A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja a gazdálkodókat, hogy a 2026. évi elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) március 2-tól lesz elérhető a rendszerben. Az idei évben is folytatódik az automatikus adatörökítés, amely jelentősen megkönnyíti a termelők számára az adminisztrációt.
A 2025-ös naplóban a következő évi jelöléssel ellátott szántóföldi kultúrák a 2026. évi naplóban már automatikusan, önálló termőhelyként kerülnek létrehozásra. Az adatok átemeléséhez a rendszernek rövid betöltési időre van szüksége. Fontos, hogy a gazdák csak a 2025-ös évben be nem jegyzett, újonnan a gazdaságukba került táblákat hozzák létre új termőhelyként! Ennek értelmében, az egyéb szántóterületek, valamint a gyepek és ültetvények esetében továbbra is a manuális örökítés alkalmazását kéri a hivatal!
A 2026. évre vonatkozó, megújult, csökkentett adattartalmú papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatvány az adminisztráció egyszerűsítését és a gazdálkodók terheinek csökkentését szolgálja: több adatlap megszűnt, másokat összevontak az adatigény mérséklése érdekében. A Gazdálkodási Napló továbbra is vezethető papíron vagy elektronikusan, az egyes adatlapok kitöltési kötelezettsége pedig a termelő által igénybe vett támogatásoktól függ, amelyhez a kitöltési útmutató nyújt részletes segítséget.
Az idei évtől hatályba lépő 564/2023/EU rendelet előírásainak megfelelően a növényvédelmi műveletek adatrögzítése két új adatmezővel bővült. Az termelőknek rögzíteniük kell a növényvédelmi művelet kezdőóráját, valamint a kezelt kultúra BBCH fenológiai stádiumát (fejlettségi állapotát). A BBCH-kódok ismerete kiemelten fontos a növénytermesztők számára, mivel a növényvédő szerek engedélyokirata a védekezés optimális időpontját jellemzően konkrét BBCH-kód megadásával határozza meg. A két új mező hamarosan az elektronikus rendszerben is helyet kap, melynek fejlesztése jelenleg is zajlik.
A 2026. évre papíralapon vezetett Gazdálkodási Napló adatai legkésőbb 2027. január 31-ig rögzíthetők az eGN rendszerben. Kérjük, a témával kapcsolatos kérdéseiket az egn@nebih.gov.hu email címre küldjék.
További információk a Nébih honlapján olvashatók: https://portal.nebih.gov.hu/egn
A tavasz közeledte jó alkalom arra, hogy a hűtőszekrényt és kamrát is átvizsgáljuk, rendbe tegyük. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Program praktikus tanácsokkal hívja fel a figyelmet a rendszeres ellenőrzés és takarítás fontosságára. A helyes élelmiszer-elrendezés mind az élelmiszerbiztonság, mind az élelmiszerpazarlás csökkentése szempontjából alapvető.
Tovább >Jelentősen romlik az afrikai sertéspestis (ASP) járványhelyzet vaddisznókban Baranya vármegyében. Ennek okán az országos főállatorvos elrendelte a fertőzött, valamint a magas kockázatú területek bővítését. Továbbra is kiemelten fontos a betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása és az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása. Hazánk házisertés állománya a betegségtől mentes.
Tovább >2025. szeptember 1-je óta napjainkig Európában összesen 693 baromfitartó gazdaságban, 180 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 7.723 db vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az érintett országok: Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Írország, Észak-macedón Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.
Frissítve: 2026.02.27.
A térkép forrása: Friedrich-Loeffler-Institut (FLI)
2022 szeptember 1-2023. augusztus 31-ig Európában összesen 901 baromfitartó gazdaságban, 301 fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 19.021 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
2023 szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között Európában összesen 301 baromfitartó gazdaságban, 58 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 1.700 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
SZŐLŐTERMESZTŐK FIGYELMÉBE! MOST KELL VÉDEKEZNI A SZŐLŐ SÚLYOS BETEGSÉGÉT OKOZÓ FITOPLAZMÁT TERJESZTŐ AMERIKAI SZŐLŐKABÓCA LÁRVÁI ELLEN! A korábbi évektől eltérően idén előbb megkezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése.
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján az országban több helyen megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L3-as fokozatú lárvája. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először.
A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel.
Erre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Idén ez több ültetvényben a virágzás előtt bekövetkezett. Ebben az időszakban a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat ellen is célszerű védekezni.
Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető az egyes lárva fokozatok észlelésének helyei , amely alapján a védekezések ütemezhetőek.
A rendszer megtalálható:
https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx
Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt.
A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.
A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin, alfa-cipermetrin, béta-ciflutrin, tiametoxam stb. hatóanyagú permetező szerek). Felhívjuk a termesztők figyelmét arra, hogy a klórpirifosz hatóanyagú rovarölő szerek már nem használhatók.
Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról:
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.
A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH alábbi honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/-/a-szolo-legpusztitobb-fitoplazmas-betegsege-az-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree-fd-
<p>A Nébih kezdeményezésére tavaly megalakult egy munkacsoport, melynek célja országos szintű összefogás - a kutatás és a gyakorlat különböző területein dolgozó szakemberek között - a szőlő- és gyümölcstermesztésünk számára nagy gondot okozó fitoplazmás betegségek és az azokat terjesztő rovarvektorok által okozott károk mérséklése.</p>
<p>A NÉBIH laboratóriumi eredményei alapján a Villányi borvidékhez közeli Gyód községben, valamint a Soproni borvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség kórokozója. Az illetékes kormányhivatal szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket, valamint a fertőzés mértékének felmérését. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében a hatóság felhívja a szőlőtermesztők figyelmét a fitoplazma terjesztőjének számító amerikai szőlőkabóca elleni védekezés fontosságára.</p>
