null Vetőburgonya-vásárláskor kizárólag fémzárolt vetőgumók közül érdemes választani

Vetőburgonya-vásárláskor kizárólag fémzárolt vetőgumók közül érdemes választani

2024. április 16, kedd

Jó minőségű, biztos termést hozó, egészséges vetőgumók ültetéséhez csak fémzárolt tételt érdemes vásárolni, melyek elsősorban gazdaboltokban, nagyobb áruházakban, szakáruházakban érhetőek el. A Nébih összefoglalta, mire érdemes vásárláskor ügyelni, valamint a hatósági címke bemutatásával is segítséget kíván nyújtani a burgonyát ültetők számára a magas minőségű, egészséges termés elérése érdekében.

Fontos tudni, hogy Magyarországon vetőgumó kizárólag fémzároltan kerülhet forgalomba. Ezen tételek minőségét az a teljes hatósági minősítési folyamat biztosítja, amin a fémzárolt vetőgumóknak kötelező végigmenniük. Ennek jelzésére szolgál a zárt csomagoláson elhelyezett hatósági címke, amely utal az adott tétel szaporítási fokára és osztályára:

  • fehér színű, lila csíkkal áthúzott (szuperelit)
  • (fehér színű (elit - „S”, „SE”, „E” uniós osztály)
  • kék színű (I.fok, „A” vagy „B” uniós osztály)
  • nemzeti színű csíkkal ellátott, fehér színű hatósági címke is lehet a vetőburgonya csomagolásán.

A hatósági címke a fémzárolt tétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amely egyedi azonosító jelként a tétel minden göngyölegegységén rajta van, tartalmazva az egyes címkéket megkülönböztető hatósági sorszámot. A címkén kötelezően feltüntetendő adatokat rendelet* szabályozza. Fontos, hogy a hatósági címke ‒ a növény-egészségügyi jogszabályokkal összhangban ‒ a burgonya esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál.

Érdemes tudni, hogy a piaci vagy internetes értékesítésnél az alábbi megtévesztő hívószavakat használva biztosan nem fémzárolt vetőgumót kínálnak a fogyasztók részére: 

  • apróméretű
  • tavalyi címkés
  • vetőméretű
  • tarló
  • rakó krumpli
  • UT-1,2 (után termesztett)

A Nébih a vármegyei kormányhivatalok munkatársainak bevonásával folyamatosan ellenőrzéseket végez az illegális vetőburgonya- és szaporítóanyag-kereskedelem felszámolása érdekében. A piaci ellenőrzések során legjellemzőbb problémaként a fajta és a származás igazolásának hiányát tapasztalták a szakemberek.  Nem minősített, kis méretű burgonyát kínáltak ládákból ültetési célra, ezeken a tételeken azonban nem végzett növény-egészségügyi vizsgálatot a hatóság. Ültetésükkel a kertek termőrétege könnyebben megfertőződhet kórokozókkal, így nemkívánatos vírust, baktériumot vagy gombát szaporíthatnak fel a termelni vágyók. A vásárokon kirakott, saját termésből megmaradt burgonya kizárólag étkezési burgonya lehet, azokat vetőburgonyaként árusítani tilos. 

A hivatal kéri, hogy amennyiben valaki szabálytalanságot észlel, jelezze azt a Nébih ZöldSzámán 06-80/263 244 vagy a zoldszam@nebih.gov.hu email címen. 

Kapcsolódó jogszabályok:
* 48/2004. (IV. 21.) „A szántóföldi növényfajok vetőmagvai előállításáról és forgalomba hozataláról” FVM rendelet
2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporító anyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >