Lovak fertőző kevésvérűsége (FKV, EIA)

• Mi okozza?

  A lovak fertőző kevésvérűségét egy retrovírus okozza, mely az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra). A betegség világszerte előfordul. 
  A betegséget sokan „ló-AIDS”-nek is nevezik, de azon kívül, hogy az emberi AIDS megbetegedést is retrovírus okozza, egyéb kapcsolat nincs a két kórokozó között. A lovak fertőző kevésvérűségét okozó vírus az embert nem betegíti meg.

  Lovakban az esetek kisrészében már a betegség kezdeti heveny, lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többnyire azonban elhúzódó lefolyású, több havonta ismétlődő lázas rohamok, vérszegénység, gyengeség és testszerte jelentkező oedema(vizenyős duzzanat) figyelhető meg a beteg állatokon.

  A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust, egészen az életük végéig, ezért környezetükre veszélyt jelentenek

  Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozik a betegség, ami azt jelenti, hogy az állattartó köteles jelezni a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli.

  Védő oltás, vagy egyébb gyógymód  a betegség ellen jelen tudományos álláspont szerint nincs.

• Hol fordul elő?

  A betegség világszerte előfordul, de a mélyen fekvő nedves vidékeken gyakoribb, mint a magas hegyvidékeken.

  Magyarországon 1965 és 2010 között, a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nem jelentkezett a fertőzés. Az utóbbi három évben 2012-ben 8, 2013-ban 6, 2014-ben 7 esetet diagnosztizáltak a NÉBIH-ÁDI Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai. Ezen esetek alkalmával a meghozott hatósági intézkedéseknek köszönhetően a fertőzés egyik esetben sem terjedt tovább.

  A szomszédos Romániában azonban a betegség endemikus, azaz széles körben elterjedt. Emiatt az Európai Bizottság a 2010/346/EU Bizottsági Határozat alapján korlátozta a román lovak Unión belüli mozgását. 2012-ben 1641, 2013-ban 946, 2014-ben 610 fertőző kevésvérűség esetet jelentett a román hatóság. A korlűtozásokat későb enyhítették, csak bizonyos régiók esetében voltak érvényben korlátozások. 2022. februárjától csak a származási létesítményre vonatkoznak FKV állategészségühgyi garanciákat kell igazolni a szállítás kísérő INTRA állategészségügyi bizonyítványon (EQUI-INTRA-IND, vagy EQUI-INTRA-CON) a 2020/688/EU rendelettel összehangban.

  További információ:

  https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-lovak-romaniai-utaztatasanak-felteteleirol

  https://portal.nebih.gov.hu/-/lovak-lofelek-szallitasanak-utaztatasanak-mozgatasanak-feltetelei

  A fertőzött területekre szervezett lovas túrák, a kétes egészségügyi státuszú, illegálisan, papírok és karanténozás nélkül behozott lovak veszélyeztetik Magyarország kedvező járványügyi státuszát és lovaink biztonságát.

• Hogyan terjed?

  A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok) is szerepet játszanak. Az ízeltlábúakban a vírus nem szaporodik, csak 1-2 óráig marad fertőző képes, így 200-300 méternél  nagyobb távolságra nem szállítják  el a kórokozót. A rovarok fertőzőképessége a kiszívott lóvér vírustartalmától függ. Heveny lázas szakaszban szenvedő ló vére több vírust tartalmaz, mint a rohamok közötti nyugalmi időszakban. Nyugalmi időszakban a fertőzés megeredéséhez többszöri vérszívás kell.

  Vemhes kancában a vírus átjut a magzatba is. Ilyenkor a kanca vetél, vagy fertőzött csikót ellik. A fertőzött kanca teje nem jelent veszélyt a csikóra.

  Nem szakszerűen végzett állatorvosi beavatkozások során, nem steril tűk illetve műtéti eszközök használata is terjesztheti a vírust.

  Gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a fertőzött ló váladékaival (bélsár, vizelet, nyál, orrváladék, ondó, hüvelyváladék) is üríti a vírust, és azt a fogékony lovak szájon át is felvehetik (pl.: zabla, közös etető, harapások) illetve fedeztetés során is átadhatják egymásnak. De az ilyen módon történő fertőzés ritkább, mert nagy mennyiségű vírus átvitele szükséges (pl. heveny lázas szakasz).

