Új kártevő a közterületeken: ostorfa-sátorosmoly
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít. Ezek egyike az ostorfa-sátorosmoly (Phyllonorycter millierella), amely elsősorban a Földközi-tenger partján fekvő országokban és Kis-Ázsiában honos. E hazánkban már több területen jelenlévő faj terjedése is jól mutatja az inváziós kártevők behurcolásának veszélyét, melynek elkerülése érdekében a Nébih arra kér mindenkit, hogy külföldi utazásáról ne hozzon haza növényeket.
Az ostorfa-sátorosmoly két generációs, bábként telelő faj, szárnyfesztávolsága 7-8 mm. Elülső szárnya okkersárga, mintázatát négy fehér színű sáv alkotja, ezeket ritkásan elhelyezkedő fekete pöttyök szegélyezik. A lepkéket májustól augusztusig láthatjuk a tápnövény körül repkedni.
A lepke tápnövénye a déli-ostorfa (Celtis australis). Ez a faj a Földközi-tenger partvidékén őshonos, magyarországi előfordulásáról keveset tudunk. A déli-ostorfánál sokkal elterjedtebb a nyugati-ostorfa (Celtis occidentalis), melyen szintén megtalálták már a hernyó aknáit, ezek szerint tehát ezen a hazánkban sokkal gyakoribb növényen is ki tud fejlődni a lepke. Ez a másodlagos tápnövény erdőalkotó fafaj, ezért nagy a veszélye annak, hogy ez a faj országosan el fog terjedni.
Az ostorfa-sátorosmoly 2016 óta ismert hazánkban, először Enying-Alsótekeresen találkoztak vele, de 2024-ben már Veszprémben is megjelent. Az idegenhonos növényfajok általában áruszállítás során – a csomagolóanyagba bújva vagy a tápnövényen utazva – jutnak el hazánkba. Nem volt ez másként az ostorfa-sátorosmoly esetében sem, amely import déli-ostorfával jutott el Magyarországra.
Az ostorfa-sátorosmoly megjelenése és terjedése is aláhúzza annak fontosságát, hogy soha nem tanácsos a nyaralásról növényt, virágot hazahozni. A kártevők növényekkel való esetleges behurcolásával ugyanis komoly veszélybe sodorhatjuk a hazai növényállományt!
Forrás: NÖVÉNYVÉDELEM 2016, 77 (52): 12