null Tájékoztatás a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezéséről (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Tájékoztatás a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezéséről (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

2021. augusztus 26, csütörtök

Azok a zöldségpalánta-, fiókhagyma-, dughagyma-termesztők és nagykereskedők, akik szaporítóanyagaikat nem kiskerti felhasználásra, hanem zöldségtermesztők részére hozzák forgalomba, és az általuk forgalomba hozott szaporítóanyag évi mennyisége meghaladja hajtatási fajtákból a 10 000 db-ot, mindösszesen a 150 000 db-ot, dughagyma esetében az évi 200 kg-ot, fokhagyma esetében a 100 kg-ot, tevékenységüket csak a növénytermesztési hatóság engedélyével végezhetik.

Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása óta zöldségpalánta, dughagyma és fokhagyma belföldi és Unión belüli forgalomba hozatala kizárólag a Törvény és Rendelet előírásai alapján végezhető árutermelők és kereskedők részére.

A Rendelet hatálya kiterjed a 2. számú mellékletében található zöldségfajok Közösségi Fajtajegyzékben található fajtáinak szaporítóanyagaira, valamint egyéb fajokra és hibridekre, amennyiben azokat a 2. számú mellékletben felsorolt zöldségfajok fajtáinak oltásánál alanyként vagy nemesként használják fel. Ezen kívül kiterjed a fakultatív zöldségfajták és gyógy- és fűszernövény fajták hazai előállítású palántáira, szaporítóanyagaira. 

A Rendelet hatálya nem terjed ki rá, ezért ezen engedély nélkül végezhető: 
-    a saját felhasználásra szánt palánta előállítása, 
-    a kizárólag díszítő értékű zöldségnövények palántáinak forgalomba hozatala, 
-    a genetikai sokszínűség megőrzését célzó palánta-felhasználás, 
-    a kísérleti-, kutatási-, nemesítési, kiállítási célra való felhasználás, 
-    a kiskerti felhasználás céljára történő forgalomba hozatal, ha az üzemenként, telephelyenként nem haladja meg dughagyma esetében az évi 200 kg-ot, fokhagyma esetében a 100 kg-ot, hajtatási fajtákból a 10000 db-ot, illetve mindösszesen a 150000 db-ot, valamint
-    azon palánták forgalomba hozatala, amelyeknek teljes mennyiségét harmadik országban értékesítik, és az előállítás során megfelelően el van különítve, 
- a zöldségnövények mint fajok palántáinak hazai előállítására és forgalomba hozatalára, amennyiben nem államilag elismert fajtát forgalmaznak

Az engedélykérelmet a Kérelem űrlapon, a tevékenység megkezdése előtt kell benyújtani a területileg illetékes, növénytermesztési hatáskörben eljáró kormányhivatalhoz, a Kérelem űrlapon feltüntetett mellékletekkel együtt. 

A gazdálkodó szervezetek (cégek) részére kötelező a hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartás, a természetes személyek a Kérelem űrlapot postai úton is megküldhetik. Számukra az elektronikus ügyintézés egy lehetőség.

Ügyfélkapuval, cégkapuval rendelkező ügyfelek a https://epapir.gov.hu/ oldalról indulva, ügyfélkapus azonosítás után, a „Kormányhivatali ügyek” témacsoport, „Növénytermesztési, vetőmag- és szaporítóanyag-felügyeleti ügyek” ügytípus kiválasztásával, a levélíró felület használatával, majd az iratok feltöltésével tudják megküldeni a Kérelmet és  mellékleteit a tevékenység helye szerinti illetékes kormányhivatalhoz. 
A kormányhivatal a kérelem beérkezése után, előzetesen egyeztetett időpontban, helyszíni szemlét tart. Ennek során ellenőrzi a kérelemben közölt adatok helyességét, valamint, hogy a kérelmezőnél adottak-e a zöldségpalánta előállítás, illetve forgalmazás jogszabályban előírt feltételei, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. A szemle díjköteles, a díjat a mindenkori díjszabás rendelet alapján vetik ki.
A forgalmazók a kormányhivataltól határozatban kapják meg az engedélyszámukat, amelyet a forgalmazók feltüntetnek a szaporítóanyag-kísérő okmányon az értékesítéskor. 
A kormányhivatal értesítése alapján az engedélyes zöldségpalánta forgalmazót a Nébih felveszi a zöldségpalánta-forgalmazók nyilvántartásába.
Az engedélyes a területében vagy egyéb adataiban bekövetkező változásokat 30 napon belül köteles bejelenteni a tevékenység helye szerinti kormányhivatalnak. A bejelentésre a kérelem űrlap használható, amelyhez csatolni kell a változás miatti, vagy azt igazoló mellékleteket

A forgalmazó az engedély visszavonását is ezen az űrlapon kérheti.
A kormányhivatal az engedélyt visszavonja, ha az üzem a Rendelet hatálya alá tartozó tevékenységét megszünteti, vagy ha az üzem a szaporítóanyag forgalmazással kapcsolatos jogszabályokat súlyosan, vagy ismételten megszegi. Az engedély-visszavonást a hatóság hivatalból is elvégezheti, ha tudomást szerez arról, hogy a tevékenységet nem végzik, és a forgalmazó nem kérte engedélye visszavonását.
Az engedély visszavonása után a Nébih a forgalmazót törli a zöldségpalánta-forgalmazók nyilvántartásból, a kormányhivatal értesítése alapján, illetve adatmódosítás esetén a bejelentett változásokat átvezeti.
Kérjük, tekintse meg a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás) tudnivalókat is!

Törvény: A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.
Rendelet: A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 
Díjszabás rendelet: A Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei Kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet
Fakultatív fajták: a Nemzeti Fajtajegyzék – Zöldségnövények B és C fejezeteiben felsorolt zöldségfajták valamint a Nemzeti Fajtajegyzék - Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben felsorolt gyógy- és fűszernövény fajták.
Kis mennyiség: az egy üzem által hajtatási telephelyenként hajtatási fajtákból történő előállítás, illetve forgalomba hozatal esetén legfeljebb évi 10 000 db, dughagyma esetében 200 kg, valamint fiókhagyma esetében 100 kg, mindösszesen 150 000 db palánta.
Palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset.
Üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz.
Kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás.
Saját felhasználás: az üzem által előállított zöldségpalánta nem forgalomba hozatal, hanem saját termesztés céljára való felhasználása.
Közösségi Fajtajegyzék (Common Catalogue of Varieties of Vegetable Species): az Európai Bizottság által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) Nemzeti Fajtajegyzékei alapján állítanak össze. 
Nemzeti Fajtajegyzék: Magyarországon állami elismerésben részesített növényfajták, szőlő klónok, szaporításra egyedileg engedélyezett zöldség-, gyümölcs-szőlő és erdészeti fajták, tájfajták, valamint a hivatalos leírással rendelkező gyümölcsfajták lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék. 
Szaporítóanyag-kísérő okmány: a Rendeletben meghatározott adattartalmú okmány, amely a palántát kíséri belföldi és az Európai Unión belüli forgalomba hozatal esetén. 
Harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli bármely ország

Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >