Síkvidéki területeink sajátos problémája a belvíz
A belvíz az ország közel felét érinti. A Dunát, a Tiszát és mellékfolyóikat már szabályozták, a legszükségesebb ármentesítési munkákat is elvégezték, így a legsúlyosabb belvízgondok mára már legfőképpen az Alföldön jelentkeznek annak kiterjedése és a vízbőség képződését elősegítő természeti adottságai miatt.
A belvíz nem csak művelt területeinken jelentkezik, hanem akadályozza a települési vagy az ipari létesítmények fejlesztését, súlyos károkat okozhat már meglévő épületeinkben is.
A sokévi átlagos belvízi elöntés 85 ezer hektárnyi területet érint országosan, de szélsőséges esetekben meghaladhatja a többszázezer hektárt is. Az elmúlt 40 évben csak néhány olyan év volt, amikor nem került sor jelentősebb belvízvédekezésre!
Belvizes területeink növekedését nemcsak a kedvezőtlen természeti adottságok, hanem a nem megfelelő emberi tevékenység is okozhatja. Például mély fekvésű területek beépítése, a csapadék- és szennyvízcsatornázás hiánya, vagy a nem megfelelő agrotechnika megválasztása nagymértékben hozzájárul a belvíz-veszélyeztetettség kialakulásához. Mezőgazdasági területen belvíz a nagy mennyiségű csapadékból, terepnél magasabb vízfolyások átszivárgó vizeiből és kedvezőtlen esésviszonyokból adódóan a magasabb területekről érkező vizekből keletkezik.
A belvíz kialakulásában meghatározó szerepet játszik a talaj rossz vízvezető képessége, a magas talajvízállás, elégtelen terepesés, eltérő talajú és vízgazdálkodású táblák, nehéz erőgépek alkalmazása, mélyművelés elmaradása, vízelvezető hálózat kiépítettségének hiánya, váratlan, nagy mennyiségű csapadék.
1. kép: Baranya megye, Szilágy, belvíz
A belvíz problémát vízgazdálkodási szemlélettel kell megoldani, figyelembe véve a vízgyűjtő adottságait, a kialakult birtokviszonyokat. A vízgazdálkodási beruházás feladatait funkcionális sorrendben kell megvalósítani.
Főbb vízgazdálkodási beruházási feladatok és sorrendjük:
- a befogadó hálózat megfelelő szintű kiépítése,
- területrendezés, táblásítás,
- úthálózat kialakítása,
- nyíltfelszíni csatornahálózat kialakítása, felszíni vízelvezetés,
- víztározás, vízvisszatartás lehetőségének megteremtése, a vízkormányzás megoldása,
- talajcsőhálózat kiépítése,
- talajcsőhálózat működéshez szükséges kiegészítő munkák (mélylazítás),
- talajjavítás,
- öntözés feltételeinek megteremtése.
2. kép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Darvas, talajcsőhálózat kiépítése
Törekedni kell arra, hogy a belvízzel érintett területen gazdálkodók érdekeltek legyenek a tervezett vízgazdálkodási beruházás megvalósításában, mivel így a beruházás hatékonysága jelentősen növelhető, a megvalósítás és üzemeltetés költségei pedig csökkenthetők.
Ha ezeket a munkákat elvégezzük, a megteremtett termelésbiztonság lehetővé teszi, hogy megfelelő időben, mennyiségben piacképes minőségi termékeket állítsunk elő.