További ITNET jelentések
Az európai uniós jogszabályok 2007-től kezdődően minden tagállam részére kötelezővé teszik egy 3-5 évre szóló Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv (ITNET) készítését. Ennek célja a növény-egészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó tagállami ellenőrzések hatékony végrehajtásának, illetve ezeken keresztül az élelmiszerlánc felügyeletének, valamint az élelmiszerlánc biztonságának a biztosítása.
ITNET 2014
A Stratégiában megfogalmazott jövőkép az, hogy az élelmiszerlánc termékek mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, előállításuk, kereskedelmük, felhasználásuk vagy fogyasztásuk során tudatosságot és felelősséget tanúsítson minden szereplő. Azaz az élelmiszerlánc minden résztvevőjének kiemelt felelőssége a saját hatáskörében a legnagyobb gondossággal eljárni (elővigyázatosság és kiterjesztett felelősség), továbbá az, hogy szereplők cselekedeteit a legfontosabb szereplő - a vásárló - védelme kell, hogy vezérelje.
Az élelmiszerlánc összetettsége megköveteli, hogy azt tudományos megalapozottsággal és átfogó, megelőző szemlélettel - „a termőföldtől az asztalig” – és integrált megközelítéssel vizsgáljuk. A hazai élelmiszerlánc, az abban zajló gazdasági folyamatok egy összetett hálózatot képeznek, ráadásul e hálózat beágyazódik egy nemzetközi hálózatba. Az átláthatóság és nyomon követhetőség éppen ezért központi helyet foglal el a Stratégia megvalósításában. További fontos feladat, hogy közösen csökkenteni kell az élelmiszerláncban előforduló egészségügyi és gazdasági kockázatokat.
A NÉBIH és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei az élelmiszerlánc teljes területén, vagyis a talajvédelemtől a növényvédelmen és az állategészségügyön át a vendéglátásig 2014-ben is folyamatosan ellenőrizték és felügyelték a vállalkozások tevékenységét és létesítményeit. Új típusú ellenőrzésként jelentek meg az ún. kiemelt ellenőrzések, amelyek speciális eljárási rendet alkalmazva, különleges technikai eszközöket és multidiszciplináris csapatot igénybe véve kerülnek végrehajtásra. Az ellenőrzések hatékonyságának növekedését jól mutatja, hogy 2014-ben NÉBIH 531 kiemelt ellenőrzést végzett, amely 36%-kal volt több a 2013. évinél. A kiszabott bírságok összege 2,7-szeresére, azaz 392 millió Ft-ra nőtt, emellett 1460 tonna termék megsemmisítését rendelte el a hatóság.
A 2014. évi ITNET (Élelmiszerlánc-felügyeleti jelentés) és a magyar és angol nyelvű rövid összefoglalók az alábbiakban találhatók.
ITNET 2013
A NÉBIH és a megyei kormányhivatalok egyes igazgatóságaként működő mezőgazdasági szakigazgatási szervei az élelmiszerlánc teljes területén, vagyis a talajvédelemtől a növényvédelmen és az állategészségügyön át a vendéglátásig 2013-ban is folyamatosan ellenőrizték és felügyelték a vállalkozások tevékenységét és létesítményeit.
A hatósági ellenőrzések tervezése kockázat alapon történt, azonban egyes időszakokban, a vállalkozói tevékenységtől és fogyasztói szokásoktól függően speciális ellenőrzéseket is végeztünk. A kiemelt ellenőrzések gyakran a társhatóságok (rendőrség, vámhatóság, adóhatóság) bevonásával folytak, amelyben jelentős szerepe volt az előző évben létrejött Kiemelt Ügyek Igazgatóságnak is. Az igazgatóság szakemberei több hónapos előkészítést követően, célzottan, gyanú alapján derítették fel az élelmiszerlánc-hamisítási, -csalási ügyeket. A hagyományostól eltérő munkamódszernek köszönhetően 2013-ban is számos jelentős ügyet sikerült felderíteni.
A 2013. évi ITNET (Élelmiszerlánc-felügyeleti jelentés) és a magyar és angol nyelvű rövid összefoglalók az alábbiakban találhatók.
ITNET jelentés 2012
A NÉBIH 2012-ben, a Vidékfejlesztési Minisztériummal (jelenleg Földművelésügyi Minisztérium) karöltve kidolgozta az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 tervezetét, mely új, korszerű alapokra helyezi az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szereplők viszonyát, egy partnerségen és tudásmegosztáson alapuló szemlélet bevezetésével.
A korábban megkezdett szervezeti átalakítások a 2012-es évben is folytatódtak, így 2012-től a NÉBIH országos illetékességgel operatív ellenőrzési feladatokat is ellát. Erre a feladatra jött létre egy központi ellenőrzési csoport, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI), amely országos illetékességgel, a hivatal teljes hatáskörében hajt végre ellenőrzéseket kiemelt ügyekben.
A területi szerveink a fővárosi és megyei kormányhivatalok önálló igazgatóságaiként működnek tovább. A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei fölött a NÉBIH a korábbi vezetés helyett szakmai irányítói jogkört gyakorol. Az intézményi struktúra változása komoly kihívások elé állította és állítja a Szolgálatot.
A szervezeti átalakítások mellett jelentős jogszabályi változások is történtek 2012-ben: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. §-a bevezette az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, amely az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenység feladatainak fedezetéül szolgál.
A 2012. évi ITNET jelentés (Élelmiszerlánc-felügyeleti jelentés) és a magyar és angol nyelvű rövid összefoglalók az alábbiakban találhatók.
ITNET jelentés 2011
A 2011-es év sok változást hozott Szolgálatunk működésében, melyek közül a legjelentősebb az intézményi struktúra változása volt. A területi szerveink a fővárosi és megyei kormányhivatalok önálló igazgatóságaiként működnek tovább, a területi szervek által működtetett laboratóriumok a NÉBIH országos laboratórium hálózatának lettek részei. A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei fölött a NÉBIH a korábbi vezetés helyett szakmai irányítói jogkört gyakorol. Az intézményi struktúra változása komoly kihívások elé állította és állítja a Szolgálatot, továbbá az ITNET összes fő stratégiai célját érintette. 2011-ben a hatóság célja elsősorban a korábbi állapot szinten tartása, az új szervezeti felépítésnek megfelelő szerepek és rendszer kidolgozása volt.
Tisztán kell látni, hogy az élelmiszerlánc új szervezésű felügyelete jóval többet jelent a korábbi ellenőrzési funkciónál, amit talán az a definíció ad vissza legjobban, mely szerint az élelmiszerlánc felügyelet: az élelmiszerláncot alkotó folyamatokra és termékekre irányuló ellenőrzési és intézkedési rendszer. Az élelmiszerlánc felügyeleti munka során a klasszikus ellenőrzési feladatok mellett egyre fontosabbak az egyéb megelőző tevékenységek, mint a vállalkozók képzése, részvétel a helyes gyakorlatok kialakításában, kockázat kommunikáció, melyet a korábbi hatósági feladatellátás és gyakorlat változtatását is megkövetelte.
Célunk egy ügyfélbarát, hiteles, ugyanakkor komoly szakmai súlyú hatóság kialakítása, amely meghatározó szerepet vállal a tudatos fogyasztói kultúra, felelős vállalkozói magatartás, valamint a hatékony és hatásos állami szerepvállalás fejlődésében. A tudatos fogyasztó, a felelős vállalkozó számunkra nemcsak cél, hanem segítség is, hisz észrevételeikkel, visszajelzéseikkel növelik munkánk hatékonyságát. Ezért az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjével kölcsönhatásban állva – irányító szerepünk fenntartása mellett – egyúttal partnerségre is törekszünk.
A 2011. évi ITNET jelentés (Élelmiszerlánc-felügyeleti jelentés) és a magyar és angol nyelvű rövid összefoglalók az alábbiakban találhatók.
ITNET jelentés 2010
A 2010-es év sok változást hozott Szolgálatunk működésében: megalkottuk a 2010 és 2014 közötti ötéves időszakra érvényes többéves ellenőrzési tervet, mely új, reményeink szerint átláthatóbb és hatékonyabb alapokra helyezi működésünket; valamint az új Kormány megalakulásával a többéves stratégiát támogató, új szervezeti felépítésű intézményrendszer alakult ki.
Az első ITNET készítésekor az MgSzH-n és a Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon kívül két további hatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe tartoztak az ITNET hatálya alá tartozó területek. A szervezeti és jogszabályi változások következtében jelenleg az ITNET-ben foglalt szakterületeket az MgSzH és a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyeli, és az MgSzH végzi a 882/2004/EK rendelet szerinti ellenőrzéseket.
Az MgSzH által végzett feladatok rendkívül szerteágazóak, így irányítja többek között a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, az állategészségüggyel, a talajvédelemmel, illetve az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos feladatokat, de a takarmánybiztonság, a vadgazdálkodás, a halászat, az erdőgazdálkodás szintén hozzátartozik tevékenységéhez. A hivatal munkatársai foglalkoznak növényvédelemmel, növényi termék ellenőrzéssel, agrárkörnyezet-védelemmel, borellenőrzéssel, borminősítéssel, állatvédelemmel és az agrárpiaci rendtartás működésének szervezésével és ellenőrzésével is.
Napjainkban különösen fontossá vált az élelmiszer-higiénia, az élelmiszer-biztonság kérdése. Az MgSzH kollégái vizsgálják például az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat, az élelmiszer eredetű megbetegedéseket és a fertőtlenítőszereket. Az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok kiterjednek a termékek minőségellenőrzésére és élelmiszerbiztonsági laboratóriumi vizsgálataira, valamint a létesítmények teljes körű ellenőrzésére, az élelmiszerlánc teljes hosszában (beleértve a forgalmazást és a vendéglátást is).
Az intézményi tervezési rendszer sokat változott, miután korábban hiányzott a költséghatékonyság és rendszerszintű megközelítés. 2009-ben már egyes változások bevezetésre kerültek, azonban a tervezés továbbra is fontos terület, és a tervezési alapelveket szükséges az élelmiszerlánc teljes hosszára is kiterjeszteni. Az adatgyűjtési rendszerek fejlesztése folyamatos és egyre nagyobb fontossággal bír. 2009-es bevezetése óta az e-Learning rendszert költséghatékonysága, az eredmények könnyű mérhetősége és a képzési igények felmérésére való alkalmassága miatt több területre is kiterjesztettük.
A 2010. évi ITNET jelentés (Élelmiszerlánc-felügyeleti jelentés) és a magyar és angol nyelvű rövid összefoglalók az alábbiakban találhatók.