digitális ujjlenyomat

Elektronikus ügyintézés

 

Elektronikus ügyintézési tájékoztató

Tájékoztató az elektronikus ügyintézési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek, valamint az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére.

  • I. Tájékoztató elektronikus ügyintézési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek részére

    Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 26. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Nébih) az alábbi tájékoztatást nyújtja az ügyfelek számára:

    A Nébih 2018. január 1. napjától köteles az ügyek elektronikus intézését biztosítani, mivel Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét elektronikusan intézze. Ugyanakkor fontos, hogy nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol – törvény vagy kormányrendelet – az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.

    Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, az erre irányuló nyilatkozatukat és elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség) a Rendelkezési Nyilvántartásban (https://rendelkezes.gov.hu/) rögzíthetik. Ez alapján a Nébih az ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele során az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza.

    Az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője – ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – az eljárásaik során elektronikus ügyintézésre kötelezettek. A gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve ennek hiányában a létrejöttét követő 8 napon belül köteles bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, illetve a gazdálkodó szervezet, ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező, nyilvántartásba vételéért felelős szerv útján kezdeményezheti, hogy a nyilvántartásba vételi eljárással egyidejűleg kerüljön sor a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatás regisztrációjára. A hivatalos elérhetőség megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével köteles bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.

    Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt a Nébih kezdeményezheti a gazdálkodó szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

    Amennyiben jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást - vagy az elektronikus kapcsolattartás módját - kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat hatálytalan, azaz azt úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtották illetve meg sem tették volna, kivéve a törvényben meghatározott és az alábbi esetekben:  

    1. az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének - üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból - átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget,
    2. az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el,
    3. az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.

    A hátrányos jogkövetkezmény alóli mentesség csak addig áll fenn, amíg a fentiek szerinti körülmények vagy események fennállnak.

    • 1. A kapcsolattartás módjai elektronikus ügyintézés során

      • 1.1. Biztonságos kapcsolattartási címek

        A Nébih biztonságos kapcsolattartási címe az E-ügyintézési törvény alapján elsődlegesen:

        Hivatali kapu rövid neve: NEBIHKER

        Hivatali kapu azonosítója (KRID): 427392978

        A Nébih egyes szervezeti egységeihez további hivatali kapuk tartoznak, melyek az egyes szakrendszerekben történő elektronikus ügyintézést támogatják. Ezen kapuk rövid neve és KRID azonosítója a NISZ Zrt. által központilag karbantartott összes hivatali kaput tartalmazó listából érhető el.

        Hivatali kapus lista

      • 1.2. Ügyfélszolgálat

        Az ügyfélszolgálat elérhetősége:

        E-mail: ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu   

        Telefon: 06-1/336-9000

        Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy az ügyfélszolgálat elektronikus elérhetősége joghatás kiváltását célzó beadványok befogadására nem alkalmas, az ilyen jellegű beadványokat minden esetben a Nébih 1.2 pontban megjelölt biztonságos kapcsolattartási címére kell megküldeni.

        A Nébih további elérhetőségei, ügyfélszolgálatai

      • 1.3. Az ügyfelek által használható elektronikus ügyindítási felületek

        Az ÜPR a Nébih elektronikus ügyintézési felülete. Az ÜPR főmenüjében számos menüpontból lehet választani. Az ÜPR-en keresztül az ügyfél megtekintheti Nébih-nél nyilvántartott adatait, böngészhet a Nébih ügykatalógusában, elektronikusan intézheti ügyeit, vagy meghatalmazásokat hozhat létre.

        Az ÜPR-en böngészhető ügykatalógus az élelmiszerlánccal kapcsolatos ügyeket tartalmazza különböző szintű csoportosításokban. Az ügyeket a fa struktúrában lépdelve, vagy kereséssel is ki lehet választani. Az ügyekhez tartozik egy rövid leírás, valamint további hasznos tudnivalók az ügyintézés részleteiről. Az ügyek leírásában található linkből indítható az ügyintézés elektronikusan.

        A SZÜF az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az ügyfél által igénybe vehető valamennyi elektronikus ügyintézési szolgáltatás elérésére egyetlen felületen biztosít lehetőséget.

        Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt szakrendszeri ügyintézéssel (ÁNYK vagy más formalizált űrlappal) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére.

      • 1.4. Tájékoztatás a Rendelkezési Nyilvántartás igénybevételének lehetőségéről:

        A Rendelkezési Nyilvántartás a személyek e-ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi.

        A szolgáltatás célja, hogy az állampolgárok - és később fokozatosan a szervezetek - számára lehetővé tegye rendelkezéseik megtételét, elsősorban az azonosítási és kapcsolattartási módokra, illetve egyéb elektronikus szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan.

