null A fémzárolt vetőmag használatának köszönhetően a gabonatermelés stabil ágazata hazánk mezőgazdaságának

A fémzárolt vetőmag használatának köszönhetően a gabonatermelés stabil ágazata hazánk mezőgazdaságának

A fémzárolt vetőmag használatának köszönhetően a gabonatermelés stabil ágazata hazánk mezőgazdaságának

A piacképes minőségi árualap előállításának, a nyomon-követhetőség biztosításának kiinduló feltétele a minősített, fémzárolt vetőmag használata. Kizárólag az ellenőrzött keretek között megtermelt, minősítő bizonyítvánnyal ellátott vetőmag garantálja a fajtatisztaságot és a használati értéket. A hazai növénytermesztőknek elsődleges érdeke, hogy a megtermelt többlet termény biztonságosan értékesíthető legyen mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. Az elmúlt évek gyakorlata már bizonyította, hogy a vásárlók az egyöntetű minőségű árualapot részesítik előnyben. Emiatt általánossá válik az az igény, hogy az áru fajtához kötött legyen.

A minősített vetőmag használata tehát egyik legfontosabb feltétele a biztonságos és eredményes termesztésnek. Minden, az áruját értékesítésre, termelő gazda jól felfogott érdeke, hogy a garanciát jelentő minősített, fémzárolt vetőmagot vessen. Egészséges vetőmag használata esetén van lehetőség arra, hogy alacsonyabb vetőmag-felhasználással a növények egyenletesen, hiánymentesen keljenek, és a jól fejlődő, kiegyenlített növényállományból magas terméshozam legyen elérhető.

Európában elsőként Magyarországon született törvény a vetőmag minőségéről 1895-ben. A nemzetközi kimutatások alapján hazánk a világon az első öt legnagyobb vetőmag előállító ország közé tartozik. Hazánkban a kalászos fajok esetében a felújítási arány, azaz a minősített, fémzárolt vetőmag használata nemzetközi mércével is magas színvonalú volt a 2000-es évek közepéig, aminek köszönhetően a gabonatermelés stabil ágazatává vált a magyar mezőgazdaságnak. Ilyen előzmények után megdöbbentő és aggasztó az az adat, hogy amíg az őszi búza vetőmag-felújítási aránya Csehországban 62%, Franciaországban és Nagy-Britanniában 55% és Olaszországban is 50%, addig Magyarországon 2013. év őszén alig érte el a 25%-ot.

Hazánkban jogszabály írja elő, hogy a továbbszaporításra és árutermesztésre forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan minősíteni, fémzárolni kell. Az ennek ellentmondó magatartás illegális vetőmag-forgalmazásnak minősül.

A nem fémzárolt, az árutermesztésből meghagyott és visszavetett mag használata többlet-munkaráfordítást, minőségvesztést, az ismeretlen vetőmagminőség okozta megnövelt magmennyiség miatt többletköltséget, a visszavetett magban előforduló kórokozók és gyommagvak miatt pedig megemelkedett növényvédelmi kockázatot és költségeket jelent.

A fémzárolt vetőmag szennyeződésektől, káros gyommagoktól mentes, és biztosra vehető, hogy a kivetett vetőmag a vetőmag-minősítő bizonyítványon garantált mértékben csírázik, ezért használata termésbiztonságot, többlettermést eredményez.


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >