Vissza

Tájékoztató az erdőtűzvédelmi tervek készítéséről

Tájékoztató az erdőtűzvédelmi tervek készítéséről

Tájékoztató az erdőtűzvédelmi tervek készítéséről

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet szabályozza az erdőtűzvédelmi tervek elkészítését, a hatóság országos és megyei terveket készít, míg bizonyos erdőgazdálkodók is kötelesek védelmi terveket készíteni. A rendelet célja az erdőterületeken az erdészeti és tűzvédelmi hatóság, valamint az erdőgazdálkodók erdőtűz megelőzéssel, az oltással és az erdőtüzek jellemző adatainak gyűjtésével kapcsolatos feladatainak meghatározása.

Az alábbi feladatokat részletezi a rendelet:

  • erdőterületek tűzveszélyességi besorolása;
  • tűzmegelőzési tevékenységének szabályozása a tűzvédelmi tervek készítésén keresztül;
  • a gyakorlati tűzmegelőzési tevékenységek végzésének elrendelése;
  • a tűzveszélyes üzemi tevékenység formáinak meghatározása és szabályozása;
  • a fokozott tűzveszélyes időszakokra vonatkozó szabályok meghatározása;
  • az erdőgazdálkodó tűzoltásban való részvételének szabályai;
  • EU jogharmonizáció után egy integrált erdőtűz információs rendszer létrehozása és működtetése.

Erdőterületek tűzveszélyességi besorolása

A tűzveszélyességi besorolás nem csak egy EU jogszabályban megfogalmazott jogi kategória, hanem a hatékony erdőtűz-megelőzés legfontosabb paramétere.

Az erdőtűz veszélyességi paraméter az erdőállományok szerkezetének ismeretében kifejezi:

  • az adott erdőterületen lévő éghető biomassza mennyiségét;
  • a veszélyét annak, hogy az éghető biomassza meggyullad, akár természetes úton,
  • akár emberi közreműködés hatására;
  • az adott erdőterületen meggyulladó tűz milyen kárt okozhat az erdőállományban,
  • ökoszisztémában;

A tűz bekövetkezésének kockázatát az időjárási és mikroklíma, valamint az adott tájegység szocio-ökonómiai viszonyai is befolyásolják. Ezek vizsgálata a tudományos kutatások körébe tartozik, illetve EU feladat.

Az erdészeti hatóságnak az erdőállományok szerkezetéből adódó tűzkockázat modellezésére van lehetősége. A tűzveszélyességi besorolás alapját tehát az erdőrészlet szinten elvégzett osztályozás képezi. A besorolási rendszer hatóságilag nyilvántartott adatokon alapul és segítségével megfelelően érvényre juthatnak a szakmai elvárások is.

Az erdőrészlet szintű besorolást Magyarország természeti adottságai is indokolják. Hazánk geológiai, termőhelyi viszonyai következtében – természetvédelmi szempontból kedvező - mozaikos társulás-szerkezettel rendelkezik. Ez erdő- és vegetációtűz-védelmi szempontból – egyes jól körülhatárolható földrajzi területek kivételével - lehetetlenné teszi a tűzvédelmi klasszifikáció tájegység vagy megye szintű végrehajtását. A mozaikos társulás és korszerkezet miatt egy községhatáron belül is előfordul, hogy a terület egyik felén a tűz nemcsak a meglévő társulás ökológiai egyensúlyát, de a termőhely jelentős degradációját is okozhatja, míg a másik felén a tűz-bekövetkezési és ökológiai kockázata jóval alacsonyabb.

Az erdőrészlet szintű besorolás elsősorban az adott erdőterület statikus (Fire hazard) típusú kockázatát veszi figyelembe, mivel az erdészeti nyilvántartásból ez állapítható meg egyértelműen. A Fire hazard kifejezés a területen lévő éghető biomassza mennyiségét, éghetőségét kifejező mutató. Ezáltal egy adott erdőrészlet veszélyeztetettségi kategóriája mind az erdőgazdálkodó, mind az erdészeti hatóság számára egyértelműen és könnyen eldönthető.A statikus kockázatot (besorolást) az erdőállomány adattár adatai alapján számítja egy algoritmus, a rendelet mellékletében felsorolt szempontok alapján.

Az állomány viszonyok változásával (növekedés, korosbodás) a besorolásnak célszerű követnie az erdőtűz bekövetkezés kockázatának változását. Ennek érdekében minden évben lefuttatásra kerül az algoritmus, így a rendelet mellékletében megadott tölgy, cser és egyes lombos elegyes faállomány típusok esetében a fiatal állományok az 5 méteres magasságot elérve a közepes tűzveszélyességi kategóriába kerülnek át.

Az erdőtűzvédelmi besorolást az erdészeti hatóság a gazdálkodó indokolt kérésére módosíthatja. Egy adott erdőállomány statikus kockázata (fire hazard) meghatároz egy veszélyeztetettségi szintet, melyet a dinamikus kockázat (fire risk) tovább növelhet, ezért indokolható a veszélyeztettségi kategória kérésre történő megemelése, amennyiben a gazdálkodó vagy az erdészeti hatóság álláspontja szerint a terület dinamikus kockázata ezt indokolja.

A nagymértékben vagy közepes mértékben veszélyeztetett faállomány típusok erdőtűzzel kapcsolatos ismérvei

Elegyetlen erdei fenyő és fekete fenyő állományok

Ezen állományokban elsősorban a nyári aszályos, száraz periódusban alakulnak ki erdőtüzek. A gyenge sokszor szélsőséges termőhelyek vízháztartás viszonyai is kedvezőtlenek, így az állományokban található holt-biomassza könnyen eléri a tűzveszély szempontjából kritikus nedvességtartalmat. A tavaszi tüzek előfordulása a nagy élő-biomassza arány miatt nem jellemző ebben az állománytípusban. A biomassza vertikális és horizontális eloszlása tűzterjedés szempontjából rendkívül kedvezőtlen, termőhelyi okok miatt a fák gyakran földig ágasak, az állományokra a sűrű koronaszerkezet jellemző. Ennek következtében a koronatűz kialakulásának veszélye nagy. Az elegyetlen EF és FF fiatalos állományokban szinte minden esetben koronatűzzel/teljes tűzzel kell számolni.

Elegyes erdei fenyő és fekete fenyő állományok

Ezek az állománytípusok különböző tulajdonságokkal rendelkeznek attól függően, hogy a fenyő állományalkotó fafajként legalább 50%-os elegyarányban van –e jelen vagy csak elegyfafajként 10-30 százalékban. Ha a fenyő elegyaránya az 50-60 százalékot meghaladja, számolni kell a koronatűz kialakulásának veszélyével. Ha a fenyő elegyaránya ennél kisebb, elsősorban egyes fák koronájába szalad fel a tűz, ez azonban nem terjed tovább a koronaszintben. Ez a „fáklyának” nevezett jelenség röptüzek forrása lehet, ezzel veszélyeztetve a szélirányban fekvő állományokat. Csoportos elegyítés esetén természetesen alacsonyabb elegyaránynál is kialakulhatnak koronatüzek.Mivel a Pinus fajok tűje főleg kedvezőtlen vízháztartású területeken lassan bomlik le, jelentős vastagságú avar-tűlevélszint alakulhat ki ezen állományok alatt. Ha ez a biomassza réteg elsősorban aszályos nyarakon kiszárad és meggyullad, a felszíni tűz intenzitása és lángmagassága jelentős lehet.

Lombos fiatalosok 5 méteres magasság alatt

Először is fontos megjegyezni hogy az 5 méteres magasság lombos fiatalosok tekintetében azért kategorizáló tényező, mert eddig a magasságig nagy a koronatűz/teljes tűz kialakulásának veszélye. Az erdősítésekben, felújításokban elsősorban a tavaszi tüzek jellemzőek, melynek a legfőbb oka az, hogy ilyenkor a vegetáció még nem zöldült ki, de számos fafajnál a tavalyi száraz levelek még a fákon voltak. Tűzterjedési szempontból azonban legalább ilyen jelentős a fiatalosokban tavasszal található elszáradt lágyszárú biomassza, amely akár csapadék után is 1-10 óra alatt éghető állapotba képes kerülni.
Az 5 méteres magasságot elérve a fiatalosok általában már olyan mértékben záródtak, hogy a lágyszárú növényzet mennyisége nagymértékben lecsökken.

A lombos fiatalosokban a jelentős mennyiségű könnyű biomassza miatt a tűz gyorsan terjed, intenzitása közepes.

Idősebb lombos állományok

Idősebb lombos állományokban elsősorban a nyári, aszályos hónapokban jellemzőek az avartüzek, melyek intenzitása és terjedési sebessége alacsony, a faállományban okozott kár általában csekély, mégis jelentős oltási költségek merülhetnek fel.


Tűzmegelőzési tevékenységének szabályozása a tűzvédelmi tervek készítésén keresztül

Az erdőtűzvédelmi tervek készítését először a 2158/92 EGK rendelet írta elő a tagállamok számra. Jelen rendelet egyik célja, hogy az európai elvárásoknak megfelelő tervkészítési kötelezettséget szabályozzuk, mind hatósági, mind gazdálkodói szinten. Az erdőtűz megelőzési feladatokat az un. erdőtűz védelmi tervek tartalmazzák. A magyarországi közigazgatási, erdőgazdálkodási és természeti viszonyok mellett három szintű tervezést kívánunk megvalósítani.

A tervezési szintek az alábbiak:

  • országos erdőtűzvédelmi terv
  • megyei erdőtűzvédelmi tervek
  • gazdálkodóierdőtűzvédelmi tervek

   - nagy gazdálkodók védelmi terve
   - kis gazdálkodók egyszerűsített védelmi terve

Országos szinten az erdészeti és tűzvédelmi hatóságok munkáját a rendelet és egy együttműködési megállapodás segíti. Az országos erdőtűzvédelmi terv részletezi a vonatkozó jogforrásokban meghatározott, az erdőtüzek megelőzésével, oltásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. Az erdőtüzek elleni védekezés számos hatóság és gazdálkodó együttműködését igényli, ezért az országos tűzvédelmi terv összefoglalja és rögzíti az érintett hatóságok és szervezetek feladatait, valamint kijelöli a fejlesztendő területeket is.

A NÉBIH Erdészeti Igazgatósága és a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok – az ÖTM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (ÖTM OKF) koordinálásával – közösen készítik el a megyei erdőtűzvédelmi terveket.

Az országos és megyei erdőtűzvédelmi tervek itt találhatóak.

A megyei erdőtűzvédelmi tervek kerettervként szolgálnak a megelőzési feladatok végrehajtásában, valamint tűzesetek esetén az oltásban résztvevő szervezetek (elsősorban a katasztrófavédelem) részére egy mindig naprakész információs bázisként áll rendelkezésre.

Fejlesztésük folyamatos feladat, amely a megye területén található közigazgatási, erdőgazdálkodói és katasztrófahelyzetek miatt lényegesen megváltozó környezeti feltételek, valamint az erdőtűz megelőzéssel és oltással kapcsolatos új fejlesztések követése útján valósul meg.

A megyei terv célja,

  • az erdőtüzek megelőzésének koordinálása,
  • az erdőtűzoltási tevékenység összehangolása,
  • erdőtüzek megelőzésével és oltásával kapcsolatos fejlesztési koncepció közös kialakítása és harmonizálása,
  • az adott megyében az erdőtűzoltás és megelőzés tevékenységeiben illetékes állami és önkormányzati szervek, erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók együttműködésének elősegítése.

A megyei terveket itt talája.

Az országos és a megyei tűzvédelmi tervek mindenki számára nyilvánosak. Közzétételükről, megismerhetőségükről és a megfelelő szervekhez való eljuttatásukról a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és a megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai gondoskodnak. Az erdőgazdálkodónak az erdőrészlet szintű besorolás alapján keletkezik erdőtűzvédelmi tervkészítési kötelezettsége, illetve köteles erdőtűz esetére meghatározott eszközöket, illetve munkacsoportot készenlétben tartani. Emellett a tűzpászta készítéshez a veszélyeztetett kategóriába sorolt erdőrészletekre kaphat tűzpászta készítésre és karbantartásra támogatást a gazdálkodó. A rendelet megújítása során alapvető szempontnak tartottuk, hogy a jövőben ne bonyolult közigazgatási eljárás keretében kerüljenek elbírálásra az elkészült tervek, hanem önkéntes jogkövetéssel, együttműködve az érintett hatóságokkal, az előírt tartalmi elemeket magába foglaló, a tűzmegelőzés és tűzoltás során hatékony segítséget jelentő tervek szülessenek.

