Egy floridai vizsgálat több – gyermekek által is gyakran fogyasztott – népszerű édességben mutatott ki arzént, ami élénk vitát váltott ki a hatóságok és az édesipar között.
Florida állam új szennyezőanyag-vizsgálati programja, a Healthy Florida First aggodalomra okot adó eredményeket tett közzé az édességek arzéntartalmáról — írja a Food Safety Magazine. A januárban indult kezdeményezés célja az élelmiszerekben előforduló szennyeződések – például nehézfémek, baktériumok, peszticidek és mikroműanyagok – átfogó vizsgálata. A program első jelentése a csecsemő-tápszerekre fókuszált, ezt követte az édességek elemzése.
A Florida Department of Health 10 gyártó 46 féle édességét vizsgálta meg, és ezek közül 28-ban mutatott ki arzént. A legmagasabb koncentrációt a Tootsie Fruit Chew Lime mintáiban mérték — az 570 ppb-s érték azt jelenti, hogy a termékből egy gyermek évente mindössze 8, egy felnőtt pedig legfeljebb 20 darabot fogyaszthat, ha nem szeretné túllépni a floridai hatóság által meghatározott „biztonságos fogyasztási határértéket”. Több népszerű márkában – köztük Reese’s, Yum Earth és Unreal termékekben – ugyanakkor egyáltalán nem találtak arzént. A számítás pontos módszertanát nem hozták nyilvánosságra.
Az édesipart képviselő National Confectioners’ Association bírálta a jelentést, egyrészt módszertani hiányosságokra és a fogyasztók indokolatlan riogatásának veszélyeire hivatkozva, másrészt amiatt, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának teljes étrendi felmérés (Total Diet Study) adatai lényegesen alacsonyabb arzénszinteket mutattak.
Az apró, a fogyasztók számára szinte észrevehetetlen összetétel-változtatások jelentős közegészségügyi előnyökkel járhatnak.
Tovább >Az agávészirup általános megítélése kedvezőbb a cukorénál, pedig ha tüzetesen megvizsgáljuk az összetételét és az előállítási körülményeit, egy sor minőségi, egészségi és fenntarthatósági dilemmával szembesülünk.
Tovább >2013 augusztusában Magyarországon először, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a Nébih Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) az aranyszínű sárgaság fitoplazmát (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis).
Frissítve: 2025. június 25.
A kórokozó vektorának, az amerikai szőlőkabócának aktuális országos észlelései a károsító felderítési rendszerben.
Miért jelent veszélyt?
Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.
A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.
A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növény-egészségügyi rendeletben is.
Az élelmiszerláncbiztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.
Hogyan ismerjük fel és milyen tünetek utalnak a jelenlétére?
A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.
A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség tüneteitől (szőlő feketevesszőjűség – bois noir) szabad szemmel nem, kizárólag molekuláris módszerekkel különíthető el.
Szembetűnő azonban a különbség a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényben a terjesztő kabóca fajok életmódja miatt. A sztolbur fitoplazma vektorának a szőlő nem gazdanövénye, azon csak rövid ideig tartózkodik, a próbaszívások során fertőzi azt. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, a sztolbur betegségnél a tünetek lassabban, elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.
Ha a két fitoplazma tünetei egymástól nem is különböztethetők meg, a környezeti hatások (aszály), tápanyaghiány okozta elváltozásoktól elkülöníthetők.
Milyen növényeken károsít?
Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.
Hogyan terjed?
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.
Mit tesz a hatóság?
A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
A fertőzésmentes területek védelme érdekében:
A fertőzött területeken intézkedik a fertőzés felszámolására:
A hatósági intézkedések semmilyen formában nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását.
Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?
Kezelési időpontok és alkalmazható növényvédő szerek (az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető):
<p>A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget a NÉBIH referencia-laboratóriuma a Zalai, a Badacsonyi, a Móri, a Balatonboglári és a Soproni borvidék után 2017-ben a Neszmélyi, az Etyek-Budai és a Pécsi borvidéken is azonosította.</p>
<p>Egyéb jelentős nem honos károsítók</p>
SZŐLŐTERMESZTŐK FIGYELMÉBE! MOST KELL VÉDEKEZNI A SZŐLŐ SÚLYOS BETEGSÉGÉT OKOZÓ FITOPLAZMÁT TERJESZTŐ AMERIKAI SZŐLŐKABÓCA LÁRVÁI ELLEN! A korábbi évektől eltérően idén előbb megkezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése.
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján az országban több helyen megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L3-as fokozatú lárvája. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először.
A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel.
Erre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Idén ez több ültetvényben a virágzás előtt bekövetkezett. Ebben az időszakban a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat ellen is célszerű védekezni.
Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető az egyes lárva fokozatok észlelésének helyei , amely alapján a védekezések ütemezhetőek.
A rendszer megtalálható:
https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx
Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt.
A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.
A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin, alfa-cipermetrin, béta-ciflutrin, tiametoxam stb. hatóanyagú permetező szerek). Felhívjuk a termesztők figyelmét arra, hogy a klórpirifosz hatóanyagú rovarölő szerek már nem használhatók.
Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról:
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.
A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH alábbi honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/-/a-szolo-legpusztitobb-fitoplazmas-betegsege-az-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree-fd-
<p>A NÉBIH laboratóriumi eredményei alapján a Villányi borvidékhez közeli Gyód községben, valamint a Soproni borvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség kórokozója. Az illetékes kormányhivatal szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket, valamint a fertőzés mértékének felmérését. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében a hatóság felhívja a szőlőtermesztők figyelmét a fitoplazma terjesztőjének számító amerikai szőlőkabóca elleni védekezés fontosságára.</p>
<p>A Nébih kezdeményezésére tavaly megalakult egy munkacsoport, melynek célja országos szintű összefogás - a kutatás és a gyakorlat különböző területein dolgozó szakemberek között - a szőlő- és gyümölcstermesztésünk számára nagy gondot okozó fitoplazmás betegségek és az azokat terjesztő rovarvektorok által okozott károk mérséklése.</p>
