Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih

2026. január 7, szerda

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.

Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti.  Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz. 

A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.

Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.

Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.

Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet. 
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz. 
 


Friss hírek

2026. január 6, kedd

Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. Az érintett állományok felszámolása folyamatban van.

Tovább >

2026. január 5, hétfő

Január 31-ig tart a nem állami laboratóriumok éves tevékenységének bevallási időszaka

A nem állami laboratóriumoknak idén is kötelező összefoglaló jelentést készíteniük az adott naptári év során elvégzett összes – Nébih által engedélyezett – vizsgálatukról a 8/2021 (III.10.) agrárminisztériumi rendelet értelmében. A jelentés beküldési határideje (a tárgyévet követően) január 31.

Tovább >

Napi egy pohár üdítő 29%-kal növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát

2026. január 7, szerda

A Maastrichti Egyetem új kutatása különböző élelmiszerforrásokból származó gyümölcscukrok hatásait hasonlította össze, és megállapította, hogy a cukros üdítők fogyasztása jelentősen növeli a magas vérnyomás kockázatát.

Régóta ismert, hogy a gyümölcscukor hozzájárulhat olyan egészségügyi problémákhoz, mint a zsírmáj vagy a 2-es típusú cukorbetegség, az új eredmények szerint azonban a cukros üdítőkben található gyümölcscukor a vérnyomást is emeli, miközben a gyümölcsből vagy gyümölcsléből származó cukornál ez a hatás nem jelentkezik. A magas vérnyomást a legtöbben alig érzékelik, hosszú távon azonban súlyos következményekkel járhat, például növeli a szívroham és a stroke kockázatát.

A Clinical Nutrition tudományos folyóiratban publikált kutatás két részből állt. Először több mint 5.800 résztvevő fogyasztási adatait elemezték, amiből kiderült, hogy a cukros üdítőkkel bevitt gyümölcscukor mennyisége szorosan összefügg a magas vérnyomás kialakulásával — már napi 10 g (egy pohár üdítő) közel 30%-kal növeli a kockázatot. A második, kontrollált beavatkozásos vizsgálatban 21 egészséges ember kapott négy alkalommal 20 g gyümölcscukrot, mindig más formában: almából, pürésített almából, almaléből, illetve vízben feloldva, ahogy az üdítőkben található. Az eredmények szerint az üdítőital formájában bevitt gyümölcscukor magasabb vérnyomás-értékeket eredményezett, mint a más forrásokból származó gyümölcscukor.

A kutatók szerint jelentős szerepe van annak,  hogy milyen „csomagolásban” jut a szervezetbe a gyümölcscukor. A gyümölcsökben rostok, antioxidánsok és más védő hatású anyagok is találhatók, amelyek lassítják a cukor lebontását és mérséklik a gyümölcscukor káros hatásait. Emellett az elfogyasztott cukor mennyisége sem elhanyagolható: egy pohár gyümölcslében több cukor van, mint egy darab gyümölcsben — írja a FoodHolland. 


Friss hírek

2026. január 6, kedd

5 édességtrend 2026-ban

Egy élelmiszeripari szaklap összeszedte, hogy melyek lehetnek a legkedveltebb ízek az édességek piacán az idei évben.

Tovább >

2026. január 5, hétfő

Bio lenmagolajok nagyító alatt

A lenmagolaj az egyik leggazdagabb növényi omega-3-forrás: fő hatóanyaga az alfa-linolénsav (ALA), amely – az omega-6 linolsavhoz hasonlóan – esszenciális, vagyis a szervezet nem tudja előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni.

Tovább >

null Fazekas: kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon

Fazekas: kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon

2017. március 29, szerda

Budapest, 2017. március 29., szerda (MTI) - Kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) most lezárult átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálata is megerősítette, alátámasztva a korábbi vizsgálat eredményét - közölte a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Fazekas Sándor elmondta, mintegy 100 termék mintáit vizsgálták a szakemberek, és kiderült, hogy a multik nagy arányban gyártanak silányabb minőségű termékeket Magyarországon, illetve szállítanak Magyarországra. Ezért is fontos, hogy ezt a témát a magyar állam és a Nébih kellő súllyal kezelje - közölte. 
    Hozzátette: aggasztó, hogy a megvizsgált tételek 70 százalékánál kisebb, vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest. Az eltérések szinte minden esetben a magyar fogyasztók kárára voltak tapasztalhatók a mérések alapján. Sok termék esetében az érzékszervi különbségek is azonnal észrevehetőek, másoknál az analitika, a laboratóriumi módszerek segítenek az eligazodásban - jegyezte meg a miniszter.
    Visszatérő jelenségnek nevezte, hogy a magyar piacra kerülő termékeknél a multik silányabb, gyengébb minőségű összetevőket használnak fel, kevesebb a természetes alapanyag, több ízfokozót használnak. "Visszautasítjuk, hogy a magyar és a közép-kelet-európai vásárlók egyfajta élelmiszer-diszkrimináció áldozatai legyenek, visszautasítjuk, hogy a megkülönböztetés ebben a formában is megjelenjen" - mondta. 
    Jogos az a vásárlói igény, az az állami elvárás, hogy azonos termék, azonos márka azonos minőségben álljon rendelkezésre Európa ezen térségében is - szögezte le. Ne csapjanak be bennünket, ezt a magyar álláspontot osztja több ország is, így a V4-ek, de például Görögország, Románia és Bulgária is - fogalmazott Fazekas Sándor. A vizsgálat eredményeit az illetékes uniós szerveknek fogják eljuttatni, és közösségi szintű szabályozást sürgetnek. 
    Zsigó Róbert, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elmondta, hogy a vizsgálat megerősítette azt, amit a magyar vásárlók többször jeleztek az elmúlt hetekben: több esetben csak a nyugat-európaitól eltérő minőségű terméket tudtak csak vásárolni Magyarországon.
    A vizsgálat nemcsak a márka azonos termékekre, hanem a nagy élelmiszerláncok sajátmárkás termékeire, valamint egyes márkák nem azonos, hanem hasonló kinézetű és összetételű termékeire is kiterjedt. A szakemberek 96 termékpár összehasonlító vizsgálatát végezték el, a mintavétel Magyarországon kívül Ausztriában és Olaszországban történt. Összesen 84 élelmiszert, 7 sört, 5 kutya- illetve macskaeledelt vizsgáltak meg. 
    Ezek közül 71 esetben találtak minőségi különbséget, 25 esetben nem volt eltérés. Harminc esetben csak érzékszervi, 8 esetben csak összetételbeli, míg 33 terméknél érzékszervi és összetételbeli különbéget is kimutattak. Az összehasonlítás kiterjedt a feltüntetett összetevőkre, az ebből adódó esetleges minőségi különbségekre, az azonos összetevők melletti érzékszervi különbségekre is.
    A vizsgálat során alapvetően három nagy kategóriát különböztettek meg a szakértők: azonos márkájú és külső megjelenésű, azonos összetételű termékek (51 darab); azonos márkájú és külső megjelenésű, de különböző összetételű termékek (25 darab); hasonló termékek (20 darab). Ezekben az esetekben nem teljesen azonos nevű termékekre terjedt ki a vizsgálat, hanem a hazai kiskereskedelemben elérhető terméket, egy annak megfeleltethető külföldivel vetették össze.
    A vizsgálat szerint előfordul, hogy rosszabb minőségűek a magyar piacon forgalomba hozott termékek, jellemző, hogy gyengébb minőségi nyersanyagot, több ízfokozót, kevesebb tápértéket, olcsóbb összetevőket használnak a magyar piacra kerülő élelmiszereknél. Előfordul, hogy a külföldi élelmiszergyártók spórolnak a magyar fogyasztókon, miközben az árakban nem feltétlenül van különbség, sőt sok esetben még drágább is a Magyarországon elérhető termék. A vizsgálat részletes eredményei elérhetők a Nébih honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/friss-hirek

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok:
kiadvány letölthető formában
2017 termék-összehasonlítás bővebben
infografika letölthető formába
videó

Kapcsolódó cikk:
Videó az érzékszervi vizsgálat folyamatának bemutatásáról


Friss hírek

2026. január 7, szerda

Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.

Tovább >

2026. január 6, kedd

Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. Az érintett állományok felszámolása folyamatban van.

Tovább >