  A vírus ellenben nagyon ellenálló; beszáradt vérben 7 hónapig, vizeletben és bélsárban naptól védett helyen 10 hétig, füllesztett trágyában 4 hétig őrzi meg fertőzőképességét.

  Ezért fontos a beteg állat mihamarabbi felismerése és eltávolítása az egészséges egyedek közül. A korai felismerést szolgálja a lóállományok kötelező fertőző kevésvérűségre irányuló vizsgálata is.

  A fertőző kevésvérűség terjedésének sebessége több dologtól függ, de a leginkább az alábbi tényezők vannak hatással arra, hogy a fertőzést átadják-e az állatok egymásnak.

  A fertőzött állat általános állapota nagyban befolyásolja, hogy mennyi vírust ürít a környezetbe. A legtöbb fertőzőképes vírus partikula az éppen lázas fázisban lévő állatok vérében van, a többi testváladékban (nyál, bélsár, vizelet, hüvelyváladék, ondó)  is megtalálhatóak ugyan, de  kisebb mértékben. Az éppen tünetmentes állatok vírusürítése pedig alacsonyabb.

  A külvilágra kikerült vírust ért környezeti hatások (napfény, hőmérséklet, páratartalom, fertőtlenítő szerek, stb.) is befolyásolják, hogy a vírus partikulák fertőzőképesek maradnak-e addig, amíg újabb fogékony állattal kerülnek kapcsolatba. A következő fontos szempont, hogy az egészséges állatok hogyan érintkeznek a fertőzőképes vírus partikulákkal. A fertőzés könnyen megered (kevés vírus is elég), ha közvetlenül a véráramba jut a fertőzött anyag (nyílt sebek, nem megfelelően beadott injekció, vérszívás), ettől eltérő esetben minimális a fertőződés esélye.

• Milyen esetekben fordulhat elő a fertőzés? Előfordul-e érintéssel, ha vér vagy nyál kerül az ember kezére, ruhájára?

  Nyálkahártyán (fedeztetés, orron keresztül) keresztül történő fertőzéshez több fertőzőképes vírus szükséges.

  A szájon át történő fertőzés esélye akkor áll fent, ha a szájban található sérüléseken keresztül nagy mennyiségű vírust vesz fel az állat.

  Érintéssel (bőrön keresztül) a vírus nem oltható át egyik állatról a másikra.

  Lázmérővel, fogreszelővel, patakéssel, endoszkóppal, fertőzött állat váladékait másik állat nyílt sebeibe nyálkahártyáira kenve átoltható a fertőzés. Azonban az olyan eszközöket, amik vérrel, nyálkahártyákkal érintkezésbe kerülnek használatuk során az alapvető higiéniás szabályok szerint minden esetben fertőtleníteni kell, mielőtt másik állaton használnák.

• Nagyobb esély van a fertőzésre egy zárt istállóban, mint legelőn?

  Zárt istállóban könnyebben terjed a fertőzés, mert a vírus védve van a napsugárzás fertőtlenítő hatásától illetve az istállói környezet viszonylag állandó klímát is biztosít.

• Mekkora területeket repülnek be a vérszívók az idő alatt, amíg a vírus életképes bennük?

  Kísérletek szerint a vérszívókban a vírus csak annyi ideig marad fertőző képes, amíg a rovarok maximum 200-300 méterre jutnak. A rovarok közvetítette fertőzéshez további többszöri megszakított vérszívásra (a rovar egyik állatról a másikra száll) van szükség, hogy a fertőzés megeredjen.  

• Milyen külső élősködők elleni kezelésre és gyérítésre alkalmas módszerek vannak?

  A legyek gyérítése és repellens szerek használata csökkenti a fertőződés esélyét, de a betegség rovarok által történő közvetítésére csak akkor van valós esély, ha a beteg állat maximum 200-300 méteres távolságra van a több állattól. A fertőződéshez vagy közvetlen kontaktus és nagy mennyiségű vírus felvétele, vagy fertőzött állatból megszakított vérszívást rövid időn belül követő újabb vérszívás, illetve nem megfelelően végzett állatorvosi beavatkozás kell.

