Összefoglaló a vágósertések kártalanításához kapcsolódó információkról.
Kapcsolódó jogszabály: Kormány 82/2025. (IV. 17.) Korm. rendelete különleges állattenyésztés-ágazati intézkedésekről (a továbbiakban: Rendelet)
Érintett körzetek:
• megfigyelési (felügyeleti körzet): a ragadós száj- és körömfájás kitörések körüli 10 km-es sugarú kör
• további korlátozás alá eső területek: Győr-Moson Sopron vármegye (megfigyelési körzetbe nem eső) területe, Komárom-Esztergom vármegye Esztergomi, Komáromi és Tatai járása, Veszprém vármegye Pápai járása, valamint Vas vármegye tíz települése (Csánig, Csönge, Kemenesmagasi, Kemenessömjén, Kenyeri, Nick, Pápoc, Répcelak, Szergény, Vönöck)
| Körzet | Intézkedés |
| megfigyelési körzet | vágósertések felvásárlása |
| további korlátozás alá eső területek | eladási ár kiegészítése maximum 40%-os mértékben |
Az AKI által megadott hazai termelésből származó vágósertés átlagár:
| Április | |
| hasított meleg súly | 760,11 Ft/kg |
| élő súly* | 613,98 Ft/kg |
*1,238 átváltást alkalmazva
Vágósertés felvásárláshoz kapcsolódó információk
Az igényeket a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége gyűjti és továbbítja az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (Élbc) részére. Az Élbc a sertéseket az AKI által megadott átlagáron vásárolja fel, továbbá fedezi a vágás és feldolgozás minden költségét. A későbbiekben a hús értékesítését is az Élbc Kft. végzi.
További korlátozás alá eső területekről származó vágósertések kártalanításához kapcsolódó információk
1. A további korlátozás alatt álló körzetből származó vágósertés értékesítésekor az állat tulajdonosa kártalanításra jogosult a Rendelet hatályba lépését követően kiállított számlák vonatkozásában.
2. A Rendelet értelmében a vágósertések forgalmi értéke az Agárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) által működtetett Piaci Árinformációs Rendszerben (PÁIR) meghatározott hazai termelésből származó vágósertés heti termelői nettó havi átlagára élősúlyban. A hasított meleg súlyban gyűjtött árak élősúlyra való átszámítása az 1,238 átszámítási tényező figyelembevételével történik.
3. Az állat tulajdonosa kártalanításra jogosult az, AKI PAIR nettó hazai termelői nettó havi átlagár szerinti forgalmi érték és a vágóhíd általa számlával igazolt nettó felvásárlási ár különbözete vonatkozásában. A kártalanításra kerülő ár legfeljebb az, AKI PAIR nettó hazai termelői nettó havi átlagár 40%-a lehet. A kártalanítás mértéke és az adásvételi szerződésben meghatározott vételár együttes összege nem haladhatja meg a hivatkozott hazai termelői ár 100%-át.
4. Az értékcsökkenés kártalanítási eljárásához az állat tulajdonosa által tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a területileg illetékes járási hivatal állategészségügyi osztályához beadandó dokumentumok.
a) Az állatok tulajdonjogát igazoló dokumentum.
b) A vágósertés elszállítását igazoló sertésszállító levél, levelek (sertés ENAR 2611-es nyomtatvány) állattartói példányá(ai)nak másolata.
c) Az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott „Állategészségügyi bizonyítvány a gazdaságból” állatorvosi igazolás példányá(ai)nak másolata.
d) Az állattartó (tulajdonos) által kiállított számla hiteles másolata.
5. Az értékcsökkenés kártalanítását kérő állattartók esetében a kártalanítási eljárást havonta egyszer folytatja le a hatóság, amelyről az illetékes hatóság határozatot hoz.
Május 12-e a Növényegészségügy Nemzetközi Napja, mely a növények védelmének fontosságát és a növényegészségügyi szakterület jelentőségét hangsúlyozza. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok növényegészségügyi szakemberei folyamatosan e célokért dolgoznak, ám a jeles nap alkalmából a hivatal külön is szeretnék felhívni a figyelmet a károsítók elleni védekezésre. Ennek érdekében idén is csatlakozott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) PlantHealth4Life elnevezésű kampányához, valamint közösségi média felületén a legfontosabb alapszabályokat és a Xylella fastidiosa baktériumot bemutató social tartalmakkal és edukatív minikvízzel jelenik meg.