        Ügyintézési rendelkezést kizárólag 18 év feletti természetes személyek tehetnek, akik valamely személyi alapnyilvántartás (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, központi idegenrendészeti nyilvántartás vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartása) alanyai.

        Rendelkezés és meghatalmazás a Rendelkezési Nyilvántartásban tehető.

      • 1.5. Tájékoztatás az elektronikus aláírás szükségességéről és módjáról

        Az elektronikus úton benyújtott beadványt és csatolmányait elektronikusan hitelesíteni kell.
        Hiteles az elektronikus dokumentum, ha:

        • teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és - ha jogszabály így rendelkezik -időbélyegzővel látták el,
        • a nyilatkozattevő vagy kiállító elektronikus ügyintézést biztosító szerv - illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látták el,
        • iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,
        • az aláíró vagy kiadmányozásra jogosult azt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette,
        • kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szerv zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy
        • jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.

        Az e-Papír weboldalon, az ÁNYK nyomtatványon, a SZÜF oldalhoz tartozó i-FORM űrlapokon és szolgáltatásokon keresztül benyújtható beadványok és csatolmányaik automatikusan aláírásra és hitelesítésre kerülnek a benyújtást megelőzően az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatás révén, ezzel az ügyfélnek nincs külön teendője.

        Az egyéb dokumentumok hitelesítése során az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítést (AVDH) szintén javasolt alkalmazni. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételére az alábbi weboldalon van lehetősége az ügyfélnek ügyfélkapu regisztrációt és belépést követően: https://niszavdh.gov.hu/index

        Azon természetes személy ügyfelek, akik rendelkeznek e-személyi azonosító igazolványon elhelyezett aláíró tanúsítvánnyal és kártyaolvasó eszközzel, a benyújtandó elektronikus dokumentumaikat az igazolványon található aláíró tanúsítvány segítségével is hitelesíthetik.

        A Kormányzati Hitelesítés Szolgáltató biztosítja az elektronikus aláírás funkcióhoz kapcsolódó tanúsítványok kibocsátását, illetve a tanúsítvány életciklusának a menedzsmentjét. A szolgáltatást a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. nyújtja a Belügyminisztérium közreműködésével. A fővárosi és megyei járási hivatalokban (okmányirodák, kormányablakok) igényelhető e-személyi igazolvány és elektronikus aláírás is.
        E-személyi Kormányablakok

      • 1.6. Elektronikus dokumentum-formátumok

        Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kötelezően elfogadott elektronikus dokumentumformátumok felsorolása:

        Dokumentum jellege Fájlkiterjesztés
        formázás nélküli szöveg .txt
        szöveges dokumentum .pdf
        szöveges dokumentum formázással, beágyazott képpel vagy más  információval .docx; .doc
        szöveges dokumentum formázással, beágyazott adat fájl .odt
        táblázat .xlsx; .xls; .ods
        tömörítetlen kép .tif; .tiff
        tömörített kép .jpg; .jpeg
        ábra .png
        videó .mp4; .m4a; .mpeg; .mpg
        hang .mp3; .waw
      • 1.7. Tájékoztatás elektronikus úton történő kézbesítésről

        Természetes személy biztonságos kézbesítési címe az ügyfélkapu tárhely (KÜNY tárhely), az ide kapott küldeményekről e-mailben kap értesítést.

        Természetes személy ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni a hivatalos elérhetőséget.

        Fenti nyilatkozat hiányában is, ha az eljárást a természetes személy ügyfél kezdeményezte elektronikusan, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kézbesítheti a küldeményét az ügyfél általa ismert, biztonságos kézbesítési címére. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg - ha az technikailag lehetséges és az a hivatalos elérhetőségtől eltér - az ügyfél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti az ügyfelet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt.

        Ha a természetes személy ügyfél nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki -megkísérelheti az ügyfél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

        A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében a jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.

        Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet (sms) fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel. Az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

        A biztonságos kézbesítési címre küldött küldemények tekintetében a kézbesítés a postai kézbesítéssel azonos joghatással bír.

        A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

        • ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
        • ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
        • ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
      • 1.8. Az ügyfél jogai és kötelezettségei az elektronikus eljárás során

        1.8.1. Elektronikus azonosítási kötelezettség

        Az ügyfél akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását.

        A nem elektronikus ügyintézés esetén - ha jogszabály erre lehetőséget ad - az ügyfél személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha olyan korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető elektronikus azonosítással azonosítja magát, amelynek során személye saját magával egyértelműen megfeleltethető.

        Az előző két bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyintézési cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha korábban elvégzett, személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető olyan elektronikus azonosítással azonosítja magát, amely biztosítja, hogy az ügyfél neve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az azonosításhoz szükséges további adatai pedig az elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak.

        1.8.2.  Azonosítók és adatok igazolásának kötelezettsége

        Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével Nébih az ügyféltől nem kérheti olyan adat igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

        Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány eredeti példányának benyújtását követeli meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget. Ha a hiteles elektronikus másolat alapjául szolgáltató beadvány eredeti példányának valódisága kétséges, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.

        Ha jogszabály valamely beadvány több példányban történő benyújtását írja elő, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél csak egy elektronikus beadványt köteles benyújtani.

        1.8.3. Az ügyfél rendelkezési joga

        Az ügyfél a Kormány rendeletében kijelölt szervnél, így például az okmányirodákban, kormányablakokban ügyintézési rendelkezése keretében az alábbi tárgykörökben tehet jognyilatkozatokat:

        • elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása,
        • elektronikus azonosítási mód megválasztása,
        • kapcsolattartási mód megválasztása, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amelyek alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer útján küldött üzenetet köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni,
        • elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,
        • képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok.

        Felhívjuk a figyelmet, hogy a Rendelkezési Nyilvántartásban meghatalmazás is adható!

        Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy a Rendelkezési Nyilvántartásban tett nyilatkozat e követelményt teljesíti.

        A Rendelkezési Nyilvántartásban felvett nyilatkozat valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos, kivéve, ha az ügyfél magában az ügyintézési rendelkezésben ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést elektronikus azonosítás nélkül veszi igénybe.

        Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja, hogy hogy folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően Nébih a rendelkezési nyilvántartásba tett új, az ügyet is érintő rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha ezt az ügyfél külön is bejelenti.

        1.8.4. Az elektronikus tájékoztatáshoz való jog

        Az ügyfél jogosult Nébih Ügyfélszolgálatán, telefonon vagy elektronikus úton az ügye viteléhez, és nem elektronikus úton is az elektronikus ügyintézéshez szükséges tájékoztatást kérni és kapni.

        1.8.5. Elektronikus fizetés

        Természetes személy ügyfél jogosult az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, bírságokat valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

        Törvény a természetes személy ügyfeleknek a fentiek szerinti fizetési kötelezettség elektronikus úton történő teljesítését kötelezővé teheti.

        Gazdálkodó szervezet ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügye során köteles az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, bírságokat valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

        A Nébih elektronikus fizetéshez kapcsolódó információi az alábbi linken érhetőek el:

        Fizetéssel, utalással kapcsolatos kérdések

        1.8.6. Névtelen beadványok elektronikus benyújtásának módja

        Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan esetleges felmerülő névtelen közérdekű bejelentéseket, névtelen panaszokat a Hivatal az alábbi e-mail címen fogad: ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu

        A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

        A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

    • 2. Az ügyfél személyes adatainak kezeléséről szóló tájékoztatók

      Az ügyfél az egyes ügytípusokra, adatkezelésekre vonatkozó adatkezelési tájékoztatókat a következő linken érheti el összesített, rendszerezett formában: 

      https://portal.nebih.gov.hu/adatkezelesi-tajekoztato

    • 3. Elektronikus ügyintézés technikai biztosításával kapcsolatos tájékoztató

      • 3.1. Elvárt biztonsági szint

        Az ügyfél elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás során az elvárt biztonsági szint  a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti alacsony biztonsági szint.

      • 3.2 Rendelkezésre állás

        A rendelkezésre állás vállalt célértékét a Nébih az alábbiak szerint állapítja meg:

        A Nébih vállalja, hogy minden héten hétfőtől csütörtökig 9.00 és 16.00, pénteken 8.00 és 13.00 óra között, 98 %-ban biztosítja a rendszer, és ezáltal az elektronikus ügyintézési szolgáltatása elérhetőségét.

        A tervezett üzemszünet és a különleges karbantartási szünet (verzióváltás) időtartama nem számít bele a szolgáltatás kiesési idejébe, illetve az éves rendelkezésre állás számításakor nem kell figyelembe venni.

        A tervezett üzemfenntartási munkák alatti szükségszerű rendszerleállások ideje – amennyiben az a karbantartási ablakban történik –, a rendelkezésre állás idejét nem csökkenti.

      • 3.3. Üzemszünet, üzemzavar

        A Nébih minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus ügyintézésben.

        A Nébih köteles minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi, e a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább 3 nappal  a személyre szabott ügyintézési felületen, valamint saját honlapján tájékoztatót közzétenni, továbbá arról értesíteni az elektronikus ügyintézési felügyeletet. Az elektronikus ügyintézés 1 munkanapot meghaladó szünetelése esetén a Nébih köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.

        Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (együttesen: üzemzavar) bekövetkezése esetén a szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója, vagy ha az üzemzavar kizárólag a Nébih működési körébe esik, a Nébih az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul a személyre szabott ügyintézési felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni, továbbá az üzemzavarról értesíteni az Elektronikus ügyintézési Felügyeletet. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:

        • az üzemzavarral pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását,
        • a  ügyfélszolgálati elérhetőségét,
        • ha az elektronikus ügyintézés más elektronikus felületen is elérhető, és az üzemzavar ezt a felületet nem érinti, a működő felület elérhetőségét.

        A Nébih az elvégzett tervezett tevékenységekről, illetve az üzemzavarokról szóló nyilvántartást köteles a személyre szabott ügyintézési felületen és a saját honlapján is hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenység, illetve az üzemzavar pontos időpontját és időtartamát, illetve a Nébih által kiadott tájékoztatást.

        Nem számít bele a törvény, illetve a Nébih által meghatározott határidőbe  az a nap,  amelyen legalább 4 órán át tartó üzemzavar akadályozta az elektronikus ügyintézést.

        A Nébih az eljárása során figyelembe veszi, amennyiben az ügyfelek önhibájukon kívül esnek késedelembe.

        Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha

        a) az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének – üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból – átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget,

        b) az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el,

        c) az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.

      • 3.4. Az ügyfél által üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrend

        A beadvány elektronikus úton történő benyújtását gátló, 1 munkanapot meghaladó üzemszünet, üzemzavar esetén mind a természetes személy, mind a gazdálkodó szervezet ügyfél a beadványt a hagyományos ügymenetnek megfelelően papír alapon jogosult benyújtani.

        Ez értelemszerűen alkalmazandó akkor is, ha az ügyfelet az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEÜSZ) vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: KEÜSZ) használatát érintette.

    • 4. Legfontosabb vonatkozó, illetve a téma kapcsán releváns jogszabályok

      • Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (eIDAS Rendelet),
      • az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.),
      • az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (Eüvhr.),
      • Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
      • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)
      • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 RENDELETE a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, GDPR)
  • II. Tájékoztató elektronikus együttműködésre kötelezett szervek részére

    • 1. A kapcsolattartás módjai elektronikus ügyintézés során

      • 1.1. Biztonságos kapcsolattartási címek

        A Nébih biztonságos kapcsolattartási címe az E-ügyintézési törvény alapján elsődlegesen:

        Hivatali kapu rövid neve: NEBIHKER

        Hivatali kapu azonosítója (KRID): 427392978

        A Nébih egyes szervezeti egységeihez további hivatali kapuk tartoznak, melyek az egyes szakrendszerekben történő elektronikus ügyintézést támogatják. Ezen kapuk rövid neve és KRID azonosítója a NISZ Zrt. által központilag karbantartott összes hivatali kaput tartalmazó listából érhető el.

        Hivatali kapus lista

      • 1.2 Információátadási szabályzat
    • 2. Elvárt biztonsági szint

      Az elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szint: alacsony biztonsági szint.

    • 3.Rendelkezésre állás

      A rendelkezésre állás vállalt célértékét a Nébih az alábbiak szerint állapítja meg:

      A Nébih vállalja, hogy minden héten hétfőtől csütörtökig 9 és 16, pénteken 8 és 13.00 óra között, 98 %-ban biztosítja a rendszer, és ezáltal az informatikai együttműködést biztosító szolgáltatása elérhetőségét.

      A tervezett üzemszünet és a különleges karbantartási szünet (verzióváltás) időtartama nem számít bele a szolgáltatás kiesési idejébe, illetve az éves rendelkezésre állás számításakor nem kell figyelembe venni.

      A tervezett üzemfenntartási munkák alatti szükségszerű rendszerleállások ideje – amennyiben az a karbantartási ablakban történik -, a rendelkezésre állás idejét nem csökkenti.

    • 4. Tájékoztatás az üzemszünetről, üzemzavarról

      • 4.1. Rendszeres karbantartások, tervezett üzemszünetek bejelentése

        A Nébih minden olyan tervezett technikai tevékenységről, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy akadályozását eredményezi az együttműködő szerveket és a felügyeletet legalább öt nappal megelőzőleg a honlapján tájékoztatja, megjelölve legalább

        1. a technikai tevékenység tervezett kezdő és záró időpontját, nap, óra és perc pontossággal;
        2. a technikai tevékenységgel pontosan érintett informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkező változásokat;
        3. ha a tervezett technikai tevékenység az informatikai együttműködésben változást, korlátozást vagy akadályt eredményez, a változás, korlátozás vagy akadály pontos leírását, valamint az informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás igénybevételében bekövetkező változások leírását;

        a technikai tevékenység ideje alatt alkalmazható egyéb informatikai és nem informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás leírását.

      • 4.2. Nem tervezett üzemszünet, üzemzavar

        Előre nem tervezett informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemzavar (a továbbiakban együtt: üzemzavar) bekövetkezése esetén a Nébih az együttműködő szerveknek az üzemzavar bekövetkezését haladéktalanul köteles jelezni, az együttműködő szervek részére a más úton történő együttműködés lehetőségeit, egyidejű tájékoztatásuk mellett biztosítani kell. Az együttműködő szervek tájékoztatása érdekben a Nébih honlapján legalább az alábbi tartalmú tájékoztatást teszi közzé:

        a) az üzemzavar leírása;

        b) az üzemzavar elhárításának várható időtartama;

        c) az informatikai együttműködés egyéb lehetősége.

        Az üzemzavarról a Nébih értesíti továbbá az Elektronikus ügyintézési Felügyeletet.  

        A Nébih az elvégzett tevékenységekről, illetve az üzemzavarokról vezetett nyilvántartást köteles az elektronikus ügyintézési felületen és a magyarorszag.hu felületen is hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenységek, illetve az üzemzavarok pontos időpontját és időtartamát, illetve a Nébih által kiadott tájékoztatást.

      • 4.3. Az együttműködő szerv által üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrend

        A beadvány elektronikus úton történő benyújtását gátló üzemszünet, üzemzavar esetén az együttműködő szerv a hagyományos ügymenetnek megfelelően jogosult papír alapon benyújtani a beadványt és mellékleteit.

        Ez értelemszerűen alkalmazandó akkor is, ha az együttműködő szervet az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett SZEÜSZ vagy KEÜSZ használatát érintette.

    • 5. Elektronikus dokumentumformátumok

      Az elektronikus együttműködés során elfogadott elektronikus dokumentumformátumok:

      Dokumentum jellege Fájlkiterjesztés
      formázás nélküli szöveg .txt
      szöveges dokumentum .pdf
      szöveges dokumentum formázással, beágyazott képpel vagy más  információval .docx; .doc
      szöveges dokumentum formázással, beágyazott adat fájl .odt
      táblázat .xlsx; .xls; .ods
      tömörítetlen kép .tif; .tiff
      tömörített kép .jpg; .jpeg
      ábra .png
      videó .mp4; .m4a; .mpeg; .mpg
      hang .mp3; .waw
    • 6. Felhívás adatvédelmi kötelezettségekre az elektronikus együttműködés során

      • 6.1. Adatbiztonsági intézkedések

        A Nébih az adatok biztonságát az általa üzemeltetett elektronikus szakrendszerekben azáltal biztosítja, hogy informatikai rendszere és hálózata egyaránt védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá számítógépvírusok, számítógépes betörések és szolgáltatásmegtagadásra vezető támadások ellen. A Nébih a biztonságról szerverszintű és alkalmazásszintű védelmi eljárásokkal gondoskodik.

        A Nébih az elektronikus szakrendszerek tekintetében nem biztosít hozzáférést olyan szerveknek, személyeknek, akik arra nem jogosultak, és mindent intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatok illetéktelen személyek birtokába ne kerüljenek.

      • 6.2. Adatvédelem az együttműködés során

        Az együttműködő szerv köteles az lnfotv. alapján eljárni az elektronikus információátadás során.  Az együttműködő szerv által csak olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.

        Az adatvédelmi kötelezettségekre való tekintettel az adatigénylőnek az együttműködés során pontosan meg kell jelölnie, hogy az adatokat, iratokat milyen célból kívánja megismerni, amely célt és az adatkezelés jogalapját a megkeresésben kell rögzíteni.

        Az együttműködő szerv az adatok átvételét követően köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a szervezeti és technikai intézkedéseket, és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az lnfotv. érvényre juttatásához szükségesek.

         Az elektronikus együttműködés során tekintettel kell lenni az ügyfelek azon jogára, hogy az E-ügyintézési törvény 54. §-a szerint a személyes adatot szolgáltató együttműködő szerv adattovábbítási nyilvántartást a továbbított személyes adatok tekintetében olyan módon vezeti, hogy abból az ügyfél elektronikus úton, legfeljebb 3 napon belül tájékoztatást tudjon szerezni arról, hogy mely adatait mely együttműködő szerv, milyen célból és milyen időpontban vette át.