Használt sütőolaj és zsiradék, mint állati eredetű melléktermék

A 142/2011/EU bizottsági rendelet I. mellékletének 22. pontja alapján az étkezési hulladék fogalmába beletartozik az éttermekben, vendéglátó-ipari egységekben és konyhákon – beleértve a központi konyhákat és a háztartások konyháit is – keletkező valamennyi étkezési hulladék, beleértve a használt sütőolajat is.

A használt sütőolaj megítélése során nem önmagában az anyag eredete vagy a hulladékjegyzék szerinti besorolása az irányadó, hanem különösen az, hogy

• az adott anyag érintkezett-e állati eredetű élelmiszerrel vagy tartalmaz-e állati eredetű összetevőt, valamint
• az adott anyagot milyen felhasználási célra szánják.

A használt sütőolaj bizonyos esetekben az állati melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályozás hatálya alá is tartozhat.

Mikor minősül a használt sütőolaj állati mellékterméknek?
A 1069/2009/EK rendelet 2. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján az étkezési hulladék – beleértve a használt sütőolajat is – meghatározott esetekben az állategészségügyi szabályozás hatálya alá tartozik.

Amennyiben a használt sütőolaj állati eredetű anyagokkal érintkezett – például hús, hal, tojás vagy tejtermék sütése során –, úgy a további felhasználás jellegétől függően az a 1069/2009/EK rendelet szerinti állati mellékterméknek minősülhet.

A vendéglátásból, közétkeztetésből vagy üzemi konyhai tevékenységből származó használt sütőolaj esetében az állati eredetű összetevő jelenléte jellemzően nem zárható ki, ezért az ilyen anyagok gyűjtése, szállítása és kezelése során az állati melléktermékekre vonatkozó szabályozás előírásait alkalmazni kell.

Milyen szabályok vonatkoznak az állati mellékterméknek minősülő használt sütőolajra?
Az állati mellékterméknek minősülő használt sütőolajra az alábbi jogszabályok vonatkoznak:

• az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete,
• a Bizottság 142/2011/EU rendelete,
• a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet.

Ki felelős a keletkezett anyag besorolásáért?
Az adott anyag besorolása és kategóriába sorolása minden esetben az anyag birtokosának, illetve az azt előállító vagy kezelő gazdasági szereplőnek a feladata és felelőssége.

Az üzemeltető köteles megvizsgálni

• a keletkezett anyag eredetét,
• összetételét,
• az állati eredetű anyagokkal való esetleges érintkezést,
• valamint a további felhasználás vagy ártalmatlanítás célját.

A 1069/2009/EK rendelet szerinti kategóriába sorolás során a gazdasági szereplő felelőssége annak megállapítása is, hogy a keletkezett anyag az állati melléktermékek mely kategóriájába tartozik.

Az állati eredetű melléktermékekre vonatkozó szabályozás két eltérő kategóriát különböztet meg az élelmiszerek esetében:

• egyrészt a vendéglátásban, közkonyhákon keletkező élelmiszerhulladékot („catering waste”, ételmaradék), amely a 1069/2009/EK rendelet 10. cikk p) pontja alá tartozik
• másrészt a kereskedelmi egységekben keletkező, emberi fogyasztásra már nem szánt élelmiszereket („foodstuffs”), például lejárt vagy csomagolási hibás termékeket, amelyek a 1069/2009/EK rendelet 10. cikk f) pontja alá tartoznak.

A vendéglátóhelyeken, közkonyhákon keletkező élelmiszerhulladék – beleértve a használt sütőolajat is - a 1069/2009/EK rendelet 10. cikk p) pontjának felel meg: 
p) a 8. cikk f) pontjában említettől eltérő élelmiszer-hulladék 

A 1069/2009/EK rendelet 10. cikk f) pontjában szereplő anyagok: 
f) állati eredetű termékek, vagy állati eredetű termékeket tartalmazó élelmiszerek, amelyeket kereskedelmi okok, előállítási vagy csomagolási hibák vagy egyéb, köz- és állategészségügyi kockázatot nem jelentő problémák következtében már nem szánnak emberi fogyasztásra

Ki és hogyan szállíthat állati mellékterméknek minősülő használt sütőolajat?
Állati eredetű mellékterméket kizárólag olyan szállító szállíthat, akit az illetékes vármegyei kormányhivatal az állati eredetű melléktermékek szállítására nyilvántartásba vett.

A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 16. § (7) bekezdése alapján a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeknek, valamint az élelmiszeripari vállalkozóknak az állati eredetű melléktermék szállítására és kezelésére feljogosított szállítóval, illetve engedélyezett létesítménnyel kötött szerződéssel kell rendelkezniük.

Az állati melléktermék belföldi szállítása során a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 3. melléklete szerinti kereskedelmi okmány alkalmazása szükséges.

Mi a különbség a lakossági és az üzemi eredetű használt sütőolaj között?
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a háztartásokból származó, meghatározott célú felhasználásra nem szánt használt sütőolaj gyűjtése mentesül az állategészségügyi engedélyezési kötelezettség alól:
„A háztartásokból származó, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés g) pontjában meghatározott felhasználási céloktól eltérő, használt sütőolaj gyűjtésére irányuló tevékenység mentesül a 142/2011/EU bizottsági rendelet szerinti étkezési-hulladék – beleértve a használt sütőolajat – gyűjtésére vonatkozó, e rendelet szerinti engedélyezési eljárás alól.”

Ez a mentesség kizárólag a háztartásokból származó használt sütőolajra vonatkozik.

A vendéglátásból, közétkeztetésből, üzemi konyhai tevékenységből vagy élelmiszer-előállításból származó használt sütőolaj esetében a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni.

A használt sütőolaj a hulladékgazdálkodási koncesszió hatálya alá tartozik?
Az állategészségügyi szabályozás oldaláról megállapítható, hogy a vendéglátási, közétkeztetési vagy üzemi konyhai tevékenység során keletkező, állati eredetű anyagokkal érintkezett használt sütőolaj esetében az állati melléktermékekre vonatkozó szabályozás rendelkezéseit alkalmazni kell.

A biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja alapján a koncesszió hatálya alá tartozó biológiailag lebomló hulladék fogalma nem terjed ki a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet szerinti üzemeltetőknél, azok fő tevékenysége során keletkező, állati mellékterméknek minősülő anyagáramokra:
„14. koncesszió hatálya alá tartozó biológiailag lebomló hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti koncesszió körébe tartozó, biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó zöld növényi hulladék, valamint a háztartásban vagy nem gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál képződő háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak minősülő konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék, továbbá a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti üzemeltetőtől eltérő gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál képződő konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék”.