null Több európai országot érintett a Salmonella-fertőzéshullám nébih élelmiszer tudomány efsa

Több európai országot érintett a Salmonella-fertőzéshullám

Több európai országot érintett a Salmonella-fertőzéshullám
2017. június 20, kedd

A szalmonella-fertőzéseket – melyek a Salmonella enterica baktérium enterica alfajának (11:z41:e,n,z15) egy új szerotípusához köthetőek – összesen 47 alkalommal mutattak ki 2016 márciusa és 2017 májusa között Csehországban, Németországban, Görögországban, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban. Az alábbiakban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) közös jelentését foglaljuk össze.

A járványtani és mikrobiológiai nyomozás alapján a megbetegedésekért részben egy görög készítésű tahinikrém okolható, melyhez Nigériából származó szezámmagot használtak. Mindamellett ugyanez a görög előállító jelentős mennyiségű, a feldolgozást követően Salmonella-pozitívnak bizonyuló szezámmagot vásárolt Szudánból.

A mostani járványkitöréshez köthető legutóbbi eseteket Németországból és Luxemburgból jelentették 2017 márciusában. Mióta az érintett tahinikrémet kivonták a forgalomból 2017 áprilisában, nem történt újabb megbetegedés.

A fertőzöttekről egy kivétellel személyes információt is tudunk: mindannyian 3-46 év közötti, EU-s állampolgárok, 26 nő és 20 férfi érintett a járványban. Négy német esetben közvetlen járványtani kapcsolat is kimutatható volt a szezámkrém előállítójával: vagy a megbetegedettek nyaraltak Görögországban, vagy őket látogatta meg görög rokon.

A fertőzést kiváltó esetek egyike sem bizonyult halálos kimenetelűnek, közülük 26 kórházi státusza ismert: 12 alkalommal volt szükség a beteg kórházi ellátására.

A fertőzéses esetek előfordulása időpont és helyszín szerint. Négy eset időpontja ismeretlen.

Amennyiben a szerotípushoz köthető új megbetegedéses esetekről szerezne tudomást, az Európai Gazdasági Térség (EEA) illetékes hatóságainak gyorsan informálódniuk kellene a fertőzésekről, hogy felmérjék a járvány kitettségét és lehetséges útját.

Összhangban az eddigi folyamatokkal, az új eseteket és a fontosabb fejleményeket két információs és gyorsriasztási rendszer, az EPIS-FWD (Epidemic Intelligence Information System for Food- and Waterborne Diseases and Zoonoses) és az EWRS (Early Warning and Response System) számára kell jelenteni – utóbbi egyben a határokon átívelő fenyegetések hivatalos csatornája is. Az élelmiszerrel kapcsolatos figyelmeztető felhívások a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) gyorsriasztási rendszeren érik el a nemzeti hatóságok képviselőit.

Az Európai Unió tagállamai különböző hálózatokon keresztül napi kapcsolatot tartanak egymással. Ezek segítségével nemzetközi jelentőségű ügyekben segítséget kérnek egymástól, vagy haladéktalanul értesítik egymást. Élelmiszerlánc-biztonsági kérdésekben a megtett intézkedésekről, és a kockázatos termékekről az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF) segítségével tartják a kapcsolatot. 

A RASFF működéséről, és az abban jelentett eseményekről részletes információk találhatók magyar nyelven a NÉBIH, angolul a Bizottság honlapján.

 

Hivatalunk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság hazai Focal Pointján, Sali Juditon (NÉBIH, Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság) keresztül értesül az EFSA összefoglalóiról.


Friss hírek

Te mennyit pazarolsz? A Nébih ismét elkészíti a magyar háztartások élelmiszerhulladék-körképét
2021. október 16, szombat

Te mennyit pazarolsz? A Nébih ismét elkészíti a magyar háztartások élelmiszerhulladék-körképét

A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék felmérést végez a Nébih. Ha szeretné tudni, háztartása mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy csak szeretné segíteni a hivatal munkáját, vegyen részt ön is a mérésben!

Tovább >

Kutatási együttműködés a Debreceni Egyetem és a Nébih között:  egyetemi tudással a vaddisznóállomány feltérképezésére
2021. október 13, szerda

Kutatási együttműködés a Debreceni Egyetem és a Nébih között: egyetemi tudással a vaddisznóállomány feltérképezésére

A vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszer kidolgozását tűzte ki célul a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az erről szóló kutatási együttműködési megállapodást október 13-án a Vadászati és Természeti Világkiállításon írta alá Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja és Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke.

Tovább >