  Lovakon használható szerek közül a néhány órás hatású permeteken kívül, kb. 10 napos hatású úgy nevezett „pour on” készítmények vannak forgalomba. Erről a szolgáltató állatorvok tudnak bővebb felvilágosítást adni.

  Az istállóban történő légyirtás módjáról érdemes erre szakosodott cégek tanácsát kikérni.

• Állítható hogy csak akkor terjed a fertőzés, ha a beteg ló heveny állapotban van?

  A vírus a legnagyobb eséllyel a beteg állatok heveny lázas szakaszában terjed át a fogékony állatokra, de nem kizárható hogy tünetmentes periódusban történő fertőzés esélye sem.

• Bérelt lószállítónánál mire érdemes figyelni?

  Megtekintéssel ellenőrizni szükséges, hogy a jármű állatszállításra kialakított részét kitakarították, tiszta, korábbi esetleges szállításból ottmaradt alomanyag, vizelet és/vagy trágya nem található.

• A patkolókovácsok, akik az egyes lóállományok között mozognak, hogyan járjanak el, annak érdekében, hogy az egyes állományok között ne terjesszenek betegségeket?

  Az alapvető higiéniai szabályok betartásával a betegségek terjesztésének esélye megfelelő szintre csökkenthető. Az állatok váladékaival (nyál, orrváladék, genny, vér, vizelet, bélsár) szennyezett eszközöket tisztítani kell, majdvírusok ellen is hatékony (virucid )fertőtlenítő hatású szerrel kell kezelni mielőtt más állattal érintkezne. Ezáltal elkerülhető, hogy az állatok nyílt sebeibe, nyálkahártyáira más állat testváladéka kerüljön.

  Továbbá fontos, hogy alacsonyabb ismeretlen járványügyi státuszú állat vagy állomány kezelését mindenképpen a magasabb járványügyi státuszú állat vagy állomány kezelése után végezzék.

  (A bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségektől igazoltan mentes állat kezelése előbb történjen meg, mint az ismeretlen státuszú vagy beteg állat kezelése).

• Mik a tünetek?

  Lappangási idő 1 hét vagy akár 3 hónap is lehet, függően a felvett vírus mennyiségétől.

  Heveny esetekben állandó, esetenként hullámzó lefutású 41-42 C°-os láz figyelhető meg.. Egyes esetekben néhány nap elteltével a testhőmérséklet a normális alá csökken és az állatok elhullanak. Többnyire azonban az állatok tompultak, fáradékonyak, és főként a hátulsó végtagok gyengesége miatt még állás közben is imbolyognak. A nyálkahártyákon apró vérzések és a pangásos szívelégtelenség következtében szennyesvörös szín is megfigyelhető. A test mélyebben fekvő részein, a végtagokon, mellkas és a has alján vizenyős duzzanat jelentkezhet. A tünetek pihentetett lovakban 3-5 napon belül elmúlnak.

  Később általában 1-3 vagy csak 6-12 hónapos időközzel a lázrohamok ismétlődnek, és egyre tovább tartanak. A lovak soványodnak, fizikai teljesítő képességük romlik, szőrük fénytelenné válik, továbbá a hátulsó végtagok folyamatos gyengesége, és esetleges vizenyő figyelhető meg.

  Az idő előrehaladtával az általános gyengeség vagy a védekezőképesség csökkenése miatt kialakuló társfertőzések következtében az állat elhullik.

  A szamarak és egyes lófajták ellenállóbbak a betegséggel szemben, általában nem mutatnak tüneteket, de a vírust hordozzák és ürítik, így veszélyeztetik/fertőzik környezetüket, akkor is, ha egészségesnek tűnnek.

• Honnan tudhatom, hogy lovak fertőző kevésvérűségével fertőzött-e az állat?

  A betegség lefolyása során fellépő tünetmentes időszakok és a fellépő tünetek sokfélesége nehezítik a diagnózis felállítását.

  Ha fertőző kevésvérűség tüneteit észleljük, az állatot lehetőség szerint különítsük el, és hívjunk állatorvost.

