Csicseriborsó, a szárazságtűrő fehérjenövény
2016. július 25, hétfő
A Kaposvári Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködése révén, valamint a Hüvelyesek nemzetközi évéhez kapcsolódóan már a harmadik cikket olvashatják, amely a csicseriborsót mutatja be.
A csicseriborsó (Cicer arietinum L.) a hüvelyesek (Fabales) rendjének pillangósvirágúak (Fabaceae) családján belül a Papilionaceae (Faboideae) alcsaládba tartozó, egyéves növény.
Kis-Ázsiában már kb. 8000 éve megtalálható volt, és innen terjedt el főleg a Földközi-tenger térségeibe és Indiába. Napjainkban már sok szubtrópusi vidéken termesztik. Európában, így Magyarországon is, azonban nincs túl nagy hagyománya. Humán étkezési célra és állati takarmányozásra egyaránt termesztett haszonnövény. Jellegzetes magja zölden, vagy akár szárazon fogyasztható, kiválóan alkalmas levesnek, köretnek, pörkölve pótkávénak. A vegetáriánusok húspótlóként is használhatják. Több arab országban fontos népélelmezési cikk. Mint a pillangósoknak általában, a csicseriborsó magja is fehérjében gazdag, ezért kedvelt abraktakarmány. A zöld növény azonban nem etethető a mirigyszőrei által termelt magas alma- és oxálsav tartalma miatt.
Világszerte a génbankokban több mint 81 000 csicseriborsó fajta található (ICRISAT, 2013). Hazánkban jelenleg öt csicseriborsó fajta van bejegyezve a Nemzeti Fajtajegyzékbe.
Ökológiai igényei
Éghajlat és talajigény
A csicseriborsó a meleg, száraz klíma növénye. Hő-összeg igénye 1700-2500 0C. Szárazságtűrő fehérjenövény, csupán a kelés és a kezdeti fejlődés időszakában igényli a csapadékot. A könnyen felmelegedő, középkötött és lazább szerkezetű, jó tápanyag szolgáltató talajokat szereti. Termeszthető barna erdőtalajon, humuszos homoktalajon és csernozjom típusú talajokon is. Ezeket figyelembe véve a csicseriborsó termesztése csak hazánk melegebb, szárazságra hajlamos területein ajánlható, ahol a fontosabb hüvelyes növényeink az aszály miatt bizonytalan termést adnak.
Elővetemény
A csicseriborsó az előveteményre nem igényes, azonban legjobb előveteményei a kalászosok. A hüvelyeseknél elfogadott három éves vetésváltás megtartása szükséges. A talajban visszamaradó növényvédőszer-maradványokra érzékeny. A kalászos előveteményben alkalmazott aminopiralid hatóanyag valamint a kukoricatermesztésben használt mezotrion hatóanyag a következő évi csicseriborsó előállításra fitotoxikus hatású lehet.
Tápanyagigény
Közepes tápanyagellátottsági szintű talajokon a következő makroelem mennyiségeket igényli 1 tonna magtermés előállításához: N 37 kg/ha, P2O5 10 kg/ha, K2O 12 kg/ha. Erősebb, mélyre hatoló gyökérzete a talaj mélyebb rétegeiben lévő vizet és tápanyagot is hasznosítja.
Vetés
Idejét a talaj hőmérséklete határozza meg. A vetés mélységében (4-6 cm) a gyors és egyöntetű kelés érdekében 8-10 0C talajhőmérséklet szükséges. Hazánkban ez általában április első felére esik. A gyakorlatban vetéskor 30-36 cm sortávolságot alkalmaznak, de vethető 24 és 50 cm-re is. A vetendő csíraszám 450-500 000 csíra/ha, ez 200-220 kg/ha vetőmagszükségletet jelent, ezermagtömegtől és csírázási %-tól függően.
Növényápolás
Gyomosodásra a fejlődés kezdeti szakaszában érzékeny, lombzáródás után jól árnyékolja a talajt, az érés idején újból rossz árnyékoló. Gyomirtása: preemergensen az S-metolaklor hatóanyagú Dual Gold 960EC 1,5 l/ha-os, a klomazon hatóanyagú Command 48 EC 0,2 l/ha-os dózisával, vagy a linuron hatóanyagú Afalon Dispersion 2 l/ha-os dózisával. Postemergensen csak szuper-szelektív gyomirtó készítmények használhatóak (propaquizafop, fluazip-P-butil, kletodim, cikloxidim hatóanyag) az engedélyokiratban meghatározott dózisokban. Amennyiben a gyomirtószerek hatásának a kifejtéséhez szükséges úgynevezett bemosó csapadék hiányzik, vagy erős gyomosodás lép fel a tenyészidőszak alatt, akkor sorközművelő eszközt kell használni.
A csicseriborsónak nincs jelentős kártevője, mivel a növény mirigyszőrei által termelt alma- és oxálsav megvédi azoktól. Az újabban megjelent gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) azonban károsíthatja. A borsózsizsik sem támadja meg, így a betakarítás utáni zsizsiktelenítés nem szükséges. Betegségei közül a fusariumos hervadás (Fusarium spp), valamint az Ascochyta rabiei okozta aszkohitás szár- és levélfoltosság a jelentősebb.
Betakarítás
A csicseriborsó szára szilárd, megdőlésre nem hajlamos, valamint a hüvelyek túlérésben sem nyílnak fel, ezért a magvak „összeérése” megvárható.
Szerzők: Piszkerné Fülöp Éva, Dr. Treitz Mónika, Treitz János, Kaposvári Egyetem, Agrárközpont, Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse
