A szlovák ragadós száj- és körömfájás kitörések miatt újabb intézkedéseket vezet be Győr-Moson-Sopron vármegyében az országos főállatorvos. Többek között a határ menti 10 km-es sávban legeltetési tilalom lép életbe és a korlátozás alatt álló területeken erősen ajánlott a sertések levágása. A háztáji állattartóknak lehetőségük van a házi vágás választására, de ezen esetekben is mintavételre kerül sor.
Három, egy medvei, egy csiliznyáradi és egy bakai szarvasmarha állományban állapította meg múlt héten a szlovák hatóság az RSzKF kórokozó jelenlétét. A járvány megfékezése érdekében dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos újabb intézkedések bevezetéséről döntött. Győr-Moson-Sopron vármegyében, a határ menti 10 km-es sávban legeltetési tilalom lépett érvénybe április 7-ig. A szlovákiai kitörések miatt létrehozott megfigyelési körzetben a szarvasmarhákat és juhokat ez idő alatt kötelező zártan tartani. A sertések jelentős szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében. A járványügyi kockázat számottevően csökkenthető a sertésállomány levágásával, amit a korlátozott területen március 31-ig ajánlott megtennie a gazdáknak. A háztájit tartók választhatják a házi vágást, amelynek időpontját előzetesen be kell jelenteniük a helyi állategészségügyi szolgálatnak, mivel a levágott állatból ez esetben is mintavétel történik. Alternatív megoldásként az állatok levágásával, állami kártalanítás mellett, a hatóság is megbízható. Az egyes intézkedések által érintett települések listája itt elérhető.
A ragadós száj- és körömfájás megjelenése az állatállományokban – rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt – súlyos gazdasági következményekkel jár. A járvány megfékezéséhez a határ menti 10 km-es sávban midnden fogékony állat levágása javasolt, ami bizonyos esetekben szintén történhet állami kártalanítás terhére.
Az elrendelt intézkedésekről részletes információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jarvany-kapcsan-elrendelt-hazai-intezkedesek
Újabb intézkedéseket vezet be és a már meglévőeken is módosít március 30-tól az országos főállatorvos a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány megfékezése érdekében. Többek között az ország teljes területén tilos lesz a betegségre fogékony fajokat bemutató vásár és kiállítás szervezése, valamint több korlátozás is életbe lép a megfigyelési és védőkörzeteken kívüli, ún. további korlátozás alá eső területeken Győr-Moson-Sopron, valamint Komárom-Esztergom vármegyékben.
Tovább >A Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen egy tejelő szarvasmarha-állományban igazolta a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) betegség jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A vírusürítés csökkentése érdekében a 3000 állatot számláló gazdaság vakcinázását a vármegyei kormányhivatal szakemberei haladéktalanul megkezdték, és napokon belül elindul a telep felszámolása is. A Győri és Mosonmagyaróvári járásokban több korlátozó intézkedés is életbe lépett. A járványterjedés megelőzésében kiemelten fontos szerepe van a háztáji, fogékony állatok mielőbbi levágásának.
Tovább >Újabb intézkedéseket vezet be és a már meglévőeken is módosít március 30-tól az országos főállatorvos a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány megfékezése érdekében. Többek között az ország teljes területén tilos lesz a betegségre fogékony fajokat bemutató vásár és kiállítás szervezése, valamint több korlátozás is életbe lép a megfigyelési és védőkörzeteken kívüli, ún. további korlátozás alá eső területeken Győr-Moson-Sopron, valamint Komárom-Esztergom vármegyékben.
Minden korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani, valamint az állatokat kivinni onnan – céltól függetlenül – Magyarországon kívülre.
A szlovákiai és magyar kitörések körüli védő- és megfigyelési körzetekben az RSzKF-re fogékony állatokat legalább 2025. április 7-ig zártan kell tartani, azok sem legelőre, sem karámba, sem kifutóba nem engedhetők ki. E területeken – a házi vágáson kívül – kizárólag a hatóság által kijelölt vágóhidakon lehet a fogékony állatokat levágatni és az így kapott friss hús szállítására is több szabály vonatkozik, például más tagállamba vagy harmadik országba nem vihetők el ezek a termékek.
A védő- és megfigyelési körzeteken kívüli, ún. további korlátozás alá eső területek közé tartozik Győr-Moson-Sopron vármegye fennmaradó része, valamint Komárom-Esztergom vármegye Komáromi, Tatai és Esztergomi járása. E területen belül az RSzKF-re fogékony állatfajok technológiai mozgatása engedélyezett, azonban onnan kiszállítani kizárólag azonnali vágásra és csak kijelölt magyar vágóhídra lehet. E területeken is legeltetési tilalom lép életbe 2025. április 9-ig, valamint tilos a fogékony fajokhoz tartozó vadfajok újratelepítése.
Mindezen intézkedések célja az érintett területekről a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása, melynek egyik fontos eszköze az itt lévő fogékony állatok számának csökkentése. A vírus széllel is terjed, és az adott térségben jelenleg ez a legvalószínűbb továbbfertőzési mód. Bár létezik vakcina RSzKF ellen, azonban az csak a vírusürítés csökkentésében játszik szerepet, a vakcinázott állatokat később le kell ölni, ezért széles körben történő alkalmazásuk nem lehetséges. Mentességünk visszaszerzése és ezáltal a kereskedelmi korlátozások eltörlése is csak abban az esetben lehetséges, ha az összes vakcinázott állatot felszámoljuk.
Az országos főállatorvos által elrendelt intézkedések további, részletes összefoglalója a Nébih weboldalán érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jarvany-kapcsan-elrendelt-hazai-intezkedesek
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen egy tejelő szarvasmarha-állományban igazolta a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) betegség jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A vírusürítés csökkentése érdekében a 3000 állatot számláló gazdaság vakcinázását a vármegyei kormányhivatal szakemberei haladéktalanul megkezdték, és napokon belül elindul a telep felszámolása is. A Győri és Mosonmagyaróvári járásokban több korlátozó intézkedés is életbe lépett. A járványterjedés megelőzésében kiemelten fontos szerepe van a háztáji, fogékony állatok mielőbbi levágásának.
Tovább >Az idei évben március 24. és április 18. között zajlik a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, amelyet a húsvéti időszak élelmiszerbiztonsága érdekében Tállai András, az Agrárminisztérium élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkára rendelt el. A húsvéti hagyományokhoz kapcsolódó, népszerű termékekre fókuszálva, a közel egy hónapig tartó ellenőrzési periódusban a szakemberek többek között sonkákat, húsvéti édességeket, kalácsot, étkezési tojásokat és borokat vizsgálnak.
Tovább >SZŐLŐTERMESZTŐK FIGYELMÉBE! MOST KELL VÉDEKEZNI A SZŐLŐ SÚLYOS BETEGSÉGÉT OKOZÓ FITOPLAZMÁT TERJESZTŐ AMERIKAI SZŐLŐKABÓCA LÁRVÁI ELLEN! A korábbi évektől eltérően idén előbb megkezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése.
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján az országban több helyen megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L3-as fokozatú lárvája. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először.
A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel.
Erre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Idén ez több ültetvényben a virágzás előtt bekövetkezett. Ebben az időszakban a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat ellen is célszerű védekezni.
Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető az egyes lárva fokozatok észlelésének helyei , amely alapján a védekezések ütemezhetőek.
A rendszer megtalálható:
https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx
Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt.
A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.
A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin, alfa-cipermetrin, béta-ciflutrin, tiametoxam stb. hatóanyagú permetező szerek). Felhívjuk a termesztők figyelmét arra, hogy a klórpirifosz hatóanyagú rovarölő szerek már nem használhatók.
Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról:
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.
A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH alábbi honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/-/a-szolo-legpusztitobb-fitoplazmas-betegsege-az-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree-fd-
A NÉBIH kezdeményezésére tavaly megalakult egy munkacsoport, melynek célja országos szintű összefogás - a kutatás és a gyakorlat különböző területein dolgozó szakemberek között - a szőlő- és gyümölcstermesztésünk számára nagy gondot okozó fitoplazmás betegségek és az azokat terjesztő rovarvektorok által okozott károk mérséklése.
A NÉBIH laboratóriumi eredményei alapján a Villányi borvidékhez közeli Gyód községben, valamint a Soproni borvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség kórokozója. Az illetékes kormányhivatal szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket, valamint a fertőzés mértékének felmérését. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében a hatóság felhívja a szőlőtermesztők figyelmét a fitoplazma terjesztőjének számító amerikai szőlőkabóca elleni védekezés fontosságára.
