null Virág-vetőmag kiszerelőket vizsgált a Nébih

Virág-vetőmag kiszerelőket vizsgált a Nébih

Virág-vetőmag kiszerelőket vizsgált  a Nébih
2021. március 19., péntek

Csírázóképességi problémákat tárt fel a vetőmag-kiszerelőknél a tavaszi virág vetőmag-utóvizsgálat. A magok 88%-a megfelelt a jogszabályban minimálisan meghatározott értékeknek, hat tételnek azonban alacsonyabb volt a csírázóképessége. A nem megfelelő minőségű virágmagokat a Nébih az üzletekből visszahívja és megsemmisítteti.

A Nébih szaporítóanyag felügyelő szakemberei több éve rendszeresen ellenőrzik a tavasszal forgalomba kerülő virág-vetőmagvak minőségét. A vetőmagvak legfontosabb értékmérője a csírázóképesség, amely fajspecifikus tulajdonság, és értéke a betakarítás évében a legmagasabb. A vetőmag csomagolásán feltüntetett adatok közül is a minősítés éve az egyik legfontosabb, mert az nagy mértékben befolyásolja a mag használati értékét.
Idén a szakemberek rendhagyó módon nem a kistasakos vetőmagvakat vizsgálták, hanem a kicsomagolás előtt álló, zsákos tételeket. A hatóság öt hazai kiszerelőnél 39 különböző, főleg egynyári virágfajból összesen 48 tétel vetőmag csírázóképességét vizsgálta. A szakemberek a Nébih akkreditált laboratóriumában célzottan széles fajspektrummal végezték a vizsgálatot, hogy minél általánosabb képet kapjanak a hazai virágmag forgalmazás helyzetéről. A minták között fátyolvirág, kokárdavirág, porcsinrózsa, és árvácska magja is szerepelt. 
A vizsgálat megállapította, hogy a tételek 88%-a megfelelt a jogszabályban meghatározott minimális csírázóképességi értéknek, több esetben jóval magasabbak is voltak az eredmények az elvártnál. Hat tételnek azonban nem volt megfelelő a csírázóképessége. A kifogásolt tételek a kiszerelők között egyenletesen oszlottak el, és a díszdohány, a kerti viola, az egynyári szarkaláb, a bíboros ördögszem, a borzaskata és az őszirózsa fajok vetőmagvai közül kerültek ki. 
A hibás vetőmagok esetében a folyamatban lévő eljárás során százezres nagyságrendű bírság kiszabása várható. A Nébih emellett kötelezi az érintett kiszerelőket a nem megfelelő vetőmag-tételek teljes mennyiségének forgalomból való kivonására és megsemmisítésére. 

Kiket vizsgáltunk?
Érdekesség, hogy az öt ellenőrzött üzem profilja nagyon eltérő. 
Három tipikusan vetőmag csomagolásra szakosodott üzem, amely a gazdaboltokat és áruházláncokat látja el kistasakos hobbi virág-vetőmaggal. Ezek a kiskerti felhasználásra szánt vetőmagok jellemzően holland, német származásúak, de egy-egy román, illetve lengyel tétel is volt közöttük.
A vizsgálat másik két kiválasztottja hazai virág-vetőmag termesztő, akiknek kiszerelt vetőmagvait a boltokban nem lehet megvásárolni, azokat kizárólag közvetlenül ők értékesítik. 
Ez utóbbiak egyike úgynevezett „kézműves virág-vetőmagokat” árul, különleges fajokat, igényes, egyedi csomagolásban. Az ajándékként is közkedvelt magvak vásárokban, kiállításokon vagy az interneten találnak gazdára.
Az ötödik üzem kizárólag a néhai Dr. Kovács Zoltán kutató, virágnemesítő nagy értékű, hazai nemesítésű virágfajtáinak vetőmagvait termeszti és értékesíti. Dr. Kovács Zoltán professzor nemzetközi hírnevet szerzett az általa nemesített, a szélsőséges, száraz klimatikus viszonyokat tűrő, nagy díszítőértékű egynyári virágfajtáival, amelyek nagyon jól helytállnak a közterületi kiültetésekben. A hazai települések kertészetei részéről igen nagy a kereslet az általa nemesített egynyári dísznövény-fajták vetőmagvai és az ezekből nevelt palánták iránt.

Kapcsolódó jogszabály:
a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet – különösen annak 2. számú melléklete
 

Friss hírek

Ivartalanítási program indult a kóbor ebek számának csökkentéséért
2021. április 9., péntek

Ivartalanítási program indult a kóbor ebek számának csökkentéséért

A kistelepülések kutyapopulációjának „mederben tartása” és a nem kívánt szaporulat megelőzése érdekében indított ivartalanítási programot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A projekt összköltsége 50 millió forint, mely mintegy 1400 kutya ivartalanítását teszi lehetővé országszerte, fókuszában pedig a nőivarú egyedek állnak.

Tovább >

Stratégiai együttműködés az élelmiszerlánc-biztonság digitalizációjának előmozdítása érdekében
2021. április 7., szerda

Stratégiai együttműködés az élelmiszerlánc-biztonság digitalizációjának előmozdítása érdekében

Újabb mérföldkőhöz érkezett az Agrárminisztérium, az Élelmiszerlánc-felügyelet és az Állatorvostudományi Egyetem közötti együttműködés, amelynek célja a magyar állategészségügy, a magyar agrárium és ezáltal a magyar vidék sikere – emelte ki Dr. Bognár Lajos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerdán az Állatorvostudományi Egyetem Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet, az Agrárminisztérium és a Digitális Jólét Program között létrejött együttműködési megállapodások ünnepélyes aláírásán.

Tovább >