null

A hír cimkéjű tartalom.

Összegezte a nyári szezonális ellenőrzés tapasztalatait a Nébih

2020. szeptember 4, péntek

Lezárult az idei nyár szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés. A július 1-jétől augusztus 20-ig tartó országos akció során az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek több mint 4500 létesítményt és 15.000 hazai és külföldi élelmiszertételt vizsgáltak. Az egységek ellenőrzésekor 163 alkalommal figyelmeztetést, 348 esetben, összesen 22.120.622 Ft értékben bírságot szabtak ki az ellenőrök, 85 vállalkozásnak pedig a tevékenységét is felfüggesztették. Az ellenőrzött élelmiszertételek 5,3%-át, 12,5 tonna élelmiszert kellett kivonni a forgalomból.

Az országosan összehangolt, a teljes élelmiszerláncra kiterjedő ellenőrzéseket a Nébih irányításával a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak szakemberei és a Nébih munkatársai végezték. A szakemberek a turisztikai szempontból frekventált helyeken működő kereskedelmi és vendéglátó létesítményeket, mozgóboltokat, büfékocsik és mozgó vendéglátók tevékenységét, továbbá a fagylalt előállítását és forgalmazását, valamint az ifjúsági és gyermek táborok étkeztetését ellenőrizték. Emellett 15.165 hazai és külföldi élelmiszertételt vontak vizsgálat alá. Egyes előkészített (fűszerezett, pácolt) hústermékekből, valamint fagylaltokból mintavételre is sor került laboratóriumi vizsgálat céljából.

A szakemberek 4.574 létesítményt ellenőriztek az élelmiszer-előállítás és –forgalmazás, valamint a vendéglátás területén. Az egységek vizsgálatakor jellemzően a higiéniai szabályok megszegésével, valamint a dolgozók egészségügyi alkalmasságával, illetve képzettségével kapcsolatos problémákat állapítottak meg. A feltárt szabálytalanságok miatt 163 figyelmeztetést és 348 bírságot – 22 120 622 Ft értékben – szabtak ki. Az élelmiszervállalkozás tevékenységének korlátozására 85 esetben volt szükség.

Az ellenőrzött 15.165 hazai és külföldi élelmiszertétel 5,3%-át – 12,5 tonnányi, összesen 4,2 millió Ft értékű élelmiszert – kellett kivonni a forgalomból. A tételek esetében a vezető hiba ok idén is a lejárat utáni forgalmazás volt. Az ellenőrök a korábbi évekhez képest többször találkoztak jelölési hibás termékekkel is. Az ismeretlen eredetű, nem nyomon követhető termékek előfordulásának aránya azonban csökkent, csakúgy, mint a forgalomból kivonásra ítélt élelmiszerek aránya.

A Nébih laboratóriumaiba 170 élelmiszerminta (29 fűszerezett, pácolt előkészített hústermék és 141 fagylalt) érkezett. A hústermékek vizsgálatakor 1 esetben találtak kifogásolt tételt a szakemberek: szalmonella baktérium jelenlétét mutatták ki. A fagylaltminták közül 9 terméknél enterobaktériumok magas csíraszámú jelenléte, míg 6 készítménynél a felhasznált színezékekkel kapcsolatos problémák miatt kellett intézkedni. A kifogásolt termékeknél minden esetben hatósági intézkedés indult.


Friss hírek

2024. május 17, péntek

Május 18-tól Bács-Kiskun vármegyében is véget ér a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt 24 órában lehullott csapadéknak és a jelenleg is zajló esőzésnek köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyetértésben, 2024. május 18-tól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Bács-Kiskun vármegyében. A hatósági döntés eredményeképpen egyetlen vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.

Tovább >

2024. május 16, csütörtök

Új űrlappal válik egyszerűbbé a szőlőiskolai üzemeltetők ügyintézése

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szőlőiskolát üzemeltetők figyelmét a hivatal honlapján elérhető új nyomtatványra. A Nébih a ‒ többpéldányos, papíralapú űrlap helyett használható ‒ elektronikus nyilvántartási lapot a termelők terheinek csökkentése érdekében hozta létre. A szőlőiskolában felhasznált szaporítóanyagokról szóló nyomtatványt az őstermelők postai úton is, a cégek és az egyéni vállalkozók pedig elektronikusan küldhetik be. A leltár és címkerendelés adatait július 31-ig, a szaporítási jelentés adatait viszont már május 20-ig várja a hivatal.

Tovább >

Amit a klorátról tudni érdemes

2020. augusztus 5, szerda

Az elmúlt időszakban több pontatlan és félrevezető információ jelent meg a klorátok kapcsán. Mit érdemes tudni a klorát tartalmú növényvédő szerekről? Hogyan kerülhet az élelmiszerekbe klorát? Többek között ezekre a kérdésekre gyűjtötték össze a választ a Nébih szakemberei.

A klorát mint növényvédő szer

A klorátokat (elsősorban a nátrium-klorátot) korábban gyomirtó szerként is alkalmazták az Európai Unió egyes tagállamaiban, azonban semmiképp sem nevezhető széles körben elterjedt anyagnak. „Népszerűtlenségének” oka, hogy a klorát minden zöld növényi részt elpusztít (azaz totális gyomirtó szer), így elsősorban nem mezőgazdasági területeken alkalmazzák.

A klorátról mint növényvédő szer hatóanyagról 2008-ban született Uniós szintű döntés1. Ennek értelmében nem kerülhetett fel az akkoriban hatályos ún. pozitív listára2. A tagállamoknak a klorátot tartalmazó növényvédő szerek engedélyeit 2009. május 10-ig vissza kellett vonniuk és felhasználásukra legkésőbb 2010. május 10-ig adhattak türelmi időt. Hazánkban egyetlen klorátot tartalmazó növényvédő szer sem rendelkezett forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel, ezért intézkedésre sem volt szükség.

A klorát egyébként – fizikai és kémiai tulajdonságai alapján – a környezetben nem halmozódik fel és tartósan nem marad meg. Ebből adódóan elmondható, hogy az utóbbi években tapasztalt, elsősorban növényi eredetű élelmiszerekben mért klorátszennyezés nem a korábbi növényvédő szer felhasználásból származik.

De akkor honnak kerül a klorát az élelmiszerek felületére?

A legvalószínűbb, hogy a zöldségek, gyümölcsök mosására, hűtésére alkalmazott klórral,  vagy hipóval fertőtlenített vízből és az élelmiszer feldolgozás során (pl. felületek, berendezések tisztítása, fertőtlenítése) alkalmazott szintén klóros fertőtlenítő szerek, illetve fertőtlenített víz felhasználásából. Ezek természetesen indokolt és szükséges eljárások, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a termékek mikrobiológiai szempontból megfelelőek legyenek. E téren kell tehát megtalálni az egyensúlyt, hogy mind az érvényes szermaradék határértéknek, mind a mikrobiológiai tisztaságnak eleget lehessen tenni.

Az ivóvizek fertőtlenítéséről

Az érvényes jogszabályok szerint az élelmiszeripari vállalkozásoknak működésük során ivóvíz minőségű vizet kell használniuk3, mivel az nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet. Ennek elérése azonban megfelelő vízkezelési eljárásokat, megfelelő mennyiségű és minőségű fertőtlenítőszert követel meg, amihez a legelterjedtebb módszer a víz klórozása.

Az eljárás során szükséges klór mennyisége függ a víz tulajdonságaitól (mint például a szervesanyag tartalom, a kiinduló baktériumszám vagy a pH), valamint a hálózat méretétől. Leggyakrabban a Nátrium-hipoklorit (NaOCl) vizes oldatát, a hipót használják fertőtlenítésre. Ennek a termikus bomlása során keletkezhet a klorát.

Természetesen amennyiben egy élelmiszeripari vállalkozás klórral fertőtlenített ivóvizet használ, ez esetben ellenőrző klór vizsgálatokat is végeznek a helyszínen.

Kapcsolódó jogszabályok, joghelyek:
1 2008/865/EK: A Bizottság határozata (2008. november 10.) a klorátnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról
2 A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK Tanácsi irányelv I. melléklete
3 Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről” szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet

Friss hírek

2023. november 27, hétfő

Megjelent a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló rendelet

A 2023. november 23-tól hatályba lépett új jogszabály célja az Európai Uniós higiéniai rendeletcsomag nyújtotta rugalmassági rendelkezések alkalmazása a kis mennyiségű, helyi, marginális élelmiszer-előállításra és -értékesítésre vonatkozóan. További célja a kapcsolódó hazai jogszabályok felülvizsgálata, valamint azok összefogása, deregulálása. A rendelet a hazai kistermelők és a „kisüzemi élelmiszer-előállítók” tevékenységét a feltételek egyszerűsítésével segíti.

Tovább >