Sütőpapír-teszt: a termékek többsége jól szerepelt
2025. december 10, szerda
A karácsonyi sütés-főzéshez szinte nélkülözhetetlen sütőpapírok vizsgálata során a 19 tesztelt termék közül 13 „nagyon jónak” (pl. CleanPac, Rubin), 3 „jónak” (pl. Aromata), 3 pedig „közepesnek” (pl. Vileda) bizonyult.
A sütőpapír speciális tulajdonságait különféle vegyi anyagok biztosítják, ezért az Ökotest szakemberei azt is vizsgálták, maradhatnak-e ezekből a papíron, illetve átkerülhetnek-e a készülő süteményre. A gyártás során ugyanis olyan vegyi maradványok is keletkezhetnek, mint a nedves szilárdításból származó potenciális rákkeltők, az allergizáló tartósítószerek, a mérgező nehézfémek vagy a bevonatokból kioldódó vegyületek. Mivel a per- és polifluor-alkil anyagok (PFAS) nagyon jó víz- és zsírtaszító tulajdonságúak, a legtöbb sütőpapír készítéséhez felhasználják ezeket az egészségre káros összetevőket. A vizsgálatban több mintánál kimutatták a 6:2-fluortelomer-alkoholt (6:2-FTOH), egy különösen tartós PFAS-anyagot, amely a CLP-rendelet szerint „hosszan tartó és ismételt expozíció” esetén kárt okozhat a csontokban és a fogakban. A 6:2-FTOH-ra vonatkozó EU-s REACH-korlátozás 2026 októberében lép majd életbe, a most mért mennyiség éppen csak ezen határérték alatt maradt.
A sütőpapír kizárólag friss fából származó cellulózból készül, mivel ha újrahasznosított papírt használnának, túl nagy lenne a kockázata annak, hogy a papírgyártási folyamatból származó szennyezők belekerülnek a papírba, majd az élelmiszerbe. Ez azonban azt is jelenti, hogy friss fa kerül olyan termékekbe, amelyeket a használat után nem lehet újrahasznosítani, így végleg kiesnek a papírkörforgásából. A csomagoláson ezért egyértelmű jelölésnek kellene tájékoztatnia arról, hogy a sütőpapír a vegyes háztartási hulladékba való, ám ezt kevés gyártó tünteti fel, és téves az az állítás is, hogy a sütőpapír komposztálható lenne. Az újrafelhasználhatóság csak a gyártók által kifejezetten erre a célra ajánlott, sértetlen papíroknál jöhet szóba, mivel a sütőpapírban 220 °C körüli hőmérsékleten bomlási folyamatok indulhatnak el, így ismételt használatkor káros anyagok juthatnak az ételekbe.