null Zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2018. november 5, hétfő

Azoknak a zöldségpalánta-, fiókhagyma-, dughagyma-előállítóknak, feldolgozóknak, kiszerelőknek és forgalmazóknak kell engedélykérelmet benyújtani, akik szaporítóanyagaikat nem kiskerti felhasználásra, hanem szaporítóanyag előállítók, árutermelők, szaporítóanyag-forgalmazók részére hozzák forgalomba, és az általuk forgalomba hozott szaporítóanyag évi mennyisége meghaladja hajtatási fajtákból a 10 000 db-ot, mindösszesen a 150 000 db-ot, dughagyma esetében az évi 200 kg-ot, fokhagyma esetében a 100 kg-ot.

Az engedély kétféle tevékenységre kérhető:

1.zöldségpalánta termesztés

2.zöldségpalánta nagykereskedelem.

Nem kell engedélykérelmet benyújtania annak, aki:

  • a zöldségpalántát saját felhasználásra szánja,
  • kizárólag díszítő értékű zöldségnövények palántáinak forgalomba hozatalával foglalkozik,
  • a genetikai sokszínűség megőrzését célzó palántatermesztést/forgalmazást végez,
  • a kis mennyiséget meg nem haladó mértékben, kísérleti-, kutatási-, nemesítési, kiállítási célra hoz forgalomba, vagy
  • a kis mennyiséget meg nem haladó kiskerti felhasználás céljából hoz forgalomba palántát,
  • a zöldségpalánta teljes mennyiségét harmadik országban értékesíti, vagy ha
  • olyan zöldségfaj palántáját értékesíti, amely faj nem szerepel a Rendelet 2. számú mellékletében, valamint nem fakultatív fajta.

Hova kell a kérelmet benyújtani?

A kérelmet az erre rendszeresített Kérelem űrlapon (docx, pdf), a szükséges mellékletekkel együtt a tevékenység helye szerinti, növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatalhoz kell benyújtani.

Kérjük, tekintse meg az engedélyezéssel összefüggő, további információkat itt

Zöldségnövény: a Rendelet értelmében a zöldségnövény fogalmába beleértendők a gyógy- és fűszernövények is.
Fakultatív fajták: a Nemzeti Fajtajegyzék – Zöldségnövények B és C fejezeteiben felsorolt zöldségfajták valamint a Nemzeti Fajtajegyzék - Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben felsorolt gyógy- és fűszernövény fajták.
Kis mennyiség: az egy üzem által hajtatási telephelyenként hajtatási fajtákból történő előállítás, illetve forgalomba hozatal esetén legfeljebb évi 10 000 db, dughagyma esetében 200 kg, valamint fiókhagyma esetében 100 kg, mindösszesen 150 000 db palánta.
Palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset.
Üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz.
Kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás.
Saját felhasználásaz üzem által előállított zöldségpalánta nem forgalomba hozatal, hanem saját termesztés céljára való felhasználása.
Növénytermesztési hatóság: zöldségpalánta vonatkozásában a Nébih és a kijelölt járási hivatalok
Tevékenység helye: az a város/község, ahol a termesztő a szaporítóanyagot termeszti/a nagykereskedő az értékesítést végzi, tároló helyiséget fenntart, vagy irodája elhelyezkedik.
Zöldségpalánta termesztés: saját maga által termelt szaporítóanyag forgalomba hozatala
Zöldségpalánta nagykereskedelem: vásárolt palánta továbbértékesítése
Törvény: A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.
Rendelet: A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >