivatal értesíti a földhasználót, hogy eljárás indult ellene parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt, egyben tájékoztatja arról, hogy az eljárás során észrevételt tehet.
Az Éltv. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja. A hatóságnak a védekezési kötelezettség elmulasztásának, az azért való felelősségnek a megállapítása során nincs mérlegelési lehetősége. A növényvédelmi bírság mértékét az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet szerint a parlagfűvel fertőzött terület mérete határozza meg.
Amennyiben az adott földhasználó 3 éven belül ismételten elmulasztja parlagfű elleni védekezési kötelezettségét, a vele szemben kiszabására kerülő növényvédelmi bírságot az irányadó bírságtétel másfélszeresére kell emelni.
A földhasználó viseli a kormányhivatalnál vele szemben lefolytatott hatósági eljárás során felmerült költségeket is.


Jogorvoslat:
A jegyző által első fokon hozott közérdekű védekezést elrendelő határozata, illetve a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségekről szóló végzése ellen fellebbezés nyújtható be, amelyet másodfokon a megyei kormányhivatal bírál el.
A növényvédelmi bírság határozat ellen keresetlevéllel közigazgatási per indítható. A keresetlevelet az illetékes megyei kormányhivatalhoz a határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani.


Friss hírek

2024. március 6, szerda

ÖKO vetőmag adatbázis tájékoztató

Az Európai Unió Bizottsága 889/2008/EK rendelete engedélyezi a nem ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag és burgonya vetőgumó használatát is ökológiai gazdálkodásban, amennyiben a termelők nem tudnak ökológiai módszerekkel előállított szaporítóanyagot beszerezni. Az engedélyezési eljárást a tagállamok hatáskörébe utalja. Ennek érdekében előírja a tagállamok számára egy számítógépes adatbázis létrehozását és folyamatos működtetését azoknak a fajtáknak nyilvántartására, melyekből igazoltan rendelkezésre áll az ország területén ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag, illetve burgonya vetőgumó.

Tovább >

2024. február 20, kedd

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.02.20.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >