Szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása: az EFSA szakértői az elszigetelten megjelenő BSE-megbetegedések okát vizsgálják

Még mindig felbukkan a szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása (BSE) a kontinensen, ezért az Európai Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) az okok kivizsgálására. Hazánk a kontinens szerencsésebb feléhez tartozik járványügyileg.

60 klasszikus BSE-esetet rögzítettek a 2001-ben életbe lépő EU-s takarmány tilalmat követően, a megbetegedett állatok közül egy sem került be az élelmiszerláncba. A klasszikus BSE a BSE-megbetegedések közül az a típus, amely az embert is megfertőzheti. Az Európai Bizottság felkérte az EFSA-t annak megállapítására, hogy ezeket a megbetegedéseket szennyezett takarmány okozta-e, vagy spontán, nyilvánvaló ok nélkül előforduló esetekről van szó.

A BSE izoláltan előforduló esetei azért is figyelemre méltóak, mert az 1980-as években történt BSE válság miatt hozott európai intézkedések jelentősen csökkentették a betegség szarvasmarha állományokban történő előfordulását.

Az EU-ban kulcsfontosságú intézkedés a BSE megfékezésére az állati eredetű fehérjét tartalmazó takarmány használatának tilalma. Ez azért van, mert a szennyezett takarmánnyal – főként az állatok első életévében – a betegség könnyen átterjedhet a szarvasmarha-állományra.

A fertőzés legvalószínűbb oka a szennyezett takarmány. Ez azért lehetséges, mert a BSE-t okozó fertőző ágens évekig képes aktív maradni. A szarvasmarhák valószínűleg szennyezett takarmányt fogyaszthattak, melynek lehetséges oka, hogy a BSE-t okozó fertőző ágens jelen volt azon a helyen, ahol a takarmányt kezelték vagy tárolták. A másik lehetőség, hogy szennyezett takarmány-összetevőket importálhattak EU-n kívüli országokból.

A szakértők más lehetséges okokat sem zárhatnak ki, mivel a vizsgálatok során 25 esetben nehézségekbe ütköztek. Ilyen nehezítő tényezők a betegség hosszú lappangási ideje és a részletes információk hiánya, melyek a visszakövetéses vizsgálatok során az állattartó telepek közül 26 helyen nem voltak elérhetőek. Az EFSA szakértői több javaslatot is tettek az EU monitoring- és jelentési rendszer fenntartására és megerősítésére, valamint az újonnan elérhető tudományos adatok értékelésére.

A BSE-re adott európai válasz

A BSE-megbetegedésekre adott összehangolt európai válasz eredményes volt a betegség előfordulásának csökkentésében. 2005 és 2015 között az EU-ban kb. 73 millió szarvasmarhát teszteltek BSE-re, melyek közül 60 esetben – a takarmánytilalom életbe lépését követően – mutatott pozitív eredményt a klasszikus BSE-re végzett vizsgálat. A fertőzött állatok száma 1259-re emelkedik, ha azokat az egyedeket is beleszámítják, amelyeket még a tilalom életbe lépését megelőzően teszteltek. A klasszikus BSE-esetek száma idővel az EU-ban jelentősen csökkent; a 2005-ben jelentett 554 esetből 2015-ben már csak 2 esetet regisztráltak (mindkét állat a takarmánytilalom után született). Ezen felül az EU élelmiszer-biztonsági rendszerét úgy tervezték, hogy megakadályozza a BSE-szennyezett hús bekerülését az élelmiszerláncba.

A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) soha nem fordult elő hazai szarvasmarha állományban, azonban az országunk - a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) szerinti - elhanyagolható kockázati kategóriájába való átsorolásához bizonyos előírásoknak meg kellett felelni hét egymást követő éven keresztül. Az előírásoknak 2013 év végére maradéktalanul sikerült eleget tenni, így az OIE 2014. május 27-én az elhanyagolható kockázatú kategóriájú országok közé sorolta Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt a kedvező állapotot fenn tudjuk tartani továbbra is szükséges a takarmányozási tilalmat, az uniós előírásoknak megfelelően betartani, továbbá minden elhullott, kényszervágott vagy elkülönítetten levágott 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha agyvelejét vizsgálatra kell küldeni.

A Nébih állategészségügyi diagnosztikai nemzeti referencia laboratóriuma tavaly 13 664 szarvasmarha-minta vizsgálatát végezte el. Pozitív esetet nem találtak a szakemberek.

Több európai országot érintett a Salmonella-fertőzéshullám

A szalmonella-fertőzéseket – melyek a Salmonella enterica baktérium enterica alfajának (11:z41:e,n,z15) egy új szerotípusához köthetőek – összesen 47 alkalommal mutattak ki 2016 márciusa és 2017 májusa között Csehországban, Németországban, Görögországban, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban. Az alábbiakban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) közös jelentését foglaljuk össze.

A járványtani és mikrobiológiai nyomozás alapján a megbetegedésekért részben egy görög készítésű tahinikrém okolható, melyhez Nigériából származó szezámmagot használtak. Mindamellett ugyanez a görög előállító jelentős mennyiségű, a feldolgozást követően Salmonella-pozitívnak bizonyuló szezámmagot vásárolt Szudánból.

A mostani járványkitöréshez köthető legutóbbi eseteket Németországból és Luxemburgból jelentették 2017 márciusában. Mióta az érintett tahinikrémet kivonták a forgalomból 2017 áprilisában, nem történt újabb megbetegedés.

A fertőzöttekről egy kivétellel személyes információt is tudunk: mindannyian 3-46 év közötti, EU-s állampolgárok, 26 nő és 20 férfi érintett a járványban. Négy német esetben közvetlen járványtani kapcsolat is kimutatható volt a szezámkrém előállítójával: vagy a megbetegedettek nyaraltak Görögországban, vagy őket látogatta meg görög rokon.

A fertőzést kiváltó esetek egyike sem bizonyult halálos kimenetelűnek, közülük 26 kórházi státusza ismert: 12 alkalommal volt szükség a beteg kórházi ellátására.

A fertőzéses esetek előfordulása időpont és helyszín szerint. Négy eset időpontja ismeretlen.

Amennyiben a szerotípushoz köthető új megbetegedéses esetekről szerezne tudomást, az Európai Gazdasági Térség (EEA) illetékes hatóságainak gyorsan informálódniuk kellene a fertőzésekről, hogy felmérjék a járvány kitettségét és lehetséges útját.

Összhangban az eddigi folyamatokkal, az új eseteket és a fontosabb fejleményeket két információs és gyorsriasztási rendszer, az EPIS-FWD (Epidemic Intelligence Information System for Food- and Waterborne Diseases and Zoonoses) és az EWRS (Early Warning and Response System) számára kell jelenteni – utóbbi egyben a határokon átívelő fenyegetések hivatalos csatornája is. Az élelmiszerrel kapcsolatos figyelmeztető felhívások a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) gyorsriasztási rendszeren érik el a nemzeti hatóságok képviselőit.