null Zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2020. október 2, péntek

Amennyiben nem kiskerti, vagy saját célra való palánta előállításról/forgalmazásról beszélünk, a zöldségpalánta előállítói és forgalmazói tevékenység a növénytermesztési hatóság engedélyével végezhető.

Kinek kell engedélykérelmet benyújtania?
Azoknak a zöldségpalánta-, fiókhagyma-, dughagyma-előállítóknak, feldolgozóknak, kiszerelőknek és forgalmazóknak, akik szaporítóanyagaikat nem kiskerti felhasználásra, hanem szaporítóanyag előállítók, árutermelők, szaporítóanyag-forgalmazók részére hozzák forgalomba, és az általuk forgalomba hozott szaporítóanyag évi mennyisége meghaladja hajtatási fajtákból a 10 000 db-ot, mindösszesen a 150 000 db-ot, dughagyma esetében az évi 200 kg-ot, fokhagyma esetében a 100 kg-ot.
 

Az engedély kétféle tevékenységre kérhető:

1.zöldségpalánta termesztés

2.zöldségpalánta nagykereskedelem.

Nem kell engedélykérelmet benyújtania annak, aki:

  • a zöldségpalántát saját felhasználásra szánja,
  • kizárólag díszítő értékű zöldségnövények palántáinak forgalomba hozatalával foglalkozik,
  • a genetikai sokszínűség megőrzését célzó palántatermesztést/forgalmazást végez,
  • a kis mennyiséget meg nem haladó mértékben, kísérleti-, kutatási-, nemesítési, kiállítási célra hoz forgalomba, vagy
  • a kis mennyiséget meg nem haladó kiskerti felhasználás céljából hoz forgalomba palántát,
  • a zöldségpalánta teljes mennyiségét harmadik országban értékesíti, vagy ha
  • olyan zöldségfaj palántáját értékesíti, amely faj nem szerepel a Rendelet 2. számú mellékletében, valamint nem fakultatív fajta.

Hova kell a kérelmet benyújtani?

A kérelmet az erre rendszeresített Kérelem űrlapon, a szükséges mellékletekkel együtt a tevékenység helye szerinti, növénytermesztési hatáskörben eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani. 

Kérjük, tekintse meg az engedélyezéssel összefüggő, további információkat itt

Zöldségnövény: a Rendelet értelmében a zöldségnövény fogalmába beleértendők a gyógy- és fűszernövények is.
Fakultatív fajták: a Nemzeti Fajtajegyzék – Zöldségnövények B és C fejezeteiben felsorolt zöldségfajták valamint a Nemzeti Fajtajegyzék - Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben felsorolt gyógy- és fűszernövény fajták.
Kis mennyiség: az egy üzem által hajtatási telephelyenként hajtatási fajtákból történő előállítás, illetve forgalomba hozatal esetén legfeljebb évi 10 000 db, dughagyma esetében 200 kg, valamint fiókhagyma esetében 100 kg, mindösszesen 150 000 db palánta.
Palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset.
Üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz.
Kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás.
Saját felhasználásaz üzem által előállított zöldségpalánta nem forgalomba hozatal, hanem saját termesztés céljára való felhasználása.
Növénytermesztési hatóság: zöldségpalánta vonatkozásában a Nébih és a kijelölt járási hivatalok
Tevékenység helye: az a város/község, ahol a termesztő a szaporítóanyagot termeszti/a nagykereskedő az értékesítést végzi, tároló helyiséget fenntart, vagy irodája elhelyezkedik.
Zöldségpalánta termesztés: saját maga által termelt szaporítóanyag forgalomba hozatala
Zöldségpalánta nagykereskedelem: vásárolt palánta továbbértékesítése
Törvény: A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.
Rendelet: A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet

Friss hírek

Két nap alatt több mint másfélezer igazolatlan származású oltványt foglalt le a Nébih
2020. október 21, szerda

Két nap alatt több mint másfélezer igazolatlan származású oltványt foglalt le a Nébih

1551 db igazolatlan származású szőlő- és gyümölcsoltványt foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a 2020. október 11-én és 18-án tartott országos szaporítóanyagellenőrzési akció során. A hatósági zár alá vont oltványok – összesen 12 szőlőfajta (558 db) és 10 gyümölcsfaj (993 db) – együttes piaci értéke meghaladja az egymillió forintot.

Tovább >

Ismét a fővárosban csapott le a Nébih
2020. október 20, kedd

Ismét a fővárosban csapott le a Nébih

Súlyos, élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelentő hiányosságokat tártak fel egy budapesti távol-keleti étteremben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei október első napjaiban. A vendéglátóipari egység tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették az ellenőrök az ott tapasztalt általános takarítatlanság, továbbá a nem nyomonkövethető, valamint lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű alapanyagok miatt.

Tovább >