A kórokozó terjedésének megakadályozása érdekében az aranyszínű sárgaság betegséggel fertőzött növényeket, valamint a fertőzési góc körüli 1 kilométeres körzetben található, tünetet mutató tőkéket meg kell semmisíteni. Az ezt körülvevő 3 kilométeres biztonsági övezetben (ún. puffer zónában) intenzív felderítés és mintavétel zajlik a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének feltérképezésére. A védelmi intézkedésekről a NÉBIH által kidolgozott FD Nemzeti Készenléti Terv ad útmutatást. A hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerűen gazdálkodó termelők kártalanításra jogosultak.

 

A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma – a szőlő esetében – karantén károsító. A szőlőterülettel rendelkezőknek a betegség tüneteinek észlelését jelenteniük kell az illetékes megyei kormányhivatalnak. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthető fő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni, időben végzett kezelésekkel, valamint az erdei iszalag, mint gazdanövény irtásával. A szőlőkabóca előfordulásának nyomon követésére a NÉBIH előrejelzési rendszert működtet, ami a növényvédő szeres kezelések időzítését – ezáltal a növény-egészségügyi kockázat csökkentését – is segíti. A védekezéshez állami támogatás igényelhető.

 

Azokon a területeken, ahol nem hajtják végre a szükséges védelmi intézkedéseket, megnő a fertőzés kockázata. A tőkék 80-100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, a fogékony fajták néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. Ennek megelőzése, valamint a további terjedés megakadályozása érdekében kulcsfontosságú a szőlő- és bortermelők hatékony együttműködése a hatósággal.

 

Hazánkban a NÉBIH a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget 2013 augusztusában azonosította Zala megyében a szlovén határ mellett, majd Badacsonytomajon, Veszprém megyében. 2014-2015-ben a hatóság Vas és Somogy, valamint Fejér megyében is kimutatta a fertőzést. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a kórokozót korábban csak erdei iszalag növényekből azonosították. Az eddig felderített fertőzések pontszerűek, a következetes hatósági fellépésnek és a felelősségteljes termelői hozzáállásnak köszönhetően a fertőzés nem terjedt szét.