  A tünetmentes hordozók kiszűrése érdekében a ló általános állapotától függetlenül (azaz hogy vannak-e tünetei vagy sem) Magyarországon minden 6 hónaposnál idősebb ló kötelező vérvizsgálatát (fertőző kevésvérűség és takonykór szerológiai vizsgálata) három évenként a tulajdonos költségére el kell végezni.

  Olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek – például sport rendezvények vagy bemutatók résztvevői –, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést. A fenti kötelezettségeket a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 195. § (1)-(2) pontja írja elő.

  A vizsgálat költségeire a 148/2007 FVM rendeletben foglaltak szerint támogatás igényelhető.

• Hogyan lehet igénybe venni a 148/2007 FVM rendelet alapján igényelhető támogatását?

  A támogatás igénybevételéhez fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes megyei kormányhivatal állategészségüggyel foglalkozó főosztályával, akik pontos felvilágosítást adnak a szükséges iratokról, a kitöltendő nyomtatványokról és a teljesítendő feltételekről.

  Továbbá az állományt ellátó szolgáltató állatorvossal is szerződni kell a 148/2007 FVM rendelet szerint.

   A tartási helynek szerepelnie kell az ENAR nyilvántartásban. A támogatás alá vont összes ló féle rendelkezzen lóútlevéllel. Nagylétszámú állattartó telep esetén (30 vagy több lóféle tartására alkalmas) szükséges továbbá a hatóság által jóváhagyott járványvédelmi tervet készíteni.

• A levett vér beküldéstől számítva mennyi időn belül kapja kézhez a lótartó a vérvizsgálat eredményét?

  A Nemzeti Referencia Laboratórium „anyag átvevőbeli” megérkezést követően 5-7 munkanappal elkészülnek a vizsgálatok, amennyiben nem kell ismételt reakciót elvégezni.

  A postai kilevelezés (utánvétes levél) a posta leterheltségétől függ, egyes esetekben akár plusz egy hét.

  Ha a mintát a körjáratos hűtőkből vesszük fel, az további 3 nappal növeli a szükséges időt.

• Van lehetősége arra, hogy sürgősséggel kérjék a vérvizsgálatot? Ha igen, ennek mik a feltételei és költségei?

  Sürgősséget nem tud vállalni a Nemzeti Referencia Laboratórium , mert előre sohasem tudható melyik mintából kell ismétlő vizsgálatot végezni.

  A vizsgálatok lezárását követően lehet sürgősségi eredményközlést kérni faxon, e-mailban. Illetve az eljárást meggyorsítja, ha a megrendelő közvetlenül a Laboratórium pénztáránál (1149 Budapest Tábornok utca 2.) fizet és adja le a mintát.              

  Továbbá FKV-ELISA  vizsgálat került bevezetésre, hogy sürgős esetben 3-5 nap alatt fertőző kevésvérűség betegségre tudjunk eredményt adni. Az ELISA vizsgálatot abban az esetben végez a Laboratórium, ha a minta beküldőn ezt külön jelölik.

• Mire ügyeljenek a tulajdonosok lovaik kötelező vérvizsgálatával kapcsolatban? Mik azok a tipikus hibák, amelyek elkerülésével megkönnyítik a NÉBIH munkáját?

  Nagyon gyakori hibák, amik az adategyeztetés miatt a minta átfutási idejét akár jelentősen is növelik a következők:

  Tulajdonos adatai hiányosak (név, cím, születési idő, hely, anyja neve, adószám, MVH regisztrációs szám, ha van) a költségviselő nem írja alá, céges megrendelő esetén nincs bélyegző lenyomat.

  Probléma a kézírás olvashatósága is.

  Ló azonosítása: név ivar nem elég, chip szám, útlevélszám, jegyei, bélyegei (sütése), ezek hiányában a lelet nem adható ki, mert az egyed azonosítása nem egyértelmű.

• Mire ügyeljenek az állatorvosok a lovak kötelező vérvizsgálatával kapcsolatban? Mik azok a tipikus hibák, amelyek elkerülésével megkönnyítik a NÉBIH munkáját?

  Kérjük az állatorvos kollégákat, hogy a tulajdonosok, lótartók résznél felsoroltakra fokozottan ügyeljenek, a vizsgálati irányokat egyértelműen jelezzék, illetve a vizsgálat  célját (verseny, export, éves ellenőrző, kiállítás) pontosan tüntessék fel.

  Kérjük a kollégákat is az olvasható írásra, illetve az aláírásra, bélyegző használatra.

• Mi az eljárás pozitív laboratóriumi vizsgálati eredmény esetén?

  Ha a vérvizsgálat pozitív eredménnyel zárul, akkor az állat fertőzöttségre gyanússá válik. A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásai alapján a fertőzöttségre gyanús állatot el kell különíteni, és hatósági megfigyelés alá kell vonni. A vele együtt tartott fogékony állatokat is forgalmi korlátozás alá kell vonni, meg kell figyelni, további laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni. Az állatok rovarriasztó szerekkel történő kezelése és a rovarok gyérítése minden ilyen esetben előírás (41/1997 FM rendelet). Az állatok nem szállíthatók el a tartási helyükről, illetve az adott helyre más ló, szamár, vagy öszvér nem vihető be. Az állományban fokozott rovarirtást és -riasztást kell végezni a karantén ideje alatt. A hatóság a megfelelő időközönként ellenőrzi az intézkedések betartását. 

  Ezekben az állományokban a személyi forgalom korlátozását nem írja elő a vonatkozó jogszabály. Állategészségügyi beavatkozás a fertőzöttségre gyanús lovakon csak az illetékes járási főállatorvos engedélyével végezhető, de a velük együtt tartott lovakon végzett beavatkozásokról is tájékoztatni kell őt.

  Az állatok mozgatása állatvédelmi okokból az adott tartási hely területén megengedett (karámozás, fedeles lovarda használata stb.) fokozott rovarriasztás mellett, de a tartási hely területét az állatok nem hagyhatják el, terepre nem mehetnek.  A lovarda területén belül az állatok mozgatása természetesen az állat járványügyi státuszának figyelembevételével történhet. A zárlat alá vont tartási helyek bejáratán hatósági jelzés nincs.

  Ha a további vizsgálatok a betegséget megállapítják, akkor az állatot állami kártalanítás mellett le kell ölni. A betegséget gyógyítani nem lehet.

  A forgalmi korlátozás a betegség kizárása esetén oldható fel.

  A hatóság a fertőzött állatok mihamarabbi felderítése érdekében a korlátozás alá vett tartási hely 3 km-es körzetében állami költségre végzi a lófélék szűrését 2015 májusa óta.

• Hogyan védhetem meg lovamat a fertőzéstől?

  Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.

  A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért.

  Valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik.

  Ha a lovak más lótartó lovaival találkoznak, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.

  Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.

  Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.

  Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.

  Legálisan szervezett lovas rendezvényen csak egy évnél nem régebbi fertőző kevésvérűségre negatív szűrővizsgálati eredménnyel és azonosító okmányokkal rendelkező ló vehet részt. A rendezvények vonatkozásában nem szükséges szigorítani. Az alapvető intézkedéseket meghatározó 41/1997. FM rendelet szerint az illetékes hatóságot értesíteni kell a rendezvényről, hogy a hatóság az előírt ellenőrzéseket el tudja végezni. A rendezvények a hatóság felügyelete alatt zajlanak.

  Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy nem Uniós ország)  származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.

  A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

• Mire figyeljünk külföldi lószállítások illetve lovastúrák szervezésével kapcsolatban?

  Korábban a Bizottság 2010/346/EU határozata (2010. június 18.) a lovak fertőző kevésvérűségére vonatkozó romániai védőintézkedésekről rendelkezett Románia azon régióiról, ahonnan a lovak fertőző kevésvérűsége fertőzöttség miatt és ennek a betegségnek a más tagállamokba történő behurcolásának megelőzése érdekében tilos volt lófélét vagy azok szaporítóanyagait más tagállamba szállítani. A rendeletet 2022. februárjában hatáloyn kívül helyeztés, mert javult Románia FKV járványügyi helyzete, de a betegség továbbra is jelen van.

  További információ:

  https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-lovak-romaniai-utaztatasanak-felteteleirol