null Szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása: az EFSA szakértői az elszigetelten megjelenő BSE-megbetegedések okát vizsgálják nébih élelmiszer tudomány bse európai bizottság

Szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása: az EFSA szakértői az elszigetelten megjelenő BSE-megbetegedések okát vizsgálják

2017. július 13, csütörtök

Még mindig felbukkan a szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása (BSE) a kontinensen, ezért az Európai Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) az okok kivizsgálására. Hazánk a kontinens szerencsésebb feléhez tartozik járványügyileg.

60 klasszikus BSE-esetet rögzítettek a 2001-ben életbe lépő EU-s takarmány tilalmat követően, a megbetegedett állatok közül egy sem került be az élelmiszerláncba. A klasszikus BSE a BSE-megbetegedések közül az a típus, amely az embert is megfertőzheti. Az Európai Bizottság felkérte az EFSA-t annak megállapítására, hogy ezeket a megbetegedéseket szennyezett takarmány okozta-e, vagy spontán, nyilvánvaló ok nélkül előforduló esetekről van szó.

A BSE izoláltan előforduló esetei azért is figyelemre méltóak, mert az 1980-as években történt BSE válság miatt hozott európai intézkedések jelentősen csökkentették a betegség szarvasmarha állományokban történő előfordulását.

Az EU-ban kulcsfontosságú intézkedés a BSE megfékezésére az állati eredetű fehérjét tartalmazó takarmány használatának tilalma. Ez azért van, mert a szennyezett takarmánnyal – főként az állatok első életévében – a betegség könnyen átterjedhet a szarvasmarha-állományra.

A fertőzés legvalószínűbb oka a szennyezett takarmány. Ez azért lehetséges, mert a BSE-t okozó fertőző ágens évekig képes aktív maradni. A szarvasmarhák valószínűleg szennyezett takarmányt fogyaszthattak, melynek lehetséges oka, hogy a BSE-t okozó fertőző ágens jelen volt azon a helyen, ahol a takarmányt kezelték vagy tárolták. A másik lehetőség, hogy szennyezett takarmány-összetevőket importálhattak EU-n kívüli országokból.

A szakértők más lehetséges okokat sem zárhatnak ki, mivel a vizsgálatok során 25 esetben nehézségekbe ütköztek. Ilyen nehezítő tényezők a betegség hosszú lappangási ideje és a részletes információk hiánya, melyek a visszakövetéses vizsgálatok során az állattartó telepek közül 26 helyen nem voltak elérhetőek. Az EFSA szakértői több javaslatot is tettek az EU monitoring- és jelentési rendszer fenntartására és megerősítésére, valamint az újonnan elérhető tudományos adatok értékelésére.

A BSE-re adott európai válasz

A BSE-megbetegedésekre adott összehangolt európai válasz eredményes volt a betegség előfordulásának csökkentésében. 2005 és 2015 között az EU-ban kb. 73 millió szarvasmarhát teszteltek BSE-re, melyek közül 60 esetben – a takarmánytilalom életbe lépését követően – mutatott pozitív eredményt a klasszikus BSE-re végzett vizsgálat. A fertőzött állatok száma 1259-re emelkedik, ha azokat az egyedeket is beleszámítják, amelyeket még a tilalom életbe lépését megelőzően teszteltek. A klasszikus BSE-esetek száma idővel az EU-ban jelentősen csökkent; a 2005-ben jelentett 554 esetből 2015-ben már csak 2 esetet regisztráltak (mindkét állat a takarmánytilalom után született). Ezen felül az EU élelmiszer-biztonsági rendszerét úgy tervezték, hogy megakadályozza a BSE-szennyezett hús bekerülését az élelmiszerláncba.

A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) soha nem fordult elő hazai szarvasmarha állományban, azonban az országunk - a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) szerinti - elhanyagolható kockázati kategóriájába való átsorolásához bizonyos előírásoknak meg kellett felelni hét egymást követő éven keresztül. Az előírásoknak 2013 év végére maradéktalanul sikerült eleget tenni, így az OIE 2014. május 27-én az elhanyagolható kockázatú kategóriájú országok közé sorolta Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt a kedvező állapotot fenn tudjuk tartani továbbra is szükséges a takarmányozási tilalmat, az uniós előírásoknak megfelelően betartani, továbbá minden elhullott, kényszervágott vagy elkülönítetten levágott 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha agyvelejét vizsgálatra kell küldeni.

A NÉBIH állategészségügyi diagnosztikai nemzeti referencia laboratóriuma tavaly 13 664 szarvasmarha-minta vizsgálatát végezte el. Pozitív esetet nem találtak a szakemberek.

Hivatalunk Sali Judit EFSA Focal Pointon keresztül értesül az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot érintő hírekről.


Friss hírek

2024. május 8, szerda

Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a hazai nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken az idei évben eddig két esetben tiltotta meg inváziós ezüstkárász telepítését, továbbá a hatóság hat esetben indított eljárást inváziós halfajok telepítésével és kereskedelmével kapcsolatos szabálysértések kapcsán. Az idegenhonos halfajok engedély nélküli telepítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó előírások megszegése nagymértékű bírságok kiszabását vonhatja maga után.

Tovább >

2024. május 7, kedd

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése

KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120)

Tovább >