Tovább >Több intézkedést meghosszabbított, de a korlátozott területeken kívüli térségben már engedélyezi fogékony állatokat bemutató vásárok szervezését az állategészségügyi hatóság. Az óvatos enyhítést az utóbbi hetek kedvező eredményei teszik lehetővé, ugyanakkor a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) jelentette rendkívül magas kockázat miatt továbbra is kéri a hatóság az állattartók maximális figyelmét és a járványvédelmi szabályok fokozott betartását.
Tovább >Szántóföldi növények teljesítmény kísérleteinek fajtasorrendje
2025. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2024. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2024. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2023. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2023. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2022. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2022. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2021. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2021. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2020. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2020. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2019. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2019. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2018. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2018. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2017. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2017. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2016. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2016. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2015. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2015 évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2014. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2014. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2013. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2013. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2012. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2012. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2011. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2011. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2010. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2010. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2009. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2009. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2008. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2008. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2007. évi őszi kísérleti fajtasorrend
2007. évi tavaszi kísérleti fajtasorrend
2025. január 30-tól a Nébih eljárási költséget számít fel az állami elismeréshez elvégzett fajtavizsgálatok, valamint a növényfajta oltalomra bejelentett fajtakísérleti vizsgálatok során.
Tovább >A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 984,73 millió forint vissza nem térítendő támogatásból korszerűsíti fajtakísérleti és fajtakitermesztő állomásainak infrastruktúráját Monorierdőn, Pölöskén, Székkutason és Tordason. A hatóság többek között új erőgépek, betakarítógép, kertészeti eszközök és meteorológiai állomások beszerzésére fordítja a támogatás összegét. A bemutatóüzemek fejlesztése során elért eredményeket elméleti és gyakorlati előadásokból álló programokon mutatják be a szakemberek.
Tovább >SZŐLŐTERMESZTŐK FIGYELMÉBE! MOST KELL VÉDEKEZNI A SZŐLŐ SÚLYOS BETEGSÉGÉT OKOZÓ FITOPLAZMÁT TERJESZTŐ AMERIKAI SZŐLŐKABÓCA LÁRVÁI ELLEN! A korábbi évektől eltérően idén előbb megkezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése.
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján az országban több helyen megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L3-as fokozatú lárvája. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először.
A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel.
Erre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Idén ez több ültetvényben a virágzás előtt bekövetkezett. Ebben az időszakban a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat ellen is célszerű védekezni.
Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető az egyes lárva fokozatok észlelésének helyei , amely alapján a védekezések ütemezhetőek.
A rendszer megtalálható:
https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx
Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt.
A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.
A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin, alfa-cipermetrin, béta-ciflutrin, tiametoxam stb. hatóanyagú permetező szerek). Felhívjuk a termesztők figyelmét arra, hogy a klórpirifosz hatóanyagú rovarölő szerek már nem használhatók.
Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról:
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.
A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH alábbi honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/-/a-szolo-legpusztitobb-fitoplazmas-betegsege-az-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree-fd-
A NÉBIH kezdeményezésére tavaly megalakult egy munkacsoport, melynek célja országos szintű összefogás - a kutatás és a gyakorlat különböző területein dolgozó szakemberek között - a szőlő- és gyümölcstermesztésünk számára nagy gondot okozó fitoplazmás betegségek és az azokat terjesztő rovarvektorok által okozott károk mérséklése.
A NÉBIH laboratóriumi eredményei alapján a Villányi borvidékhez közeli Gyód községben, valamint a Soproni borvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség kórokozója. Az illetékes kormányhivatal szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket, valamint a fertőzés mértékének felmérését. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében a hatóság felhívja a szőlőtermesztők figyelmét a fitoplazma terjesztőjének számító amerikai szőlőkabóca elleni védekezés fontosságára.