A tűzvédelmi tervek készítéshez külön jogosultság nem szükséges. Az erdőgazdálkodók részére az erdészeti hatóság mintaterveket készített. A NÉBIH honlapján közzétett mintatervek segítségével az üzemterv, a gazdálkodó helyismerete és térkép segítségével minden gazdálkodó el tudja készíteni  a megfelelő tartalommal a védelmi tervét. A nagyobb erdőgazdálkodóknak (elsősorban erdőgazdaságok) korábban is rendelkeztek tűzvédelmi tervekkel, amelyek eddig is a tűzoltóságok rendelkezésére álltak, az együttműködés megfelelő volt. A védelmi tervvel jelenleg is rendelkező gazdálkodói körnek a rendelet végrehajtása kapcsán elsősorban az a feladata, hogy áttekintse a meglévő tervét és a tűzvédelmi hatósággal egyeztetve kiegészítse azt, amennyiben az szükséges. A cél az, hogy a védelmi terv készítésre kötelezett gazdálkodók tervei a hatóságok rendelkezésére álljanak az előírt tartalommal.

Az erdőgazdálkodóknak attól függően, hogy mekkora erdőtűzveszélyes területen gazdálkodnak, védelmi tervet vagy egyszerűsített védelmi tervet kell készíteniük. A tervek tartalmi és formai követelményei a két fajta tervnél eltérőek.
A védelmi terv készítésre kötelezett gazdálkodók körét az erdészeti hatóság állapítja meg az erdőrészletek erdőtűzvédelmi besorolása alapján. A tervkészítési kötelezettség megyénként kerül megállapításra. Ez azt jelenti, ha egy gazdálkodónak több megyében voltak erdőterületei, azokat megyénként külön-külön kell számításba venni a tervkészítési kötelezettség megállapításánál.

A rendelet 5. § (4) bekezdése alapján védelmi tervet kell készítenie PRk az erdőgazdálkodónak, akinek a kezelésében lévő erdőterületen a 100 hektárt.

A védelmi tervet be kell nyújtani az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz. Nem közigazgatási eljárás keretében történik a terv benyújtása, de a mintatervben megkövetelt információkat tartalmaznia kell a benyújtott dokumentumnak.

A rendelet 5. § (7) bekezdése alapján egyszerűsített védelmi tervet kell készítenie
a) a 10 hektárt meghaladó nagymértékben, vagy
b) a 20 hektárt meghaladó közepesen veszélyeztetett erdőterületet kezelő erdőgazdálkodónak.

Az egyszerűsített megyei terveket itt találja.

Tehát a 100 hektárt meg nem haladó, de a fenti feltételeknek megfelelő veszélyeztetett erdőterületet kezelő gazdálkodóknak egyszerűsített védelmi tervet kell készítenie. Az egyszerűsített védelmi terv 1-4 oldalas dokumentum, amit nem kell benyújtani a hatósághoz, de az erdőterület fekvése szerinti erdészeti és tűzvédelmi hatóság a meglétét ellenőrizheti. Egyes erdészeti támogatások elnyerésének feltétele, hogy a pályázathoz csatolni az egyszerűsített védelmi tervet. A rendelet nem írja elő, de a hatékony együttműködést segítheti az, ha a gazdálkodók megküldik a tűzvédelmi hatóság részére ezt a dokumentumot is. Az erdőgazdálkodóknak a védelmi terveket 2008. december 31-ig kellett elkészíteniük. A tervek elkészítéséhez az erdészeti és a tűzvédelmi hatóság segítséget nyújt a gazdálkodók részére.

A gyakorlati tűzmegelőzési tevékenységek végzésének elrendelése

A rendeletből kikerültek a gőzmozdony üzemeltetésére vonatkozó szabályok. Az erdőterülettel érintkező vonalas létesítmények melletti védősáv kialakítása és karbantartása a vasút és közút kezelőjének feladata. Pontosításra került a tűzpászta fogalma. A tűzpászta szélessége minimálisan 3 méterben lett megállapítva, hogy a tűzoltó fecskendők a tűzoltás során ha szükséges és lehetséges igénybe vehessék az erdőben való mozgásra.

A tűzveszélyes üzemi tevékenység formáinak meghatározása és szabályozása

A tűzveszélyes üzemi tevékenységre korábbi szabályok lényegében nem változtak. Néhány kisebb kiegészítés történt, illetve egy új fogalom került bevezetésre. A vágástéri hulladék égetésére vonatkozó szabályok annyival egészültek ki a 9. § (5) bekezdésben, hogy az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani. Telefon vagy rádió minden esetben elengedhetetlen az azonnali tűzjelzés érdekében. 9. § (5) bekezdésben pontosításra került a vágástéri hulladék égetése során a faállomány szélétől tartandó védőtávolság.

A korábbi 50 méteres védőtávolság sok esetben nehezen volt tartható kis vágásterület vagy erdőrészlet esetén. Amennyiben az égetésre kerülő halom körül szélességben éghető anyagoktól mentes sáv kerül kialakításra és az időjárási körülmények is megfelelőek, a faállománytól 30 méteres távolságban is biztonságosan el lehet égetni a hulladékot. A tűzveszélyes üzemi tevékenység körében egy a hazai erdészeti és tűzvédelmi gyakorlatban eddig nem használt módszer kerül bevezetésre.

Az ellenőrzött tüzeket Amerikában és egyes európai országokban régóta használják az un. integrált tűzmenedzsment elemeként. Európában több országban természetvédelmi célokra is használják az ellenőrzött tüzet. Az ellenőrzött tűz olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok között égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen. Ellenőrzött tűz alkalmazását minden esetben be kell jelenteni a tűzoltóságnak.

Ilyen tüzet csak megfelelő képesítéssel rendelkező személyek gyújthatnak és használhatnak. A témáról hamarosan publikációkat szeretnénk kiadni, remélve, hogy az ország erdőtűzveszélyes területein esetenként ezt a módszert is használni fogják az erdőtüzek megelőzésére. A 11. § (1) bekezdésben lényeges új szabály, hogy az itt meghatározott létesítmények, technológia, tűzvédelem vonatkozásában külön jogszabály szerint tűzvédelmi szabályzat megalkotása kötelező.

A fokozott tűzveszélyes időszakokra vonatkozó szabályok meghatározása

A korábbi szabályok lényegesen nem változtak. A módosítás során viszont kikerült a „központi helyen” kifejezés a 12. § (1) d) pontjából. Az esetleges tűzoltáshoz szükséges eszközök tárolására a gazdálkodó jelöli meg a helyet úgy, hogy oltáskor minél gyorsabban elérhetők legyenek azok. Új bekezdésben került be az erdőtűzvédelmi szabályok betartásának helyszíni ellenőrzése. A tűzoltóságok és az erdészeti hatóság a tűzgyújtási tilalom időszaka alatt rendszeresen ellenőrzi az ezen időszakra vonatkozó szabályok betartását.

Az erdőgazdálkodó tűzoltásban való részvételének szabályai

A tűzoltásban való részvétel szabályaiban egy fontos változtatás történt. Csak a 100 hektárnál nagyobb nagymértékben és közepesen veszélyeztetett erdőterülettel rendelkező erdőgazdálkodóknak kell 30 személy részére erdőtűz oltásra alkalmas felszerelést készenlétben tartani, az általa kijelölt helyiségben.

EU jogharmonizáció után egy integrált erdőtűz információs rendszer létrehozása és működtetése

A hazai és az EU jogforrásokban rögzített erdőtűz nyilvántartási feladatok megkönnyítése és az adatok egységes kezelése érdekében az erdészeti hatóság egy korszerű erdőtűz adatbázist fejlesztett ki 2006-ban. A 2007. évi erdőtüzek adatai már ebben az új integrált adatbázisban kerültek rögzítésre. Az országos erdőtűz adattár a tűzoltóságok, az ÖTM OKF és az erdészeti hatóság által felvett adatokból kerül összeállításra. A tűzoltóságok által eloltott és adatlapon rögzített összes tűzeset egy adatcsere fájl segítségével betöltésre kerül az erdőtűz adattárba.

Az erdőtüzek adatai egy előre definiált adatbázisban kerülnek eltárolásra. Az adatfeltöltés után az erdőfelügyelőségek azonnal értesülnek az erdőtüzekről, ami jelentősen megkönnyíti az egyes tűzesetekhez kapcsolódó erdészeti adatok felvételét, továbbá statisztikák, jelentések elkészítését és az erdőtüzek térinformatikai megjelenítését. A hazai jogszabályban az adatgyűjtést végző tűzoltóságok és erdőfelügyelőségek feladatai kerültek pontosításra. A záró rendelkezések alapján a korábban hatályos rendelet hatályát veszti. A rendelet mellékleteiben az erdőtűzveszélyességi besorolás és a tűzveszélyes megyék és községek felsorolása található. A tűzvédelmi tervek készítésével kapcsolatban a területileg illetékes megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai és a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága tudnak információval szolgálni.

A NÉBIH Erdészeti Igazgatóságán Debreceni Péter erdőfelügyelőt lehet keresni, a 06-1-37-43-243 telefonszámon vagy a debrecenipr@nebih.hu e-mail címen.

Minta terveket innen töltheti le (2014. január 1-jével frissítve)


Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Ismét tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2019. július 3, szerda

Ismét tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Határozatban elrendelt adatszolgáltatás elektronikus ügyintézése a kötelezettek részére
2019. július 3, szerda

Határozatban elrendelt adatszolgáltatás elektronikus ügyintézése a kötelezettek részére

Tűzgyújtási tilalom visszavonása az alföldi térségben
2019. június 20, csütörtök

Tűzgyújtási tilalom visszavonása az alföldi térségben

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2019. június 13, csütörtök

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján
2019. május 22, szerda

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Átfogó faanyag kereskedelmi lánc ellenőrzést tartott a Nébih a Dél-Dunántúlon
2018. szeptember 27, csütörtök

Átfogó faanyag kereskedelmi lánc ellenőrzést tartott a Nébih a Dél-Dunántúlon

Tűzgyújtási tilalom térkép
2018. április 6, péntek

Tűzgyújtási tilalom térkép

Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer
2017. december 5, kedd

Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer

Faanyag nyomon követéséhez alapvetően szükséges adatok
2017. október 5, csütörtök

Faanyag nyomon követéséhez alapvetően szükséges adatok

Legyünk körültekintőek, ha online vásárolunk tűzifát!
2017. augusztus 21, hétfő

Legyünk körültekintőek, ha online vásárolunk tűzifát!

Az első órában tízezerszeresére nőhet az erdőtűz kiterjedése
2017. július 8, szombat

Az első órában tízezerszeresére nőhet az erdőtűz kiterjedése

Tájékoztatás a külföldi fatermékek behozatalát kötelezően kísérő dokumentációról
2017. június 2, péntek

Tájékoztatás a külföldi fatermékek behozatalát kötelezően kísérő dokumentációról

Lakossági bejelentés vezetett a problémás tűzifa telep nyomára
2017. május 11, csütörtök

Lakossági bejelentés vezetett a problémás tűzifa telep nyomára

Az EUTR szerinti kereskedőkre vonatkozó nyilvántartási kötelezettségek
2017. május 10, szerda

Az EUTR szerinti kereskedőkre vonatkozó nyilvántartási kötelezettségek

Jogosult erdészeti szakszemélyzet vizsga eredmények
2017. május 4, csütörtök

Jogosult erdészeti szakszemélyzet vizsga eredmények

A NÉBIH általános továbbképzést tartott a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére
2017. április 27, csütörtök

A NÉBIH általános továbbképzést tartott a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére